A rendőrségnek meg kell védenie a sályi romákat

Ha a sályi romák rasszista bűncselekménynek vannak kitéve, vagy ha a szélsőségesek félelemkeltő módon vonulnak majd, fel kell oszlatni a vasárnapra szervezett demonstrációt – erre levélben hívtuk fel Mezőkövesd rendőrkapitányának figyelmét, hogy ne ismétlődhessen meg a 2011-es gyöngyöspatai helyzet, amikor a Jobbik szélsőséges szervezetek részvételével a helyi roma lakosságot megfélemlítő tüntetést tartott.

Ezúttal a Mi Hazánk Mozgalom hirdetett fáklyás felvonulást február 16-ra Sályra, „a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei megromlott közbiztonság, megszaporodó bűnesetek ellen”, amire meghívta a Betyársereget és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. A nyilvánosságban megjelent információkból és a Mi Hazánk közismerten cigányellenes politikájából megalapozottan lehet következtetni arra, hogy a demonstráció rasszista indíttatású.

Álláspontunk szerint a januárban történt sályi gyilkosság felderítése és az elkövető megbüntetése az igazságszolgáltatás feladata. Egy politikai párt nem teheti felelőssé ezért a helyi roma közösséget, vagy a romákat általában, és a gyilkosság nem jogosítja fel őket a félelemkeltő masírozásra.

A békés gyülekezéshez való jog mindenkit megillet, de annak gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Ugyanerre hivatkoztunk, amikor az ún. becsületnapi rendezvény előzetes tiltása ellen érveltünk: önmagában az, hogy egy tüntetés, felvonulás, gyűlés provokatív, felháborító, sokaknak nem tetszik, még nem okozza mások jogainak és szabadságának sérelmét.

Ám – a Városmajorban megtartott szélsőséges rendezvénnyel szemben – a helyszín ezúttal az érintettek lakókörnyezete. Már a 2011-es gyöngyöspatai demonstráció kapcsán is kimondta a Kúria, hogy a romák lakta településrészen, késői időpontban, fáklyákkal, fekete ruhában megtartott vonulás kimeríti a „foglyul ejtett közönség” fogalmát – vagyis a demonstrálók úgy nyilvánították ki szélsőséges meggyőződésüket, hogy azt a sértett csoporthoz tartozók kénytelenek voltak megfélemlítve végighallgatni, nem állt módjukban kitérni előle.

Ez már nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának körébe: senkinek nincs joga mást arra kényszeríteni, hogy a rá vonatkozó negatív véleményt végighallgassa.

Arra hívjuk fel Mezőkövesd rendőrkapitányának figyelmét, hogy Sályon ez a helyzet megismétlődhet, és reális annak veszélye, hogy a felszólalók, illetve a tüntetés egyes résztvevői előítélet által motivált bűncselekményeket fognak elkövetni. Ezt a rendőrségnek meg kell akadályoznia, vagy ha ez nem sikerül, és mégis megvalósul a közösség elleni uszítás vagy közösség tagja elleni erőszak, a rendőrségnek hivatalból eljárást kell indítania.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Teljes a tiltakozási tilalom: még a dudálós tüntetőket sem védte meg az Alkotmánybíróság

Nem szabad az a társadalom, amelyik nem tiltakozhat. A véleménynyilvánítás szabadsága és annak közösségi módja, vagyis a gyülekezéshez való jog is alapvető szabadságjogok, amelyek gyakorlását az állam köteles biztosítani. Alapvető jog gyakorlását az állam csak akkor korlátozhatja, ha csak korlátozás árán érvényesíthet egy adott esetben fontosabb másik alapjogot, de akkor is csak arányosan, a feltétlenül szükséges mértékben járhat el. Veszélyhelyzet kihirdetésekor azonban az Alaptörvény szerint különleges jogrend érvényesül, amiben akár fel is függeszthető az alapjogok gyakorlása. Különösen felértékelődik így az Alkotmánybíróság szerepe: garantálnia kell, hogy a kormány – kezében az alapvető jogaink felfüggesztésének lehetőségével – nem él vissza a hatalmával, melyet kizárólag a veszélyhelyzet elhárítására kapott.

Bírósági eljárásban támadjuk a gyülekezési törvény új szabályát

A szombathelyi rendőrség szabálysértési eljárásban 100 000 Ft-os pénzbírságot szabott ki egy tüntetés szervezőjére, mert nem tartott be egy határidőt, amit az új gyülekezési törvény vezetett be: hamarabb hirdette meg a tüntetését, mint hogy a rendőrség döntött volna a bejelentéséről. Álláspontunk szerint ez a határidő sérti a gyülekezési szabadságot, ezért azt kérjük az ügyben eljáró bíróságtól, hogy kezdeményezze annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

Gyülekezési jogi 1x1 (2018. október 1-től)

Felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy a jogszabályi környezet 2018. október 1-től jelentős mértékben változott: hatályba lépett a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény. Ezért számos kérdést nem is lehet előzetesen egyértelműen megválaszolni. A kérdéses pontokat külön jelezzük, illetve a jogalkalmazói gyakorlat kialakulása nyomán frissítjük a tájékoztatást.