Az elterelés lényege vész el

1993 óta van lehetőségük azoknak, akiket csekély mennyiségű kábítószerrel kapnak el, hogy büntetés helyett az elterelést válasszák. Az elterelés a droghasználat csökkentését vagy elhagyását, ezzel az újabb eljárások megelőzését szolgálja. A rendőrség látókörébe kerülő droghasználók jelentős része a szegényebb rétegekből kerül ki; az ő számukra kifejezetten fontos az, hogy a pénzbüntetésen kívül a nyomozás költségei alól is mentesüljenek, hiszen anyagi helyzetük romlása csak tovább ront állapotukon.

Kábítószeres ügyekben a nyomozás során megvizsgálják a biológiai mintákat (vizelet, vér), valamint a lefoglalt kábítószerek összetételét és hatóanyag-tartalmát. E vizsgálatok költségét a büntetőeljárás lefolytatását követően a gyanúsítottra terhelik, tehát a jellemzően kiszabott pénzbírság büntetése mellett még ezt is meg kell fizetni. Ám az állam ezt a költséget sikeres elterelés esetén – ritka kivételektől eltekintve – átvállalta, ezzel is kifejezve, hogy ezt az utat támogatja a büntetés helyett. 2018. július 1-jétől azonban a törvény már lehetővé teszi az ügyészségek számára, hogy a bűnügyi költséget részben vagy egészben átterheljék az eltereltekre.

Ezt a változtatást részben azért kritizáltuk, mert súlyos anyagi terhet jelent azok számára, akiket addig az elterelés mentesített a büntetés alól. Másrészt azért is, mert a büntetőeljárásokban végzett nyomozás olyan állami feladat, amelyre minden évben jóval több pénzt különítenek el a költségvetésben, mint prevencióra, kezelésre vagy ártalomcsökkentésre.

Nem az ügytől függ, hogy kifizettetik-e a bűnügyi költséget

Először öt budapesti kerületi ügyészségnél érdeklődtünk közérdekű adatigénylésben arról, hogy 2019. július 1. és 2020. február között mekkora volt az eltereltek aránya, és mekkora részüket kötelezték a bűnügyi költség megfizetésére. Rákérdeztünk arra is, hogy mekkora volt ezek legalacsonyabb és legnagyobb összege. Az adatigénylést ezután járási ügyészségekre is kibővítettük, hogy országos mintát kapjunk.

A válaszok alapján az eltereltek nagyjából ötödét kötelezték arra, hogy részben vagy teljesen viseljék a nyomozás költségeit. Azt nem tudjuk, hogy mi alapján hozták meg ezt a döntést, de azt igen, hogy az Egri Járási Ügyészség hétből hét eltereltet kötelezett a teljes bűnügyi költség megfizetésére, míg a Miskolci Járási Ügyészség 96 eltereltből egyet sem. Jól járt az a közel 180 elterelt is, akiknek az ügyét Budapesten a II. és III., valamint a V. és VIII. Kerületi Ügyészség kezelte – rájuk sem rótták ki a nyomozás költségét, míg a IX. kerületben szinte mindenkinek fizetnie kellett.

Az egyes ügyészségek egységes gyakorlata arról árulkodik, hogy nem az adott ügy részleteitől, például a gyanúsított anyagi helyzetétől függ, hogy ezeket a költségeket kifizettetik-e. Az is szembeötlő, hogy a Debreceni Járási Ügyészség kivételével csak elvétve élnek a részleges megfizettetés lehetőségével, jellemzően a teljes összeget kell megtéríteniük azoknak, akiket a bűnügyi költség kifizetésére köteleztek.

Jogbizonytalanságot eredményez, hogy nem lehet tudni, az ügyészségek milyen szempontok alapján döntenek a bűnügyi költség kifizettetéséről és területi alapon ellentétes gyakorlatok szilárdulnak meg.

A pénzbüntetésnél nagyobb összeget fizettetnek az eltereltekkel

Az elterelés igénybevételének feltétele a bűnösség elismerése. Kérdéses, hogy ezt követően indokolt-e a költséges eljárás lefolytatása, pláne az összeg átterhelése a büntetés alól mentesített gyanúsítottra. A bűnügyi költségek mértékében akár ezerszeres különbség is volt a válaszok alapján: 635 forinttól közel 650 ezer forintig terjedtek. A pár száz forintos összegek néhány levél feladását jelenthetik, a 100-200 ezer forintos költségek pedig már többféle biológiai minta és kábítószertípus vizsgálatából állnak össze. A 300 ezer forintnál magasabb bűnügyi költség már extrém magasnak mondható – mi ilyen összegekkel nem is találkoztunk a jogsegélyért hozzánk fordulók körében.

Súlyos hátrányt jelent, ha a sikeres elterelés után valakivel többet fizettetnek a nyomozás költségéért, mint egy átlagos pénzbüntetés összege. Álláspontunk szerint a bűnügyi költség nem töltheti be a büntetés szerepét, azt az államnak kell állnia – ahogy tette 25 éven keresztül.

Kevesen tudnak arról, hogy lehet kérni mentesülést a költségek kifizetése alól: mindössze 7 százaléka próbálkozott ezzel azoknak, akiket a bűnügyi költség részleges vagy teljes kifizetésére köteleztek. Indok lehet a mentesülésre a nehéz anyagi helyzet, valamint minden olyan családi vagy személyes körülmény, ami aránytalanul megnehezíti a költségek viselését. A mentesülés kérelmezésének menetét útmutatónkban ismertettük.

Figyelemmel kísérjük a költségáthárítás további gyakorlatát

Az adatigénylést azért a 2019. július – 2020. február közötti időszakra adtuk be, mert ekkor jelentek meg az első eltereltek, akiknél az ügyészség már az új büntetőeljárási törvény alapján döntött a bűnügyi költség kifizettetéséről. A fentebb ismertetett adatok tehát az ügyészségi gyakorlat első időszakát mutatják, amiről nem tudhatjuk, hogyan fog a jövőben változni. További adatigénylésekkel fogjuk vizsgálni a bűnügyi költség kifizettetésének gyakorlatát, és dolgozni fogunk azért, hogy továbbra is az állam állja ezt az összeget, az erre elkülönített forrásból.