A szerencsén múlik, hogy fizettetnek-e százezreket az eltereltekkel

Több százezer forint bűnügyi költséget fizettethetnek ki azokkal, akik ellen csekély mennyiségű kábítószer fogyasztása vagy tartása miatt indult eljárás, de az összeget akár el is engedhetik. Kíváncsiak voltunk, hogy az ügyészségek milyen gyakran élnek ezzel a lehetőséggel – kaotikus helyzet tárult elénk.

Az elterelés lényege vész el

1993 óta van lehetőségük azoknak, akiket csekély mennyiségű kábítószerrel kapnak el, hogy büntetés helyett az elterelést válasszák. Az elterelés a droghasználat csökkentését vagy elhagyását, ezzel az újabb eljárások megelőzését szolgálja. A rendőrség látókörébe kerülő droghasználók jelentős része a szegényebb rétegekből kerül ki; az ő számukra kifejezetten fontos az, hogy a pénzbüntetésen kívül a nyomozás költségei alól is mentesüljenek, hiszen anyagi helyzetük romlása csak tovább ront állapotukon.

Kábítószeres ügyekben a nyomozás során megvizsgálják a biológiai mintákat (vizelet, vér), valamint a lefoglalt kábítószerek összetételét és hatóanyag-tartalmát. E vizsgálatok költségét a büntetőeljárás lefolytatását követően a gyanúsítottra terhelik, tehát a jellemzően kiszabott pénzbírság büntetése mellett még ezt is meg kell fizetni. Ám az állam ezt a költséget sikeres elterelés esetén – ritka kivételektől eltekintve – átvállalta, ezzel is kifejezve, hogy ezt az utat támogatja a büntetés helyett. 2018. július 1-jétől azonban a törvény már lehetővé teszi az ügyészségek számára, hogy a bűnügyi költséget részben vagy egészben átterheljék az eltereltekre.

Ezt a változtatást részben azért kritizáltuk, mert súlyos anyagi terhet jelent azok számára, akiket addig az elterelés mentesített a büntetés alól. Másrészt azért is, mert a büntetőeljárásokban végzett nyomozás olyan állami feladat, amelyre minden évben jóval több pénzt különítenek el a költségvetésben, mint prevencióra, kezelésre vagy ártalomcsökkentésre.

Nem az ügytől függ, hogy kifizettetik-e a bűnügyi költséget

Először öt budapesti kerületi ügyészségnél érdeklődtünk közérdekű adatigénylésben arról, hogy 2019. július 1. és 2020. február között mekkora volt az eltereltek aránya, és mekkora részüket kötelezték a bűnügyi költség megfizetésére. Rákérdeztünk arra is, hogy mekkora volt ezek legalacsonyabb és legnagyobb összege. Az adatigénylést ezután járási ügyészségekre is kibővítettük, hogy országos mintát kapjunk.

A válaszok alapján az eltereltek nagyjából ötödét kötelezték arra, hogy részben vagy teljesen viseljék a nyomozás költségeit. Azt nem tudjuk, hogy mi alapján hozták meg ezt a döntést, de azt igen, hogy az Egri Járási Ügyészség hétből hét eltereltet kötelezett a teljes bűnügyi költség megfizetésére, míg a Miskolci Járási Ügyészség 96 eltereltből egyet sem. Jól járt az a közel 180 elterelt is, akiknek az ügyét Budapesten a II. és III., valamint a V. és VIII. Kerületi Ügyészség kezelte – rájuk sem rótták ki a nyomozás költségét, míg a IX. kerületben szinte mindenkinek fizetnie kellett.

Az egyes ügyészségek egységes gyakorlata arról árulkodik, hogy nem az adott ügy részleteitől, például a gyanúsított anyagi helyzetétől függ, hogy ezeket a költségeket kifizettetik-e. Az is szembeötlő, hogy a Debreceni Járási Ügyészség kivételével csak elvétve élnek a részleges megfizettetés lehetőségével, jellemzően a teljes összeget kell megtéríteniük azoknak, akiket a bűnügyi költség kifizetésére köteleztek.

Jogbizonytalanságot eredményez, hogy nem lehet tudni, az ügyészségek milyen szempontok alapján döntenek a bűnügyi költség kifizettetéséről és területi alapon ellentétes gyakorlatok szilárdulnak meg.

A pénzbüntetésnél nagyobb összeget fizettetnek az eltereltekkel

Az elterelés igénybevételének feltétele a bűnösség elismerése. Kérdéses, hogy ezt követően indokolt-e a költséges eljárás lefolytatása, pláne az összeg átterhelése a büntetés alól mentesített gyanúsítottra. A bűnügyi költségek mértékében akár ezerszeres különbség is volt a válaszok alapján: 635 forinttól közel 650 ezer forintig terjedtek. A pár száz forintos összegek néhány levél feladását jelenthetik, a 100-200 ezer forintos költségek pedig már többféle biológiai minta és kábítószertípus vizsgálatából állnak össze. A 300 ezer forintnál magasabb bűnügyi költség már extrém magasnak mondható – mi ilyen összegekkel nem is találkoztunk a jogsegélyért hozzánk fordulók körében.

Súlyos hátrányt jelent, ha a sikeres elterelés után valakivel többet fizettetnek a nyomozás költségéért, mint egy átlagos pénzbüntetés összege. Álláspontunk szerint a bűnügyi költség nem töltheti be a büntetés szerepét, azt az államnak kell állnia – ahogy tette 25 éven keresztül.

Kevesen tudnak arról, hogy lehet kérni mentesülést a költségek kifizetése alól: mindössze 7 százaléka próbálkozott ezzel azoknak, akiket a bűnügyi költség részleges vagy teljes kifizetésére köteleztek. Indok lehet a mentesülésre a nehéz anyagi helyzet, valamint minden olyan családi vagy személyes körülmény, ami aránytalanul megnehezíti a költségek viselését. A mentesülés kérelmezésének menetét útmutatónkban ismertettük.

Figyelemmel kísérjük a költségáthárítás további gyakorlatát

Az adatigénylést azért a 2019. július – 2020. február közötti időszakra adtuk be, mert ekkor jelentek meg az első eltereltek, akiknél az ügyészség már az új büntetőeljárási törvény alapján döntött a bűnügyi költség kifizettetéséről. A fentebb ismertetett adatok tehát az ügyészségi gyakorlat első időszakát mutatják, amiről nem tudhatjuk, hogyan fog a jövőben változni. További adatigénylésekkel fogjuk vizsgálni a bűnügyi költség kifizettetésének gyakorlatát, és dolgozni fogunk azért, hogy továbbra is az állam állja ezt az összeget, az erre elkülönített forrásból.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az Auróra bezáratása törvényellenes

A józsefvárosi jegyző a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvény alapján rendelte el az Auróra bezáratását. A döntés törvényellenes. A június 10-én nagy erőkkel kivonuló rendőrség semmi bizonyítékot nem talált szervezett bűnözésre, például kábítószer-kereskedelemre, mindössze egy maroknyi fiatalt csekély mennyiségű fűvel. Ahogyan ez bármilyen tetszőleges helyen történt volna.

Tegnap kapta kézhez az Auróra Kioszk a VIII. kerületi jegyző határozatát, mely a hely ideiglenes bezáratásáról rendelkezik. Az intézkedést azzal indokolják, hogy a június 10-én tartott razzia nyomán a rendőrség büntetőeljárásokat indított kábítószer birtoklás gyanúja miatt.

Ha furcsának tartod, hogy kisszámú magánember kábítószer-gyanús anyag birtoklása kellő indok lehet arra, hogy lakatot tegyenek egy kulturális programokat nyújtó, civil szervezeteknek otthont adó klubhelyre, akkor nem benned van a hiba.

duhosharcos_gomb.png

A határozatban jogalapként hivatkozott, többek között a szervezett bűnözés elleni fellépésról szóló törvény olyan esetekben biztosít lehetőséget ideiglenes bezáratásra, mint a kábítószer-kereskedelem, az emberrablás, az embercsempészet vagy éppen a tiltott prostitúció. Kábítószer tartása esetén azonban nem engedi meg az üzletek bezáratását. Többek között azért, mert a többi felsorolt tényállással szemben a birtoklásnak nincs sértettje és előfordulása olyan gyakori, hogy ez alapján tetszőleges számú szórakozóhelyet lehetne bezáratni.

A hozzánk érkezett jogsegélykérelmekből az is kiderült, hogy 15 előállított fiatal jelentős részének sem a helyszínen a ruházatában, sem a rendőrőrsön lefolytatott motozás során, sem otthonában nem talált kábítószert a rendőrség.

Mindebből feltételezhető, hogy a legnagyobb fogás valóban a police.hu honlapján videóban is bemutatott , alufóliával együtt 2 grammos csomag volt, ami alapján demokratikus országban még nem szüntettek meg működési engedélyt. Érthetetlen tehát, hogy a jegyző milyen alapon szeretné alkalmazni a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvényt.

Annyit azonban biztosan elmondhatunk, hogy a döntés törvényellenes és alkalmas az Aurórát működtető Marom Klub Kft. jó hírnevének megsértésére, hiszen azt a látszatot kelti, hogy az üzemeltető törvényellenesen járt volna el. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat célja egy vele szemben kritikus hangoknak teret adó kulturális közösség ellehetetlenítése.

Kardos Tamás

Konkrétumok helyett ígéretek az EMMI-től

A drogstratégiához elfogadott egy éves akcióterv ciklusából már bő két hónap eltelt, de a szakmai szervezetek konkrétumok helyett csupán nagyszabású terveket és egy idilli jövőkép felvillantását kapták az EMMI helyettes államtitkárától a prevenció terén, míg az ártalomcsökkentésre sötét jövő vár.

Szabad-e a kendertermesztésről cikket írni Magyarországon?

Az elmúlt héten egy politikai párt ifjúsági szervezete feljelentéssel élt a Fővárosi Főügyészségen egy kulturális magazin kendertermesztéssel kapcsolatos cikkei miatt. Állításuk szerint az újságban megjelent tartalom bűncselekmény. Az akcióval kapcsolatban számos nyilatkozat elhangzott, és a közszolgálati rádió egy riportere megszólaltatta a TASZ egy munkatársát is. Sajnálatos módon azonban a TASZ ez ügyben megszólaló kollégája egy félreértés folytán nyilatkozatában jogértelmezési hibát vétett.
A TASZ ezért ezúton kívánja leszögezni a kérdésben jogi álláspontját.