A szerencsén múlik, hogy fizettetnek-e százezreket az eltereltekkel

Több százezer forint bűnügyi költséget fizettethetnek ki azokkal, akik ellen csekély mennyiségű kábítószer fogyasztása vagy tartása miatt indult eljárás, de az összeget akár el is engedhetik. Kíváncsiak voltunk, hogy az ügyészségek milyen gyakran élnek ezzel a lehetőséggel – kaotikus helyzet tárult elénk.

Az elterelés lényege vész el

1993 óta van lehetőségük azoknak, akiket csekély mennyiségű kábítószerrel kapnak el, hogy büntetés helyett az elterelést válasszák. Az elterelés a droghasználat csökkentését vagy elhagyását, ezzel az újabb eljárások megelőzését szolgálja. A rendőrség látókörébe kerülő droghasználók jelentős része a szegényebb rétegekből kerül ki; az ő számukra kifejezetten fontos az, hogy a pénzbüntetésen kívül a nyomozás költségei alól is mentesüljenek, hiszen anyagi helyzetük romlása csak tovább ront állapotukon.

Kábítószeres ügyekben a nyomozás során megvizsgálják a biológiai mintákat (vizelet, vér), valamint a lefoglalt kábítószerek összetételét és hatóanyag-tartalmát. E vizsgálatok költségét a büntetőeljárás lefolytatását követően a gyanúsítottra terhelik, tehát a jellemzően kiszabott pénzbírság büntetése mellett még ezt is meg kell fizetni. Ám az állam ezt a költséget sikeres elterelés esetén – ritka kivételektől eltekintve – átvállalta, ezzel is kifejezve, hogy ezt az utat támogatja a büntetés helyett. 2018. július 1-jétől azonban a törvény már lehetővé teszi az ügyészségek számára, hogy a bűnügyi költséget részben vagy egészben átterheljék az eltereltekre.

Ezt a változtatást részben azért kritizáltuk, mert súlyos anyagi terhet jelent azok számára, akiket addig az elterelés mentesített a büntetés alól. Másrészt azért is, mert a büntetőeljárásokban végzett nyomozás olyan állami feladat, amelyre minden évben jóval több pénzt különítenek el a költségvetésben, mint prevencióra, kezelésre vagy ártalomcsökkentésre.

Nem az ügytől függ, hogy kifizettetik-e a bűnügyi költséget

Először öt budapesti kerületi ügyészségnél érdeklődtünk közérdekű adatigénylésben arról, hogy 2019. július 1. és 2020. február között mekkora volt az eltereltek aránya, és mekkora részüket kötelezték a bűnügyi költség megfizetésére. Rákérdeztünk arra is, hogy mekkora volt ezek legalacsonyabb és legnagyobb összege. Az adatigénylést ezután járási ügyészségekre is kibővítettük, hogy országos mintát kapjunk.

A válaszok alapján az eltereltek nagyjából ötödét kötelezték arra, hogy részben vagy teljesen viseljék a nyomozás költségeit. Azt nem tudjuk, hogy mi alapján hozták meg ezt a döntést, de azt igen, hogy az Egri Járási Ügyészség hétből hét eltereltet kötelezett a teljes bűnügyi költség megfizetésére, míg a Miskolci Járási Ügyészség 96 eltereltből egyet sem. Jól járt az a közel 180 elterelt is, akiknek az ügyét Budapesten a II. és III., valamint a V. és VIII. Kerületi Ügyészség kezelte – rájuk sem rótták ki a nyomozás költségét, míg a IX. kerületben szinte mindenkinek fizetnie kellett.

Az egyes ügyészségek egységes gyakorlata arról árulkodik, hogy nem az adott ügy részleteitől, például a gyanúsított anyagi helyzetétől függ, hogy ezeket a költségeket kifizettetik-e. Az is szembeötlő, hogy a Debreceni Járási Ügyészség kivételével csak elvétve élnek a részleges megfizettetés lehetőségével, jellemzően a teljes összeget kell megtéríteniük azoknak, akiket a bűnügyi költség kifizetésére köteleztek.

Jogbizonytalanságot eredményez, hogy nem lehet tudni, az ügyészségek milyen szempontok alapján döntenek a bűnügyi költség kifizettetéséről és területi alapon ellentétes gyakorlatok szilárdulnak meg.

A pénzbüntetésnél nagyobb összeget fizettetnek az eltereltekkel

Az elterelés igénybevételének feltétele a bűnösség elismerése. Kérdéses, hogy ezt követően indokolt-e a költséges eljárás lefolytatása, pláne az összeg átterhelése a büntetés alól mentesített gyanúsítottra. A bűnügyi költségek mértékében akár ezerszeres különbség is volt a válaszok alapján: 635 forinttól közel 650 ezer forintig terjedtek. A pár száz forintos összegek néhány levél feladását jelenthetik, a 100-200 ezer forintos költségek pedig már többféle biológiai minta és kábítószertípus vizsgálatából állnak össze. A 300 ezer forintnál magasabb bűnügyi költség már extrém magasnak mondható – mi ilyen összegekkel nem is találkoztunk a jogsegélyért hozzánk fordulók körében.

Súlyos hátrányt jelent, ha a sikeres elterelés után valakivel többet fizettetnek a nyomozás költségéért, mint egy átlagos pénzbüntetés összege. Álláspontunk szerint a bűnügyi költség nem töltheti be a büntetés szerepét, azt az államnak kell állnia – ahogy tette 25 éven keresztül.

Kevesen tudnak arról, hogy lehet kérni mentesülést a költségek kifizetése alól: mindössze 7 százaléka próbálkozott ezzel azoknak, akiket a bűnügyi költség részleges vagy teljes kifizetésére köteleztek. Indok lehet a mentesülésre a nehéz anyagi helyzet, valamint minden olyan családi vagy személyes körülmény, ami aránytalanul megnehezíti a költségek viselését. A mentesülés kérelmezésének menetét útmutatónkban ismertettük.

Figyelemmel kísérjük a költségáthárítás további gyakorlatát

Az adatigénylést azért a 2019. július – 2020. február közötti időszakra adtuk be, mert ekkor jelentek meg az első eltereltek, akiknél az ügyészség már az új büntetőeljárási törvény alapján döntött a bűnügyi költség kifizettetéséről. A fentebb ismertetett adatok tehát az ügyészségi gyakorlat első időszakát mutatják, amiről nem tudhatjuk, hogyan fog a jövőben változni. További adatigénylésekkel fogjuk vizsgálni a bűnügyi költség kifizettetésének gyakorlatát, és dolgozni fogunk azért, hogy továbbra is az állam állja ezt az összeget, az erre elkülönített forrásból.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Sunyiban szívok, mert muszáj

Ferenc több mint 22 éve él együtt Sclerosis Multiplex betegségével, 16 éves kora óta fogyaszt kannabiszt.  Betegsége nagyon súlyos idegi fájdalmakkal és görcsökkel jár együtt, amik a kannabisz szívása miatt múlnak csak el.

A kormány az EU-ra hagyta a drogstratégia tevékenységeinek finanszírozását

„Nehéz év lesz, résen kell lenni, hogy mikor írják ki a pályázatokat” – többek között ezt a tanácsot kapták a szakmai szervezetek képviselői az év első Kábítószerügyi Tanács ülésén, március 22-én. A tanács elnöke, Nyitrai Imre helyettes államtitkár korábbi rutinjához híven ezúttal sem jelent meg az ülésen.

Egy heroin-használó Stockholmban

Tekintse meg az új videónkat és cselekedjen - sürgesse a svéd kormányt, hogy biztosítson tűcsere programokat Stockholmban MOST!