A szociális szakma egyként követeli az azonnali intézkedéseket az inárcsi tragédia kapcsán

Rég láttunk ilyen egységes szakmai fellépést a szociális szférában. Ennek apropóját az inárcsi tragédia adta. A 2018. június 11-én meggyilkolt szociális munkás halála és annak körülményei a legfájdalmasabban mutatták meg azt, hogy a hazai segítő szakma végórájában van. Olyan mérvű a szakma eszköztelensége, a munkakörülmények hiányossága, ami mára teljesen ellehetetleníti a segítő munka végzését.

Eszközök, szakemberek és forrás híján képtelenek ellátni a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálatok azt az igen nehéz munkát, hogy pszichés, mentális, szociális krízishelyzettel küzdő kliensek számára valós, kézzelfogható segítséget nyújtsanak. „A szolgáltatási paletta szűkös. Gyakran elérhetetlenek a szükséges szakemberek, nincs gyógypedagógus, nincs pszichiáter, nincs pszichológus. A családokkal foglalkozó szociális munkásra egyre nagyobb felelősség és teher hárul. Miközben tudja, hogy a szülők önerőből képtelenek problémáikat megoldani, nem tud valódi támogatást nyújtani számukra, csak az ellenőrző, számonkérő funkció marad. A gyermekek legjobb érdekét képviselve sokszor nincs más lehetősége, mint a gyermekek kiemelése a családjukból, miközben tisztában van azzal, hogy komplex szakmapolitikai eszközökkel és plusz szolgáltatások biztosításával lehetőség lett volna a család egyben tartására. A gyermekjóléti alapellátás eszköztelensége a gyermekvédelmi szakellátás területén is tapasztalható. A kliens és segítője között – a tehetetlenség és elégedetlenség miatt – egyre fokozódik a feszültség.”

Borzasztó, hogy ilyen és ehhez hasonló tragédiáknak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy egyértelművé váljon a szociális rendszer jelenlegi, katasztrofális helyzete. Mi évek óta követeljük, hogy az állam tegye meg a szükséges lépéseket. Most az egész szociális szakma követeli egyként ugyanezt. Az EMMI-nek is meg kell végre hallania, ha már saját halottjaként tekint az inárcsi áldozatra. „Hiszen egy felelős kormányzat nem hagyhatja magukra az embereket ezekkel a nehézségekkel: sem a segítségre szorulókat, sem a segítségükre sietőket.”

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hiányzó emlékek kampányunk Civil díjat nyert!

Idén másodszor osztották ki a Civil Díjakat. Megtisztelő számunkra, hogy a 133 beérkezett projekt közül a zsűri Hiányzó emlékek kampányunkat "A legjobb civil kampány 2017" díjjal jutalmazta.

Bárddal mentek neki a gyermekvédelmi rendszernek

2016. január 1-jétől egyesítik a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgáltatókat annak érdekében, hogy ne épüljenek ki párhuzamos kapacitások, valamint hogy "összeérjenek az információk, és együtt hasznosuljanak a család számára" – jelentette be a teljes struktúraváltást Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára 2015 nyarán. Ehhez 2016-tól növelik a szolgálatok anyagi támogatását 10 százalékkal, ráadásul július elsejétől évi 15,3 milliárd forinttal nő az ágazatban dolgozók bérére fordítható összeg – ígérte az államtitkár ugyanakkor. A két hete hatályba lépett, teljesen új gyermekvédelmi alapellátási rendszer közvetve vagy közvetlenül nem csak számtalan szociális szakember munkáját, de a magyar családok jelentős részének, a szegénységben élő családoknak – köztük a mi ügyfeleinknek – az életét is jelentősen befolyásolja, tehát érdemes áttekinteni, mire számíthatunk.

Blogsorozatunk első része az összevonási koncepció elvi lehetőségeit, második része pedig a megvalósult jogszabálymódosítások révén létrejött új rendszert vázolja.

Dilettáns és embertelen a gyermekvédelmi törvény szigorítása!

Jövő héten szavaz a parlament arról, hogy azok a szülők, akik nem elég "együttműködőek a tanárokkal, óvónőkkel, gyermekorvossal vagy védőnővel, súlyosan veszélyeztetik a gyermeküket. Jobb esetben csak védelembe veszik a gyerekeket, rosszabb esetben akár el is szakíthatják őket szüleiktől.