A TASZ bepereli az ÁNTSZ-t a kórházi fertőzések nyilvánosságáért

Arra hivatkozva, hogy döntés-előkészítő adatnak minősülnek, megtagadta az ÁNTSZ a TASZ közérdekűadat-igénylésének teljesítését, amelyben a TASZ a kórházi fertőzések számára kérdezett rá. 

Noha az ÁNTSZ korábban a kért adatok nyilvánosságát hangsúlyozta, és az adatigénylés határidejét is meghosszabbította, végül nem adta ki a kért számokat. A TASZ szerint ez jogszabálysértő, ezért bírósághoz fordul az adatok nyilvánosságának kikényszerítése érdekében.

Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport emlékezetes állítása, amely szerint idehaza többen halnak meg egy évben kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben, ráirányította a figyelmet arra, hogy Magyarországon nem ismerhető a kórházi fertőzések pontos száma.

Az ÁNTSZ erre reagáló közleményében azt állította, hogy „az adatok nyilvánosak, mindenki számára érthető módon hozzáférhetők”. Az ellentmondás feloldása érdekében a TASZ közérdekűadat-igénylésben kérdezett rá a pontos számokra, amelyekből kiderülhet, hogy – kórházankénti bontásban – hány kórházi fertőzés történt 2014-ben és 2015-ben.

Nem nyilvános számok

Az ÁNTSZ fent idézett állításának első része szerint „mindenki számára érthető módon” férhetők hozzá az adatok, azonban gyakorló orvosok és a TASZ betegjogi szakértői szerint sem érthető az a jelentés, ami tele van szakkifejezésekkel, rövidítésekkel és mozaikszavakkal (erről itt írtunk részletesebben).

Ennél is súlyosabb probléma azonban, hogy bizonyos számok, így azok is, amelyekből kiderülhetne, hogy hány fertőzés történt tavaly egy-egy kórházban, egyáltalán nem hozzáférhetők, annak ellenére, hogy az ÁNTSZ bizonyosan rendelkezik az adatokkal, és azok egyértelműen a közérdekű adatok.

Az ÁNTSZ először határidőt hosszabbított

A közérdekűadat-igénylések teljesítésére főszabály szerint 15 napos határidő áll rendelkezésre, ez azonban 15 nappal meghosszabbítható. Ennek egyik oka az lehet, hogy az adatigénylés jelentős terjedelmű, vagy nagyszámú adatra vonatkozik; a TASZ álláspontja szerint azonban az igényelt mintegy 300 szám nem tartozik ebbe a kategóriába. A meghosszabbítás másik lehetséges oka az, hogy az adatigénylés teljesítése aránytalanul nagy mértékben veszi igénybe az ÁNTSZ munkaerejét, amely szintén érthetetlen hivatkozás akkor, amikor az igényelt adatok – legalábbis az ÁNTSZ állítása szerint – már eleve nyilvánosak (ilyen esetben egy egyszerű link megküldésével is teljesíteni lehetne az adatigénylést).

A megtagadás okául azonban végül az szolgált, hogy az ÁNTSZ szerint a kért számok későbbi döntések meghozatalát alapozzák meg.

A TASZ által kért adatok nem tartoznak a döntés-előkészítő adatok körébe

Csakhogy a kórházi fertőzésekről szóló számok nem lehetnek döntés-előkészítő adatok. Jogszabály írja elő, hogy a kórházi fertőzések országos adatbázisának eredményeit az ÁNTSZ-nek minden évben nyilvánosságra kell hoznia. Kérdéses lehet, hogy mit jelent egy adatbázis eredménye, de a TASZ véleménye szerint ez nem jelenthet kevesebbet, mint azokat a számokat, amelyek benne vannak az adatbázisban. Ha pedig valóban ezekre vonatkozik, akkor a rendelet értelmében kötelező nyilvánosságra is hozni őket. Az ÁNTSZ titkolózása jogszabályt sért.

A TASZ álláspontja szerint az igényelt, kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok kétségkívül a nyilvánosságra tartoznak: közérdekű adatok. Nemcsak igényelhetők, de külön jogszabály kifejezetten elő is írja a számok nyilvánosságra hozatalát. Az ÁNTSZ tehát két jogszabályt is megsért, amikor titkolózik. Az adatigény ilyen esetben bíróságon érvényesíthető, a TASZ erre készül. 

UPDATE 

Adatokat kaptunk az ÁNTSZ-től!

A kórházi fertőzésekről szóló adatok kiadása iránt indított perünk kedvező fordulatot vett. Az ÁNTSZ egyértelműen jogszerűtlen okra hivatkozott, amikor megtagadta az adatok kiadását, erről itt írtunk részletesen. A per során azonban nyitottak voltak az érdemi párbeszédre, és egyet értettünk abban, hogy az általunk kért adatok közérdekűek, és nyilvánosságra kell hozni őket. Az ÁNTSZ küldött is adatokat – hogy ezekből végre megtudjuk-e, hányan haltak meg kórházi fertőzésben, hamarosan kiderül, mert a számokat közzétesszük a honlapunkon.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jó az irány, de nem látszik a garancia, hogy érdemben fog-e tenni a kórházi fertőzések ellen a kormány

Üdvözljük, hogy a Kormány meghallotta a szakmai szervezetek, szakértők és jogvédők évek óta hangsúlyozott álláspontját, hogy a kórházi fertőzések ellen átfogó kormányzati intézkedésekkel, jól kidolgozott terv alapján kell fellépni. De látnunk kell, hogy a Kormány által közzétett rendeletmódosítás nem elegendő a kórházi fertőzéses helyzet kezeléséhez – eddig sem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásának hiányosságaival volt a probléma. A kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat – mi mindent el fogunk követni, hogy ezt számonkérjük az illetékes szerveken.

Elértük, hogy többé ne diszkriminálják a HIV-vel élő pácienseket a fogászatokon!

Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?