A TASZ bepereli az ÁNTSZ-t a kórházi fertőzések nyilvánosságáért

Arra hivatkozva, hogy döntés-előkészítő adatnak minősülnek, megtagadta az ÁNTSZ a TASZ közérdekűadat-igénylésének teljesítését, amelyben a TASZ a kórházi fertőzések számára kérdezett rá. 

Noha az ÁNTSZ korábban a kért adatok nyilvánosságát hangsúlyozta, és az adatigénylés határidejét is meghosszabbította, végül nem adta ki a kért számokat. A TASZ szerint ez jogszabálysértő, ezért bírósághoz fordul az adatok nyilvánosságának kikényszerítése érdekében.

Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport emlékezetes állítása, amely szerint idehaza többen halnak meg egy évben kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben, ráirányította a figyelmet arra, hogy Magyarországon nem ismerhető a kórházi fertőzések pontos száma.

Az ÁNTSZ erre reagáló közleményében azt állította, hogy „az adatok nyilvánosak, mindenki számára érthető módon hozzáférhetők”. Az ellentmondás feloldása érdekében a TASZ közérdekűadat-igénylésben kérdezett rá a pontos számokra, amelyekből kiderülhet, hogy – kórházankénti bontásban – hány kórházi fertőzés történt 2014-ben és 2015-ben.

Nem nyilvános számok

Az ÁNTSZ fent idézett állításának első része szerint „mindenki számára érthető módon” férhetők hozzá az adatok, azonban gyakorló orvosok és a TASZ betegjogi szakértői szerint sem érthető az a jelentés, ami tele van szakkifejezésekkel, rövidítésekkel és mozaikszavakkal (erről itt írtunk részletesebben).

Ennél is súlyosabb probléma azonban, hogy bizonyos számok, így azok is, amelyekből kiderülhetne, hogy hány fertőzés történt tavaly egy-egy kórházban, egyáltalán nem hozzáférhetők, annak ellenére, hogy az ÁNTSZ bizonyosan rendelkezik az adatokkal, és azok egyértelműen a közérdekű adatok.

Az ÁNTSZ először határidőt hosszabbított

A közérdekűadat-igénylések teljesítésére főszabály szerint 15 napos határidő áll rendelkezésre, ez azonban 15 nappal meghosszabbítható. Ennek egyik oka az lehet, hogy az adatigénylés jelentős terjedelmű, vagy nagyszámú adatra vonatkozik; a TASZ álláspontja szerint azonban az igényelt mintegy 300 szám nem tartozik ebbe a kategóriába. A meghosszabbítás másik lehetséges oka az, hogy az adatigénylés teljesítése aránytalanul nagy mértékben veszi igénybe az ÁNTSZ munkaerejét, amely szintén érthetetlen hivatkozás akkor, amikor az igényelt adatok – legalábbis az ÁNTSZ állítása szerint – már eleve nyilvánosak (ilyen esetben egy egyszerű link megküldésével is teljesíteni lehetne az adatigénylést).

A megtagadás okául azonban végül az szolgált, hogy az ÁNTSZ szerint a kért számok későbbi döntések meghozatalát alapozzák meg.

A TASZ által kért adatok nem tartoznak a döntés-előkészítő adatok körébe

Csakhogy a kórházi fertőzésekről szóló számok nem lehetnek döntés-előkészítő adatok. Jogszabály írja elő, hogy a kórházi fertőzések országos adatbázisának eredményeit az ÁNTSZ-nek minden évben nyilvánosságra kell hoznia. Kérdéses lehet, hogy mit jelent egy adatbázis eredménye, de a TASZ véleménye szerint ez nem jelenthet kevesebbet, mint azokat a számokat, amelyek benne vannak az adatbázisban. Ha pedig valóban ezekre vonatkozik, akkor a rendelet értelmében kötelező nyilvánosságra is hozni őket. Az ÁNTSZ titkolózása jogszabályt sért.

A TASZ álláspontja szerint az igényelt, kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok kétségkívül a nyilvánosságra tartoznak: közérdekű adatok. Nemcsak igényelhetők, de külön jogszabály kifejezetten elő is írja a számok nyilvánosságra hozatalát. Az ÁNTSZ tehát két jogszabályt is megsért, amikor titkolózik. Az adatigény ilyen esetben bíróságon érvényesíthető, a TASZ erre készül. 

UPDATE 

Adatokat kaptunk az ÁNTSZ-től!

A kórházi fertőzésekről szóló adatok kiadása iránt indított perünk kedvező fordulatot vett. Az ÁNTSZ egyértelműen jogszerűtlen okra hivatkozott, amikor megtagadta az adatok kiadását, erről itt írtunk részletesen. A per során azonban nyitottak voltak az érdemi párbeszédre, és egyet értettünk abban, hogy az általunk kért adatok közérdekűek, és nyilvánosságra kell hozni őket. Az ÁNTSZ küldött is adatokat – hogy ezekből végre megtudjuk-e, hányan haltak meg kórházi fertőzésben, hamarosan kiderül, mert a számokat közzétesszük a honlapunkon.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bántalmazás, megalázás egy Baranya megyei intézményben

Erős hangvételű jelentést tett közzé Székely László ombudsman egy fogyatékossággal élő emberek otthonául szolgáló Baranya megyei intézmény vizsgálatát követően. A TASZ bejelentése folytán indult ellenőrzést követően nem zárható ki, hogy a TASZ által jelentett megalázó bánásmód, bántalmazás megtörtént. A Biztos felkérte az intézmény vezetőjét, hogy vizsgálja ki az eseteket.

ÁNTSZ nekrológ

Múlt pénteken megszűnt az 1991-ben létrehozott Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Az ÁNTSZ az utóbbi időben rengeteg kritikát kapott, többek között tőlünk is, így jogos a kérdés: baj ez?

Igen, szerintünk ez nagyon rossz döntés. Az ÁNTSZ egy több szervből összeálló szervcsoport volt, a szétszabdalása aláássa a szakmai működését. Nem politikai jellegű, hanem az egészségügy szakmai irányításához, felügyeletéhez kötődő feladatokat látott el. Ilyenek voltak például a járványügyi és egészségfejlesztési feladatok, csakúgy, mint az egészségügyi ellátás felügyelete, és az alá tartozó szervezetrendszer irányítása. A jelenségről az év elején bezárt háttérintézmények kapcsán részletesen írtunk itt és itt.

Akik kritizálták, azért tették, mert úgy vélték: az ÁNTSZ nem teszi kellőképpen a dolgát, nem kényszeríti ki az egészségügy jogszerű, szakszerű működését.

Az ÁNTSZ eddigi feladatai persze nem enyésznek el, csak éppen mostantól nem egy szerven belül fogják ellátni őket, hanem szétszórják más hivatalok között. Egyes feladatokat a megyei kormányhivatalok fognak végezni , mások átkerünek az Országos Közegészségügyi Intézethez, és bizonyosakért a minisztériumba ültetett országos tisztofőorvos fog felelni. Az eddig egységes szervet tehát szétdarabolják. Részletes elemzésünkben bemutattuk ennek várható hatásait, röviden:

a hivatalos indok az államigazgatás hatékonyabbá tétele, szerintünk viszont mindez a hatékonytalan működésnek a garanciája.

Folytatjuk

Mivel azonban az ÁNTSZ nem jogutód nélkül szűnt meg, azaz a feladatait megörökölték, ezért semmi okunk sincs arra, hogy csökkentsük az elvárásainkat. Éppen ellenkezőleg: folytatjuk kórházi fertőzések elleni kampányunkat és folytatjuk az egyedi esetek alapján a közérdekű bejelentések sorozatos küldözgetését. Sőt:

az új szervnek ismét beküldjük az eddigi közérdekű bejelentéseinket, hátha ezúttal nem értik őket szándékosan félre, mint a múltkor, és érdemben kivizsgálják őket.

Mindent megteszünk azért, hogy az állam erre hivatott szervei végre tegyék a dolgukat, érdemben foglalkozzanak a kórházi fertőzések témájával, de figyelni fogjuk azt is, hogyan teszi a dolgát az új, szétszabdalt ÁNTSZ-utód.

Továbbra is várjuk tehát a kórházi fertőzésekről szóló személyes történeteket ezen az űrlapon keresztül. Érjük el együtt, hogy az állam tegyen a gyalázatos állapotok megszüntetése érdekében!

Asbóth Márton

Ne panaszkodj: újabb elkeserítő fordulat a betegjogok területén?

Január 21-én jelentette be Lázár János, hogy a kormány tervei szerint, a bürokráciacsökkentés jegyében, megszünne tizenhárom állami intézmény és további hatvan háttérintézetet is felszámolnának jelenlegi formájában, mindegyik a fenntartó minisztériumhoz kerülne. Többen több szempontból megírták már aggályaikat, hogy milyen problémákat vethet fel a működő intézetek megszüntetése, illetve átszabása. A megszellőztetett listán kívül, jelenleg nem áll rendelkezésünkre információ azzal kapcsolatban, hogy a kormány pontosan hogyan képzeli ezeknek a többnyire alapvető állami feladatokat végrehajtó, sokszor több száz munkavállalót (csak az OEP-nek jelenleg több mint 1200 munkatársa van) foglalkoztató intézményeknek a beolvasztását. Információink szerint, ha történtek is előkészületek erre, az az intézetekben dolgozók teljes kihagyásával zajlott. Egyelőre nem látszik biztosíték arra sem, hogy a megszűnő és átalakításra kerülő intézmények szerepe megnyugtatóan fennmarad.