A TASZ bepereli az ÁNTSZ-t a kórházi fertőzések nyilvánosságáért

Arra hivatkozva, hogy döntés-előkészítő adatnak minősülnek, megtagadta az ÁNTSZ a TASZ közérdekűadat-igénylésének teljesítését, amelyben a TASZ a kórházi fertőzések számára kérdezett rá. 

Noha az ÁNTSZ korábban a kért adatok nyilvánosságát hangsúlyozta, és az adatigénylés határidejét is meghosszabbította, végül nem adta ki a kért számokat. A TASZ szerint ez jogszabálysértő, ezért bírósághoz fordul az adatok nyilvánosságának kikényszerítése érdekében.

Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport emlékezetes állítása, amely szerint idehaza többen halnak meg egy évben kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben, ráirányította a figyelmet arra, hogy Magyarországon nem ismerhető a kórházi fertőzések pontos száma.

Az ÁNTSZ erre reagáló közleményében azt állította, hogy „az adatok nyilvánosak, mindenki számára érthető módon hozzáférhetők”. Az ellentmondás feloldása érdekében a TASZ közérdekűadat-igénylésben kérdezett rá a pontos számokra, amelyekből kiderülhet, hogy – kórházankénti bontásban – hány kórházi fertőzés történt 2014-ben és 2015-ben.

Nem nyilvános számok

Az ÁNTSZ fent idézett állításának első része szerint „mindenki számára érthető módon” férhetők hozzá az adatok, azonban gyakorló orvosok és a TASZ betegjogi szakértői szerint sem érthető az a jelentés, ami tele van szakkifejezésekkel, rövidítésekkel és mozaikszavakkal (erről itt írtunk részletesebben).

Ennél is súlyosabb probléma azonban, hogy bizonyos számok, így azok is, amelyekből kiderülhetne, hogy hány fertőzés történt tavaly egy-egy kórházban, egyáltalán nem hozzáférhetők, annak ellenére, hogy az ÁNTSZ bizonyosan rendelkezik az adatokkal, és azok egyértelműen a közérdekű adatok.

Az ÁNTSZ először határidőt hosszabbított

A közérdekűadat-igénylések teljesítésére főszabály szerint 15 napos határidő áll rendelkezésre, ez azonban 15 nappal meghosszabbítható. Ennek egyik oka az lehet, hogy az adatigénylés jelentős terjedelmű, vagy nagyszámú adatra vonatkozik; a TASZ álláspontja szerint azonban az igényelt mintegy 300 szám nem tartozik ebbe a kategóriába. A meghosszabbítás másik lehetséges oka az, hogy az adatigénylés teljesítése aránytalanul nagy mértékben veszi igénybe az ÁNTSZ munkaerejét, amely szintén érthetetlen hivatkozás akkor, amikor az igényelt adatok – legalábbis az ÁNTSZ állítása szerint – már eleve nyilvánosak (ilyen esetben egy egyszerű link megküldésével is teljesíteni lehetne az adatigénylést).

A megtagadás okául azonban végül az szolgált, hogy az ÁNTSZ szerint a kért számok későbbi döntések meghozatalát alapozzák meg.

A TASZ által kért adatok nem tartoznak a döntés-előkészítő adatok körébe

Csakhogy a kórházi fertőzésekről szóló számok nem lehetnek döntés-előkészítő adatok. Jogszabály írja elő, hogy a kórházi fertőzések országos adatbázisának eredményeit az ÁNTSZ-nek minden évben nyilvánosságra kell hoznia. Kérdéses lehet, hogy mit jelent egy adatbázis eredménye, de a TASZ véleménye szerint ez nem jelenthet kevesebbet, mint azokat a számokat, amelyek benne vannak az adatbázisban. Ha pedig valóban ezekre vonatkozik, akkor a rendelet értelmében kötelező nyilvánosságra is hozni őket. Az ÁNTSZ titkolózása jogszabályt sért.

A TASZ álláspontja szerint az igényelt, kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok kétségkívül a nyilvánosságra tartoznak: közérdekű adatok. Nemcsak igényelhetők, de külön jogszabály kifejezetten elő is írja a számok nyilvánosságra hozatalát. Az ÁNTSZ tehát két jogszabályt is megsért, amikor titkolózik. Az adatigény ilyen esetben bíróságon érvényesíthető, a TASZ erre készül. 

UPDATE 

Adatokat kaptunk az ÁNTSZ-től!

A kórházi fertőzésekről szóló adatok kiadása iránt indított perünk kedvező fordulatot vett. Az ÁNTSZ egyértelműen jogszerűtlen okra hivatkozott, amikor megtagadta az adatok kiadását, erről itt írtunk részletesen. A per során azonban nyitottak voltak az érdemi párbeszédre, és egyet értettünk abban, hogy az általunk kért adatok közérdekűek, és nyilvánosságra kell hozni őket. Az ÁNTSZ küldött is adatokat – hogy ezekből végre megtudjuk-e, hányan haltak meg kórházi fertőzésben, hamarosan kiderül, mert a számokat közzétesszük a honlapunkon.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

3 dolog, ami javult a kórházakban az elmúlt években, és 3 dolog, ami nem


Neked is fontos, hogy a gyereked mellett lehess, ha kórházba kerül? Az egész család nyugodtabb, ha együtt élhetitek át ezeket a nehéz pillanatokat? Azt is szeretnéd, ha végig gyerek- és szülőbarát ellátást kapnátok? Mi Gyerekkel vagyok kampányunkban három éve dolgozunk ezért. Megnéztük, mi változott az elmúlt három évben, mik a legfontosabb területek, ahol javult a helyzet, és hol van még szükség sok fejlesztésre.

Mire számíthatsz az egészségügyben, ha HIV-vel élsz?

1988. óta minden december elsején az egész világon megemlékezünk a HIV-fertőzöttekről és az AIDS-ben meghaltakról. Hanem a HIV-fertőzöttek az év többi 364 napján is HIV-vel élnek. Hatalmasat változott az elmúlt 15 évben az, ahogy a HIV-fertőzöttek élnek, illetve az is, hogy mi a HIV-fertőzés jelentősége egy-egy ember életében vagy a társadalom szempontjából. Különösen igaz ez a kombinációs HIV-terápia bevezetése óta, ami hatékonyan és hosszú távon, és csak nagyon csekély mellékhatások mellett képes ellenőrzés alatt tartani a szervezetben élő vírust. Ami azonban nem, vagy csak nagyon lassan változik, az a HIV-fertőzéssel kapcsolatos és a HIV-vel élőket sújtó stigma és diszkrimináció.

Anya, akkor is meg fogok gyógyulni

Bálint hat és fél éves volt, amikor agydaganatot diagnosztizáltak nála. A kezelőorvosa 3 hónapot jósolt számára, és két hónap is eltelt a kemoterápiás kezelés megkezdésétől mire a szülők kezébe nyomta a szakmai protokollt, tessék ebből tájékozódni. Három hónapból aztán 3 év lett. Bálint rácáfolt az orvosokra, de a szülőket senki sem tudta felkészíteni az elkövetkezendő időszak kiszolgáltatottságára.