Az egyenlő bánásmód védelmére hivatott hatóság működésének kritikája
A TASZ évtizedek óta foglalkozik az egyenlő bánásmód védelmével, az esélyegyenlőség kérdésével. Munkánk során gyakran fordultunk az egyenlő bánásmód védelmére hivatott hatósághoz, de az utóbbi években a hatóság munkájának egyértelmű leromlását tapasztaljuk. Ezt a tendenciát az alábbiakban részletezett szempontok mentén elemezzük.
Az elemzésben abból indultunk ki, hogy annak ellenére csökken a hatósághoz érkező panaszok száma, hogy hazánkban ilyen mértékben bizonyosan nem csökkent az egyenlő bánásmódot sértő incidensek száma. Ezt azért gondoljuk így, mert a TASZ jogsegélyszolgálatához érkező, évi több ezer panasz körében, illetve a diszkriminációnak kitett sérülékeny csoportok, mint partnereink beszámolóiban nem tapasztaltunk érdemi változást.
Összefoglalóan azt tapasztaljuk, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) 2021-es, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába való beolvadása óta az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság (EBFF) sokkal kisebb intenzitással, rosszabb színvonalon látja el a feladatát. Ezt a leromlást tapasztaljuk az ügyek számában és eredményességében, valamint az eljárási határidők többszörös meghosszabbodásában is. Szintén ezt tapasztaljuk a hatóság vidéken való jelenlétében, hisz míg korábban a minden megyében dolgozó referensek eredményesen tudták képviselni a vidéki sérülékeny csoportok panaszait, addig az új regionális irodák nem tudják ellátni ezt a feladatot. Nem látjuk véletlennek azt sem, hogy a politikailag érzékenyebb témákban (szexuális irányultság, nemi identitás, politikai vélemény alapú diszkrimináció) újabban nem járnak el, az ilyen témában született döntések elenyészőek. Hozzátartozik ehhez az is, hogy az EBFF újabb jogértelmezése szerint a kormányzati szervek nem ellenőrizhetőek, kikerültek a hatóság vizsgálódási területéről, ezáltal lényegében mentesülnek az egyenlő bánásmód követelménye alól. Ezen hibás jogértelmezés ellen a TASZ minden eszközzel fellép a jogi fórumokon.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) 2021. január 1-jén olvadt be az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába (AJBH), és feladatait azóta az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság (EBFF) látja el. A TASZ tapasztalatai szerint az EBH egy évtizeddel ezelőtt, még mindenfajta befolyástól mentesen működött a legjobban, majd a beolvasztását megelőző egy-két évben már érezhető volt a kormányzati elvárás megjelenése, a beolvasztás kilátásba helyezésének hatása. Így álláspontunk szerint az egyenlő bánásmód jogának védelme, az esélyegyenlőség érvényesítése a 2005-ös felállásától a 2010-es évek végéig terjedő időszakban volt a legerősebb, a 2010-es évek végére, 2021-re leromlott a hatóság működése. Ennek alátámasztására 2023 decemberében közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, ami kiegészítette a Háttér Társaság rendelkezésünkre álló korábbi adatigénylését.
Az EBFF működése óta a legfeltűnőbb változás az ügyszámban mutatkozik meg. Az EBH-hoz 2012-ben 2738 ügy érkezett be. A következő három évben ez a szám csökkent – 2015-ben volt a legalacsonyabb, az éves beszámoló szerint 402 ügy volt. 2016-ban azonban ismét 800 fölé emelkedett a beérkezett ügyek száma, 2017-ben pedig elérte az 1160-t. Az EBH működésének utolsó három évében is nagyjából 800-900 üggyel keresték fel évente a hatóságot.
Ezzel szemben a beolvadás óta az ügyek számában jelentős csökkenés figyelhető meg. 2021-ben 351, 2022-ben 355, 2023-ban pedig 359 beadvány érkezett az EBFF-hez. Láthatóan az EBFF legmagasabb éves ügyszáma nem éri el az EBH legalacsonyabb ügyszámát sem.
Természetesen vannak olyan aktuális kérdések, amelyek egy-egy időszakban megemelhetik az ügyek számát, azt azonban helytelen lenne állítani, hogy az itt részletezett nyolcéves időszakban csak ilyen okokból érkeztek az EBH-hoz nagyobb számban ügyek. Mint az kiemeltük, megfigyelhetők voltak az EBH esetében ingadozások, de a 2015-ös legalacsonyabb ügyszámot leszámítva minden évben 500 felett volt a beérkezett ügyek száma, sőt, jellemzően ennél jóval magasabb számot ért el. Feltehetően a magyar állampolgárok nem tapasztaltak ennyivel kevesebbszer hátrányos megkülönböztetést az elmúlt három évben, mint azelőtt, így a csökkenésnek más okát kell keresni.
Azzal kapcsolatban, hogy az EBH-hoz beérkezett ügyek közül hány esetben indult hatósági eljárás, nem állnak rendelkezésre adatok. Azt viszont tudjuk, hogy hány érdemi eljárása volt az EBH-nak: 2018-ban 427, 2019-ben 412, 2020-ban 484. Az EBFF-re vonatkozóan van adatunk a hatósági eljárások számáról: 2021-ben 173, 2022-ben 188, 2023-ban 149 közigazgatási hatósági eljárás indult. Ennél kevesebb ügyben született aztán érdemi döntés. 2023-ban 164 közigazgatási határozat született, míg 2018-ban 427. Látványos tehát az ügyszámokbeli különbség: Ha a két hatóság érdemi döntéseinek számát hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy az EBH 2018-ban 427 ilyen döntést hozott, míg az EBFF 2023-ban mindössze 164-t.
Természetesen ezt a különbséget elsősorban a beérkezett ügyek számának csökkenése okozza, hiszen azok nagyjából a felükre csökkentek az EBFF működése alatt a 2018-tól 2020-ig terjedő időszakhoz képest. Ugyanakkor a hatósági eljárások csoportja – amire az EBFF adatok vonatkoznak – tágabb, mint az EBH adatok kapcsán említett érdemi eljárás alá vont ügyek száma, mert az előbbibe azok az eljárások is beletartoznak, amelyek esetében pl. megszüntetésről dönt a hatóság. Ezt figyelembe véve már jelentősebb lehet az eltérés az érdemi eljárások számában, de erre vonatkozó pontosabb adataink nincsenek.
Az elutasító döntések számára vonatkozóan nem rendelkezünk adattal az EBFF működésétől kezdve, így e szempontból az összehasonlítás nem végezhető el. Ami a jogsértést megállapító döntések számát illeti, ugyancsak látható, hogy felére csökkent a sikeres eljárások száma: az EBH 2018-ban 38, 2019-ben 44, 2020-ban 36 esetben állapított meg jogsértést, míg az EBFF 21 ilyen határozatot hozott 2023-ban.
Az ügyszám csökkenését több tényező is okozhatja. Az egyik, hogy megszűnt az EBH referensi hálózata, amelyen keresztül 2012-ben 1800 állampolgári megkeresés jutott el a hatósághoz. A hálózat működése alatt valamennyi megyeszékhelyen a referenshez fordulhattak az állampolgárok, sőt, havonta egyszer a referens a megyeszékhelytől eltérő településen is elérhető volt. Ennek megszűnése korlátozza a Budapesten kívül élők hozzáférését a hatósági eljárás kezdeményezéséhez.
A referensi hálózat megszüntetése tehát alapjaiban vetette vissza, hogy a kistelepüléseken élő, sérülékeny csoportokhoz tartozó érintettek, az egyenlő bánásmód sérelmének elsőszámú célcsoportja az EBFF-hez fordulhasson. Az AJBH által létrehozott területi irodák (jelenleg hat területi irodát működtet) nem állították vissza a volt referensi hálózat hatékonyságát. Ugyanis ezek az irodák – számuknál fogva – jóval nehezebben elérhetőek, mint a korábbi referensi hálózat, ráadásul nem specifikusan a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos igényekkel foglalkoznak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a területi irodák 2022-ben 52, 2023-ban pedig 40 darab olyan jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben az ügyfél kifejezetten kéri az Ebktv. szerinti vizsgálatot. Ez a 2012-es 1800 panasz számával összehasonlítva jól látható különbséget mutat.
Ami a személyzeti kérdéseket illeti, az EBFF-nek jelenleg 12 munkatársa van, amelyből 9 jogász dolgozik a közigazgatási hatósági ügyeken. Jelenleg 2 betöltetlen állás van. Ezzel szemben az EBH-nál 2018-ban az éves átlagos létszám 24 fő volt. Az AJBH főtitkára kiemelte a válaszában, hogy közvetlenül a beolvadást megelőzően az EBH-nál is 9 fő dolgozott a hatósági ügyeken, amiből 6-an folytatták munkájukat az EBFF-nél. Fontos azonban, hogy ez kifejezetten a beolvadást megelőző időszakra vonatkozik. Tehát az EBH érdemi működése idején dupla annyian dolgoztak a Hatóságnál, mint napjainkban.
A megfeleződött létszámmal lehet összefüggésben, hogy a hatóság eljárási ideje is lényegesen meghosszabbodott. A TASZ tapasztalatai szerint, míg korábban az EBH a törvényes eljárási határidejében, kiemelkedő gyorsasággal végezte a munkáját, komplex ügyekben is néhány hónap alatt döntések születtek, addig az EBFF szinte soha nem jár el törvényes határidőben. Van olyan ügy, amelyben másfél évig nem reagált az EBFF a kérelmünkre, szemben a 75 napos törvényi határidővel. (Ezzel kapcsolatos kérdésünkre az AJBH főtitkára azt válaszolta, hogy nem gyűjtenek a határidő túllépésére vonatkozó adatokat.)
Felmerültek bennünk az EBFF szervezetével kapcsolatos kérdések is. A honlapon található, az AJBH szervezeti felépítését bemutató ábra szerint az EBFF az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató irányítása alatt áll. Ezzel szemben ilyen posztot jelenleg nem tölt be senki. Közérdekű adatigénylésünk körében rákérdeztünk erre, azonban erre nem kaptunk egyértelmű választ.
Jelentős változás figyelhető meg abban is, hogy az EBFF mely hazai sérülékeny csoportot kívánja védelmezni, és mely csoportokat hanyagol látványosan. Az elmúlt években ugyanis feltűnően megváltozott azoknak a védett tulajdonságoknak a listája, amelyekre vonatkozóan jogsértést megállapító döntés született. 2018-ban ez a lista magában foglalta a fogyatékosságot, az egészségi állapotot, az egyéb helyzetet, a szexuális irányultságot, az anyaságot (terhesség) vagy apaságot, a nemzetiséghez való tartozást, a nemet és a nemi identitást, a politikai véleményt, valamint az érdekképviselethez tartozást is. 2023-ra ez a lista jelentősen szűkült: csak a fogyatékosságra, az egészségi állapotra, az anyaságra (terhesség) vagy apaságra, és a nemzetiséghez való tartozásra terjedt ki. Úgy tűnik, az elmúlt öt évben sorra lekerültek azok a védett tulajdonságok, amik érzékeny és aktuális témák a politikában: a szexuális irányultság, a nemi identitás és a politikai vélemény.
Ezzel szorosan összefüggő, különösen riasztó az EBFF új joggyakorlata: újabban nem kívánnak eljárni a kormányzati szervek ellen. Az EBFF több TASZ által indított ügyben állapította meg az utóbbi években, hogy a kormányzati szerveket, tehát a kormányt és a minisztériumait – most már – nem tartja az Ebktv. hatálya alá tartozónak. Ez a téves és káros értelmezés teljesen ellentétes a Hatóság korábbi gyakorlatával, ami szerint a minisztériumokra egyértelműen kiterjedt a törvény hatálya. Az EBH korábban úgy értelmezte a törvényt, hogy a minisztériumok költségvetési szervként, illetve – bizonyos esetekben – hatósági jogkört gyakorló szervként kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét a jogviszonyaikban. Ez alapján állapította meg az EBH, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma megkülönböztetést alkalmazott az azonos nemű párokkal szemben (EBH/450/2017., EBH/456/2017.), ahogy az EBFF is ezt az értelmezést követve folytatott le érdemi eljárást a Pénzügyminisztériummal (EBF-AJBH-66-6/2022.), a Belügyminisztériummal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EBF-AJBH-36-27/2022.), az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (EBF-AJBH-25-5/2021.), valamint a Miniszterelnöki Kabinetirodával (EBF-AJBH-29-9/2021.) szemben is. A jogértelmezés hirtelen változása érthetetlen, hiszen a törvényszöveg nem változott, ráadásul az új gyakorlatnak rendkívül súlyos következményei vannak az egyenlő bánásmód kikényszerítése szempontjából.
Végül, az EBFF hozzáférhetőségének drasztikus leromlását okozza az is, hogy a korábbi jól működő, felhasználóbarát honlap megszűnt, amely kifejezetten a sérülékeny ügyfeleknek adott közérthető tájékoztatást a hatóságról, közérthető panasz-formanyomtatvány volt elérhető, illetve jól kereshető jogesetgyűjtemény állt a polgárok rendelkezésére. Ehhez képest az EBFF-nek nincs saját honlapja, az AJBH honlapján található egy nehezen használható fül, amelyen nem kereshetőek a korábbi jogesetek, nincs panaszküldési sablon sem. Egyrészt csak 2012-től tartalmazza a hatósági döntéseket, ami miatt a – 2004 óta hatályban lévő – Ebktv. alapján kialakult joggyakorlat egy jelentős része nem hozzáférhető. Másrészt, úgy tűnik, hogy a 2012 után született döntések közül sem található meg mindegyik: a kereső sokkal kevesebb találatot ad ki, mint amennyi érdemi döntésről tudni lehet. Ez nem csak a mi munkánkat nehezíti meg, de az érintettek sem férnek hozzá olyan korábbi döntésekhez, ami hozzásegítheti őket egy sikeres eljárás lefolytatásához, és az egyenlő bánásmód megtartására kötelezettek sem jutnak hozzá ezekhez a fontos támpontokhoz. Mindezzel kapcsolatban évek óta levelezünk a NAIH-al, azonban érdemi előrelépés még nem történt.
