Az ombudsman szerint jogsértő a tűcsere bezárása

Az alapvető jogok biztosa egyetért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezettel abban, hogy a józsefvárosi önkormányzat a Kék Pont tűcsere program ellehetetlenítésével olyan helyzetet teremtett, amelyben sérül a kerületben élők egészséghez és egészséges környezethez fűződő alkotmányos joga. 

A TASZ tavaly novemberben beadványban kérte az alapvető jogok biztosát annak  megállapítására, hogy a józsefvárosi önkormányzat intézkedései a tűcsere program bezárására több alkotmányos jogot is sértenek. Az ombudsman átfogó jelentést készített a drogkoordinációról és a szenvedélybetegek ellátásáról, amelyben kiemelt ügyként foglalkozik a Kék Pont tűcsere program bezárásával.

Az ombudsman rámutat, hogy az egészséghez fűződő jog “kivételes, szélsőséges ellátatlanságot” jelentő helyzetekben sérül. Egy már meglévő tűcsere bezárása egy olyan kerületben, ahol nagy számban élnek marginalizált intravénás szerhasználók, szerinte éppen ilyen helyzetet jelent.

 “Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a VIII. kerületi önkormányzat határozata nyomán megszűnt program a magyar állam kábítószerügyi stratégiai célkitűzéseihez (Nemzeti Drogellenes Stratégia) illeszkedő, bizonyított hatékonyságú szogáltatás,” állapítja meg az ombudsman. “Megszüntetése anélkül, hogy a szolgáltatás biztosítását, mint célt, az Önkormányzat megvizsgálta, vagy esetleges pótlásáról gondoskodott volna, sérti az egészséghez való jog fokozatos érvényesítésének elvét.”

Az ombudsman felkéri Kocsis Máté polgármestert, hogy tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a kerületi drogfogyasztók ne maradjanak steril eszközök nélkül, a használt tűket pedig begyűjtsék az utcáról. Felkéri ezenkívül az Emberi Erőforrások Miniszterét, Balog Zoltánt, hogy segítsen tisztázni a tűcsere programok szerepét, illetve Tarlós István főpolgármestert, minél előbb intézkedjen egy Fővárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum megalakításáról a fővárosi drogprobléma hatékonyabb kezelése érdekében.

Az ombudsman jelentése nagy elégtételt jelent azoknak a segítő szakembereknek, akik egyre rosszabb erkölcsi és anyagi megbecsültség mellett folytatnak kiemelten közhasznú munkát. Az ártalomcsökkentő programok működése nem csak a drogfogyasztók jogairól szól, hanem mindannyiunk jogáról az egészséges és támogató környezethez.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mi történik Rétvári egymilliárdjával?

A kormány három hónap alatt akar egymilliárdot elkölteni prevenciós módszertanra, miközben évente csupán 60 milliót költ magára az iskolai drogprevencióra. Ötlettelen kapkodás stratgéiai tervezés helyett – drogpolitika magyar módra.

Kérdéses válasz Costától

Costa vs. Polak - Hol van a vitaanyag? Fejtsük meg a rejtvényt!

Józan drogpolitikát a drogmentesség illúziója helyett

A drogstratégia, amely 2020-ra kábítószermentes Magyarországot vizionált, kemény szankciókat hirdetett, de ezzel nyolc év alatt sem került közelebb a kitűzött céljához. A legfrissebb felmérés szerint mára majdnem minden negyedik magyar kipróbált valamilyen tiltott szert. A szigorú törvények ugyanis alkalmatlanok a droghasználat megfékezésére, viszont növelhetik a fogyasztással együtt járó problémákat.

Huszonöt éve valljuk, hogy az államnak nem a kábítószerek használóit, hanem terjesztőit kell üldöznie, miközben segítséget kell nyújtania azoknak, akik számára a droghasználat problémát okoz.

Célunk, hogy a drogmentes Magyarország káros illúzióját leválthassa egy egészségközpontú, emberi jogokat figyelembe vevő, szakemberekre támaszkodó és együttműködést elősegítő szemléletmód.

Vesd össze az elmúlt évek nemzetközi szintű változásait a hazai, szigorú drogpolitika árnyoldalaival, hogy megtudd, milyen egy "jó" drogpolitikai szabályozás. Alább pedig javaslatainkat olvashatod döntéshozók, szülők, pedagógusok és szerhasználók számára.