Az ombudsman szerint jogsértő a tűcsere bezárása

Az alapvető jogok biztosa egyetért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezettel abban, hogy a józsefvárosi önkormányzat a Kék Pont tűcsere program ellehetetlenítésével olyan helyzetet teremtett, amelyben sérül a kerületben élők egészséghez és egészséges környezethez fűződő alkotmányos joga.

A TASZ tavaly novemberben beadványban kérte az alapvető jogok biztosát annak  megállapítására, hogy a józsefvárosi önkormányzat intézkedései a tűcsere program bezárására több alkotmányos jogot is sértenek. Az ombudsman átfogó jelentést készített a drogkoordinációról és a szenvedélybetegek ellátásáról, amelyben kiemelt ügyként foglalkozik a Kék Pont tűcsere program bezárásával.

Az ombudsman rámutat, hogy az egészséghez fűződő jog “kivételes, szélsőséges ellátatlanságot” jelentő helyzetekben sérül. Egy már meglévő tűcsere bezárása egy olyan kerületben, ahol nagy számban élnek marginalizált intravénás szerhasználók, szerinte éppen ilyen helyzetet jelent.

 “Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a VIII. kerületi önkormányzat határozata nyomán megszűnt program a magyar állam kábítószerügyi stratégiai célkitűzéseihez (Nemzeti Drogellenes Stratégia) illeszkedő, bizonyított hatékonyságú szogáltatás,” állapítja meg az ombudsman. “Megszüntetése anélkül, hogy a szolgáltatás biztosítását, mint célt, az Önkormányzat megvizsgálta, vagy esetleges pótlásáról gondoskodott volna, sérti az egészséghez való jog fokozatos érvényesítésének elvét.”

Az ombudsman felkéri Kocsis Máté polgármestert, hogy tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a kerületi drogfogyasztók ne maradjanak steril eszközök nélkül, a használt tűket pedig begyűjtsék az utcáról. Felkéri ezenkívül az Emberi Erőforrások Miniszterét, Balog Zoltánt, hogy segítsen tisztázni a tűcsere programok szerepét, illetve Tarlós István főpolgármestert, minél előbb intézkedjen egy Fővárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum megalakításáról a fővárosi drogprobléma hatékonyabb kezelése érdekében.

Az ombudsman jelentése nagy elégtételt jelent azoknak a segítő szakembereknek, akik egyre rosszabb erkölcsi és anyagi megbecsültség mellett folytatnak kiemelten közhasznú munkát. Az ártalomcsökkentő programok működése nem csak a drogfogyasztók jogairól szól, hanem mindannyiunk jogáról az egészséges és támogató környezethez.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mi teszi gyógyászativá a kannabiszt?

Összetett válasz egy egyszerűnek tűnő kérdésre.

Változások kora a drogügyben

Rengeteg témát ölelt fel az idei második Kábítószerügyi Tanács ülése. Bár a bejelentések többsége nem hatott újdonságként, megállapítható, hogy jelentős strukturális módosulások zajlanak a drogterületen. Az sajnos azonban nem jelenthető ki, hogy ezek a változások egy megfelelően koordinált és jól működő ellátórendszer irányába mutatnának.

Új bűnbak: a drogos menekült

A menekültellenesség új frontot nyitott a sérülékeny csoportok ellen hangoló kommunikációban. A cigánybűnözés után eljutottunk a migránsdrogozásig. Az új fogalom ráadásul nem is egy szélsőséges portálon, hanem az ismert kormányközeli oldalon jelent meg, ha nem is ilyen tömör formában. A Magyar Idők július 19-én „Terjed a migránsok kedvenc kábítószere, a katlevél Európában” címmel közölt cikket, amiben a Magyarországon megnövekedett a khatlevél lefoglalások miatt kongatja a vészharangot. A hosszú írás bőséges teret szentel a hazai drogpolitika méltatásának, de semmit sem szól arról, van-e okunk aggodalomra a khat „terjedése” miatt. Rövid válaszunk: egyáltalán nincs.