Nem rejtegetheti a Belügyminisztérium a gyermekotthonok ellenőrzéséről szóló jelentéseket

A jelentések részletesen tartalmazzák egyebek mellett, hogy hány bántalmazásos esetet regisztráltak abban az évben, illetve hány rendkívüli esemény történt – ilyen például a gyermekek szökése. Az is kiderül a jelentésekből, hogy milyen lépéseket tettek – vagy nem tettek – az intézmények a bántalmazással, vagy a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban. Azt, hogy a jelentések erre vonatkozó adatokat tartalmaznak, onnan lehet tudni, hogy néhány ilyen jelentés már eleve nyilvánosságot kapott – ezért kérdés, hogy a többi miért nem.

A soron kívüli ellenőrzés elrendelése arról árulkodik, hogy a Belügyminisztérium tisztában lehetett a gyermekotthonokban, valamint befogadó- és lakásotthonokban uralkodó lesújtó helyzettel, és ezt kívánta feltérképezni 2024 elején. Janecskó Katalin, a Direkt36 újságírója azért fordult szeptemberben a tárcához, hogy megtudja, mi lett az ellenőrzés eredménye. A Somogy Vármegyei Kormányhivatal maga küldte el az egyik jelentést az újságírónak, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal jelentése pedig kikerült az internetre is, ez pedig nyilvánvalóvá tette, hogy az ellenőrzésről készült jelentések részletesek és alaposak. A Belügyminisztérium azonban először meghosszabbította a válaszadási határidőt, ennek elteltekor nem válaszolt az adatigénylésre, majd a válaszadási határidő lejárta után csak rövid, féloldalas összefoglalókat küldött az újságírónak.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében egyértelművé tette, hogy a Belügyminisztérium az összefoglalókkal nem tett eleget válaszadási kötelezettségének. Most azonban a tárcának teljes terjedelmében a sajtó rendelkezésére kell bocsátania a jelentéseket, amelyekből kiderül, hogy a gyermekotthonok hogyan kezelték a bántalmazást.

A Direkt36 újságíróját a perben a TASZ megbízásából dr. Hüttl Tivadar ügyvéd képviselte.