Beszámoló az Emberi Jogi Fesztiválról

December 10-én Emberi Jogi Fesztivált szervezett a TASZ, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Magyar Helsinki Bizottság. Tekintse meg képes beszámolónkat!

Emberi Jogi Fesztivál – 2005.

2005. december 10-én a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda az Emberi Jogok Világnapja alkalmából fesztivált szervezett a Gödör Klubban.

A rendezvény fő célja az volt, hogy jelentősen hozzájáruljon az emberi jogi kérdések médiában való hangsúlyosabb megjelenítéséhez. Az utóbbi évek tapasztalatai ugyanis azt mutatatták, hogy az egész világon megtartott Emberi Jogi Világnap hazánkban nem tudott komoly mértékben hírré válni, ezen a helyzeten a Világnapon szervezett fesztivál jelentős mértékben változtatni tudott.

Beszélgetések

Az emberi jogok és a migráció: Idegenek közöttünk, magyarok Magyarországon. - avagy mit tehet a magyar állam azért, hogy a határon túli magyarok valóban gyökeret ereszthessenek Magyarországon?

Magyarországon körülbelül 95.000 olyan külföldi él, akiknek letelepedési engedélye van, azaz korlátlan ideig tartózkodhatnak itt. 75.000 ember a szomszédos Romániából, Ukrajnából és Szerbia-Montenegróból érkezett, szinte kivétel nélkül mind magyarok.

További negyvenezren rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, ők egy vagy két évig maradhatnak ilyen engedéllyel az országban. Túlnyomó többségük (körülbelül 26.000 fő) szintén magyar.

Egyáltalán nem igaz tehát az, hogy a külföldiek elárasztják az országot, mivel a nagyrészük határon túli magyar, aki itt szeretné rendezni a helyzetét, és itt szeretne élni.

A külföldiek egy csoportja illegálisan tartózkodik az országban. Tavaly 4200 külföldit utasítottak ki, 3300 a fent említett három országból érkezett, döntő többségükben szintén magyarok.

Természetesen jönnek menekültek is, de idegenek áradatáról itt sem beszélhetünk. Tavaly 1600 külföldi kért menedékjogot, közülük 149 személy kapott védelmet a magyar államtól. Őket hazájukban üldözték, és gyakran meg is kínozták vallási, politikai vagy nemzetiségi hovatartozásuk miatt.

Egy közelmúltban készült felmérés szerint a magyar lakosság többsége nem engedné be a külföldieket, még a menekülteket sem. Ők tehát azt mondják, hogy több tízezer magyarnak és párszáz üldözött embernek nincs helye az országban.

Szerencsére ez nem vonatkozik arra a körülbelül ötezer határon túli magyarra, akik 2004-ben megszerezték a magyar állampolgárságot. Rajtuk kívül még 700-an kaptak magyar állampolgárságot, ők nem magyar nemzetiségűek.

Megállapítható, tehát hogy a magyarországi külföldiek (akiknek nagy számával riogatnak a politikusok) körülbelül 80%-a magyar.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban sokszor órákat kell várni az ügyintézésre. A kirakott tájékoztatók sokszor nem eléggé részletesek, az ügyintézők gyakran egymásnak ellentmondó vagy hiányos információval látják el az ügyfeleket, ezért megtörténik, hogy egy ügyben többször is be kell menni hiánypótlásra. Az ügyfeleket és jogi képviselőiket gyakran nem tájékoztatták arról, hogy melyik ügyintéző dönt ügyükben, illetve egyáltalán nem adnak felvilágosítást az ügyük állásáról.

A kérelmekhez sokszor 15-20 mellékletet kell csatolni, a hivatalos fordítások ára a több tízezer forintot is meghaladhatja. A kérelem beadásához szükséges iratokat sok utánajárással több hivataltól kell beszerezni. Remélhetőleg a novembertől hatályba lépett új törvény a közigazgatási eljárás szabályairól könnyíteni fog az ügyfelek helyzetén.

A Magyar Helsinki Bizottság megpróbál segíteni olyan külföldieknek, akiknek a nemzetközi emberi jogi egyezményekben vállalt jogaikat megsértik Magyarországon. Így a bizottság elsősorban a menedékkérőknek nyújt segítséget és olyan határon túli magyaroknak, akiknek emberi jogaikban ért sérelem Magyarországon. Így többek között 150 vajdasági magyar méltányossági letelepedését kezdeményezte a bizottság, és több tucat családegyesítési ügyben nyújtott jogi segítséget határon túli magyarok esetében.



Egészségügyi önrendelkezés és emberi jogaink. Egyedülálló nők gyerekvállalásának kérdései Magyarországon – kerekasztal-beszélgetés.

Résztvevők: V. Kulcsár Ildikó (újságíró, Nők Lapja), Dr. Mogyorósi Dorottya (Egészségügyi Tudományos Tanács tagja), Dr. Belső Nóra (pszichiáter), egy érintett

Moderátor: Csernus Eszter (Társaság a Szabadságjogokért – HIV/AIDS és betegjogi programvezető)

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már nagyon sok meddőségi problémán lehet segíteni, a magyarországi kórházak és orvosok is magas színvonalon nyújtják ezeket az ellátásokat. A jelenlegi törvények alapján azonban csak az a nő kaphat orvosi segítséget a gyerekvállaláshoz, aki házastársi vagy igazolt élettársi kapcsolatban él.

Mára a társadalmi változások következtében hazánkban is kialakult a nőknek egy olyan, 30 és 45 év között lévő csoportja, amely miután megteremtette a felelős családalapításhoz szükséges körülményeket, orvosi okokból, vagy amiatt, hogy nincs mellette családalapítást vállaló pár, nem szülhet gyereket.

Az egyedülálló meddő és nem meddő nők jelenleg nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. A TASZ szerint ez a helyzet indokolatlan és diszkriminatív, ezért egyesületünk 2005 kora tavaszán levélben fordult az illetékes kormányszervekhez (Igazságügyi Minisztérium; Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium; Egészségügyi Minisztérium; Népesedésügyi kormánybiztos).

A levelezés következtében júniusban egy egyéni képviselői indítvány nyomán az országgyűlés határozatban kérte a kormánytól, hogy vizsgálja meg, milyen módokon lehet szélesíteni a mesterséges megtermékenyítéshez való hozzáférést.

Az Egészségügyi Minisztérium kidolgozott egy törvényjavaslatot, amelynek a parlamenti vitája a héten zárult le. A javaslat eredetileg nem nyitott az egyedülálló nők irányába, néhány módosító javaslatnak köszönhetően azonban a képviselők végül egy olyan szöveget fogadtak el, amelynek értelmében 2006. július elsejétől már az egyedülálló meddő és az egyedülálló nem meddő nők is fordulhatnak meddőségi centrumokhoz - ez utóbbiak esetében szükséges vizsgálni, hogy koránál fogva milyenek a nő gyermekvállalási esélyei.

Daráló, Komenczi Norbert filmje - filmvetítés
Romák az igazságszolgáltatásban – kerekasztal-beszélgetés.
Résztvevők: Dr. Magyar Elemér (ügyvéd), Komenczy Norbert (rendező).
Moderátor: Bodrogi Bea (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója)

“A film egy régen halott ember történetét meséli el, akit bedarált, megrágott, és darabokban köpött ki a magyar igazságszolgáltatás szorgos, kegyetlen, bár nem éppen hatékony gépezete. Rácsodálkozhatunk, milyen konok következetességgel, eszközökben nem válogatva, tettek bűnössé egy ártatlan embert, és csak remélhetjük, hogy a történések szerencsétlen sorozata, nem pedig a rendszer belső logikája okozta a hibát, amelyen egy élet úszott el.”



Gyerekprogramok

A fesztivál gyerekprogramjai révén szerettük volna a résztvevő gyerekekkel megismertetni az alapvető emberi jogokat. Célunk az volt, hogy érzékenyen és adaptívan viszonyuljanak ezekhez a kérdésekhez, és hogy a felnövekvő generációk mentesek legyenek azoktól az előítéletektől, melyek ma sok esetben megnehezítik egy-egy kiszolgáltatott helyzetben lévő csoport életét.

Kézműves-foglalkozások - Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete



Emberi jogi szerveztek bemutatkozása

A fesztivál keretein belül lehetősége nyílt a magyarországi emberjogi szervezeteknek, hogy munkatársaikkal, kiadványaikkal és szóróanyagaikkal képviseltessék magukat a rendezvényen, ezzel is hozzájárulva, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei megismerkedhessenek ezen szervezetek tevékenységével.

Résztvevő szervezetek: Amnesty International Magyarország, Habeas Corpus Munkacsoport, Háttér Társaság a Melegekért, Labrisz Leszbikus Egyesület, Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány, Magyar Helsinki Bizottság, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNE), Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)



Fotókiállítás

A fesztivál egész ideje alatt megtekinthető fotókiállítás néhány igen fontos magyarországi emberi jogi problémára próbálta felhívni a figyelmet.



Koncertek

Szilvási Gipsy Folk Band



Nomada



Anima Sound System



Gödör Klub - teltház

 

Megosztás