Betegjogi világnap: mire számíthatnak a magyar betegek 2020-ig?

1993. óta február 11. a betegjogok világnapja. A magyar polgárok számára e tekintetben a legfontosabb kereteket a tavaly év végén vitára bocsátott „Egészséges Magyarország 2014-2020” egészségügyi ágazati stratégia jelöli ki. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) legújabb álláspontjában a kormányzati terveket és az egészségügyi tárgyú jogszabályok aktuális módosításait vizsgálta. A TASZ üdvözli a Stratégia törekvését a betegek részletes informálására és bevonására, ugyanakkor hiányolja a megfelelő jogorvoslati lehetőségeket és azok garanciáit.

A Stratégia egyik alapvetése a beteg aktív részvétele a gyógyításban. Ennek azonban előfeltétele a megfelelő tájékoztatás, így tud az intézményrendszerbe belépő beteg a kezdetektől megalapozott döntést hozni. A TASZ hiányolja a tájékozott beleegyezés (informed consent) gyakorlati érvényesülését célzó konkrét elképzeléseket, holott ezáltal valósul meg igazán a betegek partnerként kezelése, megfelelő tájékoztatása és bevonása a döntésekbe. Hatékony és átlátható panaszkezelési rendszert kell bevezetni, és a jogbiztonságnak megfelelő eljárásrendet kialakítani.

A TASZ által működtetett jogsegélyszolgálathoz érkező betegjogi panaszok körülbelül fele a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi; igen tipikus eset, hogy , a szülő nőket nem tájékoztatják a beavatkozás szükségességének indokáról, és csak az elmaradás kockázatait ismertetik, de magát a beavatkozásét nem. Ilyen esetekben a hatékony betegpanasz kezelési mechanizmus hiányában a bírói út marad, ám az anyagilag is megterhelő, valamint hosszadalmas.

A Stratégia a beteg és az egészségügy találkozásának első pillanatától az egyes szakaszokon át az esetleges problémákból adódó jogorvoslati lehetőségekig több szakasszal is foglalkozik, de valódi vállalásokból, és különösen a betegjogok érvényesítésének garanciáiból igen keveset rögzít.

1997-ben kodifikálták a betegjogokat, mely akkoriban úttörőnek számított és a jogok széles spektrumát foglalja törvénybe. A legfrissebb ágazati stratégia azonban szinte megelégszik a 18 évvel ezelőtti jogok újbóli, elméleti rögzítésével, és keveset foglalkozik a gyakorlattal. A betegek tájékoztatását és jogorvoslati lehetőségeit ennél sokkal több gyakorlati és garanciális szabállyal kellene megerősíteni.

A vélemény teljes szövegét itt érheti el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azt hittem, jobban járok, ha nem az autót viszem szervizbe, hanem én megyek orvoshoz.

Képzeld el, hogy 15 éve minden nap ugyanazon az útvonalon mész a reggeli csúcsban munkába, majd a délutáni dugóban haza. Eleinte még felhúztad magad egy-egy szabálytalan sávváltáson, de mostanra már megszoktad az állandó dudálást is, és már az állami rádióból szóló propaganda sem hoz ki különösebben a sodrodból. Újabban azonban visszatérő fájdalmat érzel a lábadban, mikor kiszállsz az autóból.

A kormány nehezíti a hatékony fogamzásgátlást

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a NANE Egyesület, a Patent Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért nyílt levélben kérte az Egészségügyért Felelős Szakállamtitkárságot, hogy jelölje meg, mely okok miatt nem látja biztonságosnak, hogy a sürgősségi fogamzásgátló tablettát vény nélkül hozzáférhetővé tegyék – az EU szerveinek ajánlása ellenére – illetve mit lát szükségesnek ahhoz, hogy ez megvalósulhasson.

Most a súlyos rákbetegeken a sor

Véleményeztük az egyes egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló EMMI rendelet tervezetét