Betegjogi világnap: mire számíthatnak a magyar betegek 2020-ig?

1993. óta február 11. a betegjogok világnapja. A magyar polgárok számára e tekintetben a legfontosabb kereteket a tavaly év végén vitára bocsátott „Egészséges Magyarország 2014-2020” egészségügyi ágazati stratégia jelöli ki. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) legújabb álláspontjában a kormányzati terveket és az egészségügyi tárgyú jogszabályok aktuális módosításait vizsgálta. A TASZ üdvözli a Stratégia törekvését a betegek részletes informálására és bevonására, ugyanakkor hiányolja a megfelelő jogorvoslati lehetőségeket és azok garanciáit.

A Stratégia egyik alapvetése a beteg aktív részvétele a gyógyításban. Ennek azonban előfeltétele a megfelelő tájékoztatás, így tud az intézményrendszerbe belépő beteg a kezdetektől megalapozott döntést hozni. A TASZ hiányolja a tájékozott beleegyezés (informed consent) gyakorlati érvényesülését célzó konkrét elképzeléseket, holott ezáltal valósul meg igazán a betegek partnerként kezelése, megfelelő tájékoztatása és bevonása a döntésekbe. Hatékony és átlátható panaszkezelési rendszert kell bevezetni, és a jogbiztonságnak megfelelő eljárásrendet kialakítani.

A TASZ által működtetett jogsegélyszolgálathoz érkező betegjogi panaszok körülbelül fele a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi; igen tipikus eset, hogy , a szülő nőket nem tájékoztatják a beavatkozás szükségességének indokáról, és csak az elmaradás kockázatait ismertetik, de magát a beavatkozásét nem. Ilyen esetekben a hatékony betegpanasz kezelési mechanizmus hiányában a bírói út marad, ám az anyagilag is megterhelő, valamint hosszadalmas.

A Stratégia a beteg és az egészségügy találkozásának első pillanatától az egyes szakaszokon át az esetleges problémákból adódó jogorvoslati lehetőségekig több szakasszal is foglalkozik, de valódi vállalásokból, és különösen a betegjogok érvényesítésének garanciáiból igen keveset rögzít.

1997-ben kodifikálták a betegjogokat, mely akkoriban úttörőnek számított és a jogok széles spektrumát foglalja törvénybe. A legfrissebb ágazati stratégia azonban szinte megelégszik a 18 évvel ezelőtti jogok újbóli, elméleti rögzítésével, és keveset foglalkozik a gyakorlattal. A betegek tájékoztatását és jogorvoslati lehetőségeit ennél sokkal több gyakorlati és garanciális szabállyal kellene megerősíteni.

A vélemény teljes szövegét itt érheti el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jogsértő listát közölt az állam a koronavírus áldozatairól

A mostani járványügyi helyzetben kényes az egyensúly a közvélemény tájékoztatása és a személyiségi jogok védelme között.

Eljött az idő, amikor megtudhatjuk, hányan fertőződtek meg 2016-ban a magyar kórházakban!

Óriási indulatokat korbácsol az utóbbi években a kórházi fertőzések kérdése. Azt tudjuk, hogy többen halnak meg kórházban összeszedett fertőzésben, mint autóbalesetben, de az sosem derült ki, pontosan hányan. Az ÁNTSZ titkolózik, a szakmai jelentését alig páran értik, világos magyarázat helyett pedig cinikus kioktatást kaptunk. Itt az idő, hogy megismerjük a tavalyi számokat!

Hogyan segíts egy "pszichiatriai beteget" úgy, hogy még hálás is legyen érte?

Képzeld csak el.

Egy nap kicsúszik a lábad alól a talaj. Elhagy a párod, kirúgnak a munkahelyedről, és megindulsz a lejtőn.

Inni kezdesz, és elhanyagolod magad. Pár nappal később másnaposan ébredsz az utcakövön.

Két lehetőség közül választhatsz.

Kihívják a mentőt, és bevisznek a János kórházba, ahol gyógyszeres kezelést kapsz a zárt osztályon, majd gondnokság alá helyeznek.

Vagy minden hivatalos ügyintézés nélkül odaül melléd valaki a kőre, és azt mondja: „Szia, nekem az a dolgom, hogy segítsek neked. Nem fogom megmondani, mire van szükséged, és nem fogok prédikálni sem, hogy hagyd abba az ivást. És nem megyünk hivatalba sem. Csak figyelek rád, és segítek abban, amit kérsz tőlem.

Melyiket választanád?