Civil segítség a végkielégítésüktől megfosztott egészségügyi dolgozóknak

Csupán 1-3 havi végkielégítést fizetnek ki azon egészségügyi dolgozóknak, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, noha közalkalmazottként ennél jóval magasabb összeget is kaphattak volna. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) együttműködve nyújt segítséget az érintetteknek.

Közalkalmazottként, a jogviszonyuk hosszától függően akár nyolchavi fizetésüknek megfelelő összeget is kaphattak volna azok az egészségügyi dolgozók, akik csupán 1-3 havi bérüket kapják meg végkielégítésként, miután úgy döntöttek, hogy nem írják alá az eléjük tett egészségügyi szolgálati munkaszerződést. A Helsinki Bizottság korábban már rámutatott, hogy a törvényhozás megsértette az érintettek – a sajtóhírek szerint mintegy 5500 szakember – alkotmányos jogait azzal, hogy méltánytalan és diszkriminatív módon szabályozta a végkielégítéseket az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény megalkotásakor.

A költségvetés bizonyára jelentős összeget spórol azokon a szakembereken, akik az elmúlt években, és különösen a járvány időszakában embert próbáló körülmények között álltak helyt. De vélhetően nem a spórolás szándéka vezette a kormányt, hanem az, hogy a végkielégítések alacsony összegével gyakoroljon nyomást az egészségügyi dolgozókra, hiszen a járvány időszakában, a munkaerő-piaci helyzet jelentős romlásakor nem mindegy, hogy fél évre vagy pedig szűk egy hónapra elég pénzzel kell nekivágniuk a munkakeresésnek.

Az egészségügyi dolgozók annak tudatában végezték felelősségteljes munkájukat akár évtizedekig, hogy ha jogviszonyuk megszűnik, méltányos végkielégítés illeti meg őket. Egy 2018-as alkotmánybírósági döntés szerint azt is alapjogi védelem illeti meg, ha valaki számára jogszabály garantálja, hogy bizonyos feltételekkel a jövőben tulajdont fog szerezni. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is elismeri, hogy a jogos váromány elvonása sértheti a tulajdonjogot.

A szabályozás a diszkrimináció tilalmába is ütközik. 25 év munka után egy közalkalmazottnak nyolchavi, egy honvédelmi alkalmazottnak kilenchavi fizetésének megfelelő végkielégítés jár, ám egy 25 éve pályán lévő egészségügyi dolgozó, ha nem lépett be az új egészségügyi jogviszonyba, csak háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítést kapott. A büntető-kényszerítő szándékon kívül nehéz mással magyarázni, hogy miért kap jóval kisebb összeget az, akinek azért szűnik meg a jogviszonya, mert nem írja alá a rohanvást elé tett, tisztázatlan következményekkel járó szerződést, noha ugyanúgy hosszú időn át nehéz és felelősségteljes munkát végzett.

Akinek a közalkalmazotti jogviszonya az egészségügyi szolgálati munkaszerződés aláírásának elutasítása miatt szűnt meg, az a törvény hatálybalépésétől számított 180 napon belül, azaz 2021. május 17-ig kérheti az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a végkielégítésre vonatkozó átmeneti szabályokat. Ha az Alkotmánybíróság a szabályokat alkotmányellenesnek találja és megsemmisíti azokat, akkor a munkáltatónak a közalkalmazottakra vonatkozó végkielégítési szabályok alapján ki kell fizetnie az elmaradt végkielégítést, vagy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított három éven belül munkaügyi perben lehet az elmaradt összeget követelni. Ha az Alkotmánybíróság elutasítja a panaszt, vagy három éven belül nem hoz döntést, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságától lehet kérni a jogsértés megállapítását és az elmaradt végkielégítésnek megfelelő kártérítés megítélését.

A Helsinki Bizottság és a TASZ a Magyar Orvosi Kamarával együttműködve alkotmányjogi panaszmintát, valamint a benyújtást elősegítő útmutatót készített. A mintabeadvány megírása során a két szervezet jogászai támaszkodtak a Karsai Ügyvédi Iroda által készített alkotmányjogi panaszra. A dokumentumok itt érhetők el.

Ha az érintett egészségügyi dolgozóknak további kérdései merülnek fel, melyekre az útmutatóból nem kapnak választ, a TASZ jogsegélyszolgálatához fordulhatnak segítségért.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Egészségügyi válsághelyzet lehet, mégis titkolóznak a Veszprém megyei laborkrízisről

Azonnal nyilvánosságra kell hozni, hogy megoldott-e a Veszprém megyei kórházak diagnosztikai laborháttere, és ha nem, még ma megoldást kell találniuk az egészségügyi szerveknek. A jogszabályok értelmében ugyanis nem működhet kórház laboratóriumi diagnosztikai háttér nélkül. Sem a megyei kormányhivatal, sem a tisztifőorvos nem árulja el, mi a pontos helyzet, csak szivárgó hírekből tudható, hogy az egész megye kórházi laborháttér nélkül maradt. Ez mérföldkő a magyar egészségügyben: ilyen súlyos és ennyi embert érintő összeomlás eddig még nem történt. Orvost, egészségügyi dolgozót és beteget is keresünk, hogy legyenek ügyfeleink a jogsértés miatt indítandó eljárásban.

Gyerekkel vagyok: Javul-e a helyzet a szülők kórházban tartózkodása terén?

Összesen 10 milliárd forintot költenek gyermek-, csecsemő- és szülészeti osztályok fejlesztésére. Vajon ebből a pénzből jut-e arra is, hogy lehetővé tegyék a szülőknek, hogy a gyerekük mellett legyenek a kórházban? Megkérdeztük az érintett intézményeket, és nagyon különböző válaszokat kaptunk.

15 nap sem elég az ÁNTSZ-nek a szerinte amúgy nyilvános adatok előkerítésére

Az ÁNTSZ azt mondja: mindenki számára hozzáférhető, hány kórházi fertőzés történt 2014-ben. Szerintünk meg nem, ezért kértük, küldjék el a számokat. Azokat a számokat tehát, amik szerintük nyilvánosak. Erre most még 15 napot kértek, hogy összeszedjék őket. De hogy lehet ez?