Civil szervezetek levele a közjogi méltóságokhoz Tibet-ügyben

Az elmúlt hetek eseményei felrázták a világ demokratikus közvéleményének lelkiismeretét. Úgy véljük, a megszólalás kötelessége alól hazánk sem vonhatja ki magát. Olvassa el levelünket!

dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke
Gyurcsány Ferenc, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke
dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke
Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága elnöke

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Házelnök Asszony! Tisztelt Bizottsági Elnök Úr!

A fél évszázada bekövetkezett kínai hódítás és a nyomában megszilárdult kommunista elnyomás brutális eszközökkel igyekezett felszámolni a tibetiek önrendelkezését, természeti és kulturális örökségét. Az erőszaknak Kína mai kapitalista fejlődése sem állja útját. Peking most is az alapvető nemzetközi emberi jogi normákat félresöpörve tiporja el egy nép politikai jogait, vallási és kulturális autonómiáját.

 Tibet egyedülálló kultúrával rendelkezik. A buddhista etikára épülő tibeti gondolkodásmód a természeti környezetével saját erőforrásait is felélő emberiség számára fontos és értékes. Ennek elsorvasztásával a kínai hatalom az egész Föld és az utánunk jövő generációk örökségét is pusztítja.

 Az elmúlt hetek eseményei felrázták a világ demokratikus közvéleményének lelkiismeretét. Úgy véljük, a megszólalás kötelessége alól hazánk sem vonhatja ki magát. Egy demokratikus politika nem sorolhatja pénzügyi-kereskedelempolitikai szempontok mögé a morális megfontolásokat. A magyar külpolitikának ráadásul alkotmányos kötelezettsége, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmében minden nemzetközi fórumon következetesen fellépjen.

 Mi magyarok főleg nem nézhetjük részvétlenül a tibetiek szenvedését. Az ő szabadságvágyukat nem sokkal a mi 56-os forradalmunk után ugyanúgy vérbe fojtották, mint a mienket. De velük ma is ez történik. 

 Mindezek miatt arra kérjük Önöket, hogy

 - valamennyi kínai-magyar kétoldalú politikai, gazdasági, sport- és kulturális diplomáciai érintkezés során határozottan ítéljék el a kínai emberi jogi jogsértéseket;
- kezdeményezzék nemzetközi fórumokon ENSZ-megfigyelők küldését a tibetiek lakta kínai területekre!


Amennyiben a kínai kormány nem tesz politikai lépéseket a tibeti váltság mindkét fél számára elfogadható megoldására, kérjük, ne vegyenek részt a pekingi Olimpia nyitóünnepségén, illetve más, a sporthoz közvetlenül nem kapcsolódó olimpiai rendezvényeken.


Budapest, 2008. március 31.

 Tibetet Segítő Társaság

 Védegylet

 Társaság a Szabadságjogokért

 Zöld Fiatalok

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Levél az Európa Tanács főtitkárának

Január 29-én az Európa Tanács főtitkára sajtótájékoztatót tartott arról, hogy milyen előrelépések történtek – többek közt – a magyar médiaszabályozás területén és üdvözölte a magyar kormány és az Európa Tanács közötti megállapodást a törvény módosításáról. Öt civil szervezet levelet írt az Európa Tanács főtitkárának. A szervezetek arra kérik az Európa Tanácsot, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel a magyar médiaszabályozás rendszerét.

Megfigyelt és elnémított munkavállaló, korrupciós kockázat növekedése – véleményeztük a Munka Törvénykönyv tervezetét

A Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott Munka Törvénykönyvének tervezete (továbbiakban: Tervezet) alkotmányellenesen korlátozná a munkavállalók személyes adatainak védelmét és a véleménynyilvánítás szabadságát. Ezen felül a Tervezet megnehezítené a közérdek sérelmét eredményező munkáltatói visszaélések feltárását.

A TASZ álláspontja a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatról

A TASZ álláspontja szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat több ponton is súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és sajtószabadságot.

A törvényjavaslat egyéni képviselői indítványként került benyújtásra. A Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és Rogán Antal által benyújtott javaslattal a kormány ismételten megkerüli a jogalkotási törvényben és az elektronikus információszabadságról szóló törvényben foglalt kötelezettségeket, amik az átlátható jogalkotásra, a hatástanulmány készítésének kötelezettségére és a társadalmi egyeztetésre vonatkoznak.