Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Szervezeti hírek
Nők jogai
Választás és szavazás
Jogállam
Munkajog
Sajtó- és szólásszabadság
Jogok az egészségügyben
Adatvédelem
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Jogok az oktatásban
Fogyatékos emberek jogai
Szociális ellátások
Jogok a pszichiátrián
Gyerekjogok
Hátrányos megkülönböztetés
Tüntetés, tiltakozás
Ő a műemlékeket védi, mi őt: Bíróságon képviseljük a műemlékvédelmi szabályok felrúgásáról kitálaló volt minisztériumi dolgozót
A TASZ ügyvédje védi a büntetőügyében Bátonyi Pétert, a műemlékvédelmi szakembert, akit bűnözőként kezelnek, miután a Partizán műsorában műemléképületek védettségének jogsértő lefokozásáról beszélt. A szakember, miután leleplezte, hogy a hatalom és a politikai döntéshozókkal jó kapcsolatot ápoló ingatlanberuházók saját érdekeik szerint hogyan próbálták átírni, illetve írták át a műemlékvédelmi szabályokat, a sajtóban arról beszélt, hogy feljelentéseket tesz állami vezetők ellen. A minisztérium ezért próbálja elhallgattatni és megfélemlíteni őt.
Harmadfokon sem mentették fel a kormányzati plakátokat „kijavító” pécsi aktivistát
A segítségünkkel az Alkotmánybíróságon folytatja küzdelmét a szólásszabadságért a 2024-es SZABAD-díj jelölt, Heindl Péter a kormányzati propagandaplakátok átfestése miatt indított büntetőügyben. A Pécsi Ítélőtábla csütörtöki jogerős döntése megerősítette, hogy a kormányzati propagandaplakátokon tiltakozó üzeneteket elhelyezni rongálás bűncselekményének minősül.
TASZ siker: Bige László ügyében a Kúria is megerősítette, hogy nem rejtőzködhet a milliárdos
A segítségünkkel több éve húzódó pereskedés után győzött a Kúrián a Forbes Bige Lászlóval szemben. Az egész magyar sajtó szabadsága szempontjából fontos, hogy a bíróság kimondta: nem sértette meg az adatvédelmi szabályokat az, ahogyan Bige felkerült a lap 2020-as gazdaglistájára.
Mindannyiunk ügye - Uniós pénzek elköltésének civil kontrollja
Mik azok a Monitoring Bizottságok? Mi értelmük van és hogyan működnek? A különböző területeken dolgozó civilek és civil szervezetek hogyan használhatják ezeket? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ az október 10-én, a CEU-n.
TASZ sikerek: Bíztató ítéletek a Forbes gazdaglistás pereiben
Az elmúlt években egy újfajta cenzúra jelent meg Magyarországon. Ennek lényege, hogy befolyásos magánszemélyek adatvédelmi (GDPR) alapon lehetetlenítik el, hogy a sajtó beszámoljon vagyonuk mértékéről, gyarapodásáról. A TASZ képviseletet nyújt több érintett újságnak, azonban itthon eddig a sajtószabadságot figyelmen kívül hagyó jogértelmezés alakult ki. A közelmúltban azonban született két olyan hazai bírósági döntés, amelyek reményt adhatnak. A Bige- és Barababás ügyekben a bíróságok figyelembe vették a sajtószabadságot és kellő súllyal értékelték őket az adatvédelemmel szemben.
Szuverenitásvédelemnek álcázott megfélemlítés: a hatalom ismét az önkény eszközét veti be a vele kritikus hangokkal szemben
A Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomagot. A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson.
A TASZ jogi segítséget nyújt a békés véleménynyilvánítás hatósági korlátozása ügyében
A lehetőség, hogy kiálljunk azért, amiben hiszünk, egy alapvető emberi jog, és nem hiányozhat egy jól funkcionáló, egészséges demokráciából. Ha a kormány és a hatóságok politikai okok miatt akadályozzák a gyülekezési jog békés gyakorlását és a nyilvános véleménynyilvánítást, azzal ezeket az alapvető emberi jogokat támadják.
Sérti a véleménynyilvánítás szabadságát a Kúria falfirkálásról szóló jogegységi határozata
A Kúria egy jogegységi határozatában a falfirkával elkövetett rongálás tényállását értelmezi. A határozatban olyannyira kitágítja a tényállás értelmezési keretét, hogy szigorúan véve, akár már egy játszótéri krétarajz is bűncselekmény lehet. A TASZ szerint a Kúria jogértelmezése alapjogsértő, és szembemegy az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatával is.
Közmeghallgatás üzenetrögzítőn – Fordulj hozzánk, ha a te városodban is csak távközmeghallgatást tartanak
Nemcsak az érintettek jogai sérülnek azzal, hogy nem vehetnek részt egy valódi közmeghallgatáson, hanem végsősoron a környezet, a helyi közösségek érdekérvényesítése és a demokrácia is. A kormány április végi rendelete beérett: már nem mindig lehet hangot adni az ipari beruházásokkal szembeni tiltakozásoknak, és nem mindig tudja számonkérni a helyi lakosság a döntéshozókat. Van azonban esély a változásra: ehhez a TASZ érintett ügyfeleket keres.
Pert nyertünk Szegeden a független sajtó védelmében: szabadon idézhető egy képviselő állítása
A bíróság másodfokon nekünk adott igazat a perben, melyben Szeged egyik független hírportálját, a Szegedert képviseltük egy szegedi piac ügyvezetőjével szemben. Az ügyvezető azért fordult a bírósághoz, mert szerinte a lap egy cikkében megsértette a jó hírnevét. Szerintünk az újságíró jogszerűen és etikusan járt el, ezt pedig a Szegedi Ítélőtábla is megerősítette: az ítéletben kiemelik, hogy különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok, a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül vehessenek részt a társadalmi és politikai vitákban. A perrel a Szegeder védelmén túl az is célunk volt, hogy segítsük a független sajtó működését szerte az országban.
A TASZ gazdálkodásának nyilvánossága
Bár a TASZ nem fogad el olyan magyar közpénzt, amelynek odaítélésébe magyar közhatalmi szervezetnek beleszólása van, illetve nem gyakorolunk közhatalmat, és nem is törekszünk rá, saját magunk átláthatósága számunkra hitelességi kérdés. Nekünk azért kell átláthatóan működnünk, mert a politikai nyilvánosság részeként tevékenykedünk, befolyásolni szeretnénk a szabadságjogok érvényesülését, a polgárok pedig, akik közösségének problémáival foglalkozunk, csak egy átláthatóan működő TASZ munkájának a hitelességét tudják megítélni.
Mi lesz a közmeghallgatások sorsa a törvénymódosítás után?
A közmeghallgatás a véleménynyilvánításhoz való jog része, a helyi közösségek fóruma, ahol az állampolgárok párbeszédbe kerülhetnek döntéshozóikkal, számonkérhetik őket és javaslatokat tehetnek. Április végétől a kormány úgy módosította az erre vonatkozó jogszabályt, hogy a hatóságok és helyi önkormányzatok az érintettek személyes jelenléte nélkül is megtarthatják a közmeghallgatást, ezzel pedig a jogintézmény lényege veszhet el. Fontos, hogy a módosítás teret ad alapjogbarát és jogsértő gyakorlatoknak is, az alkalmazás során fog eldőlni, hogy a hatóságok és önkormányzatok melyik utat választják. Fordulj hozzánk, ha úgy érzed, az önkormányzat jogsértően használja az új szabályozást!
Pegasus-ügy: Az Európai Parlament vizsgálóbizottsága figyelmeztet a demokráciát fenyegető veszélyekre és reformokat követel
Az Európai Parlament Pegasus-bizottsága kiadta jelentését és ajánlásait, miután egy évig vizsgálta a kémprogramokkal való visszaéléseket és az illegális megfigyeléseket az EU országaiban. A képviselők a jelentésben megállapítják, hogy a Pegasus használata Magyarországon „a kormány által a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának megsemmisítésére irányuló, kiszámított és stratégiai kampány része volt”. A bizottság 2023 februárjában Budapesten is tartott meghallgatást, amelyen mi is részt vettünk, a látogatásról részletesen blogunkon írtunk.
Nem megfelelően tájékoztatják a nyilvánosságot – az NNK-hoz fordultunk javaslatainkkal ennek orvoslására
A nyilvánosság proaktív tájékoztatása minden közfeladatot ellátó szerv alapvető kötelessége. Fontos szerepet játszik abban, hogy az állami szervek hitelességüket és a nyilvánosság beléjük vetett bizalmát elnyerjék és fenntartsák. Ráadásul bizonyos esetekben a köznyugalom biztosítását is szolgálja – erre nagyon jó példa a járványügyi adatok közlése. A Nemzeti Népegészségügyi Központ nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, majd a közérdekűadat-igényléseinket sem teljesítette, miután pedig pert nyertünk ellenük, a bírósági ítélet végrehajtásával is késlekedtek. A hasonló esetek elkerülése érdekében levélben fordultunk hozzájuk javaslatainkkal.
Újságíróként szembesülsz az adatvédelem buktatóival? A TASZ segít!
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) lassan öt éve Magyarországon is meghatározza, hogy mikor jogszerű a személyes adatok kezelése és mikor nem. Az EU egységes adatvédelmi szabályanyaga megnövekedett adatvédelmi követelmények elé állította az újságírókat is, ezeket a változásokat azonban nem könnyű értelmezni és különösen nem könnyű úgy alkalmazkodni hozzájuk, hogy a sajtó elkerülje a szabályok megsértéséből fakadó jogi kockázatokat.
Új bejelentővédelmi törvényjavaslat: a kormány a minimumot súrolja. Alulról.
Bár a Bizottság elsőrendűen a korrupció súlyossága miatt fagyasztott több ezer milliárd forintnyi felzárkózási támogatást, meglepő módon a közérdekű bejelentők védelmének erősítése nem szerepel a magyar kormánnyal szemben támasztott követelményeket tartalmazó mérföldkövek egyikében sem. Pedig lenne mit megreformálni, hiszen a jelenlegi magyar bejelentővédelmi jogszabályok egyrészt nem nyújtanak valódi védelmet a bejelentők számára, másrészt nincsenek összhangban az EU vonatkozó irányelvével. A vonatkozó európai uniós irányelvet 2021 decemberéig kellett volna átültetni a hazai jogba, ez azonban elmaradt. Nem véletlen, hogy a Bizottság Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, majd pert is indított a luxemburgi bíróság előtt a mulasztás miatt.
