Civilek elnöki vétót kérnek a Ptk. gondnoksági szabályai miatt

Áder Jánoshoz fordul több, a fogyatékos személyeket képviselő szakmai és civil szervezet annak érdekében, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a 2013. február 11-én elfogadott Polgári törvénykönyvet. Az elfogadott törvény ugyanis nem szakít a fogyatékossággal élő emberek alaptalan jogkorlátozását konzerváló „teljesen korlátozó gondnokság” jogintézményével.

A jogszabály a szervezetek álláspontja szerint ellentétes hazánk nemzetközi kötelezettségeivel, sérti a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt, továbbá szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást valósít meg, illetve sérti az emberi méltósághoz való jogot. 

Tudományos bizonyítékok sora támasztja alá azt, hogy a cselekvőképesség teljes korlátozása eredeti céljával ellentétesen jogfosztáshoz vezet, akadályozza a rehabilitáció folyamatát, és szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetbe sodorhatja a fogyatékos állampolgárokat. Az aláírók szerint az új Ptk. teljesen korlátozó gondnokságra vonatkozó rendelkezései sztereotípiákra és előítéletekre épülnek, és több tekintetben az Alaptörvény sérelméhez vezetnek. 
A beadványt az alábbi szervezetek és magánszemélyek jegyzik: Autisták Országos Szövetsége, Down Alapítvány, Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány, Lélek-Hang Egyesület, Mental Disability Advocacy Center, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, Összhang Alapítvány a fogyatékossággal élő személyek társadalmi szerepvállalásáért, Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, Társaság a Szabadságjogokért, Andor Csaba, közgazdász-szociálpolitikus, önkéntes gondnok; Bugarszki Zsolt PhD, szociálpolitikus; Csató Zsuzsánna Katalin, fogyatékosságügyi szakértő; Gurbai Sándor, jogász; Jakab Nóra PhD, jogász; Kapronczay Stefánia, jogász; Katona Vanda, szociológus; Könczei György, ELTE BGGYK, egyetemi oktató; Sándor Anikó, gyógypedagógus; Vályi Réka PhD, szociálpolitikus.
Gurbai Sándor, az MDAC cselekvőképességi jogreform projektvezetője szerint „a teljesen korlátozó gondnokság Alaptörvényes-ellenes, hiszen indokolatlanul, automatikusan von meg jogokat a gondnokoltaktól, akik ezért nem köthetnek házasságot, nem fogadhatnak örökbe, nem határozhatják meg, hogy hol és kivel szeretnének együtt élni, sérül a munkához való joguk és a tisztességes eljáráshoz való joguk”.
Verdes Tamás, a TASZ fogyatékosügyi programvezetője felhívta rá a figyelmet, hogy a TASZ számos okból kifogásolta a törvényt. „A gondnoksági reform ezek között az egyik legfontosabb emberi jogi kérdés ma. A cselekvőképesség korlátozása ugyanis gyakorta a kirekesztés és a fizikai elzárás eszköze: idős, fogyatékos és pszichiátriai beteg emberek tömegei esetében ezt a jogintézményt arra használják, hogy bentlakásos szociális intézménybe kényszerítsék őket akár akaratuk ellenére is.“
A beadványt itt érhetik el (pdf).
A TASZ számos egyéb okból is bírálta a Polgári törvénykönyvet, különösen a családjogi vonatkozások, a közpénzek átláthatóságának szabályozása, a szólásszabadságra tett lehetséges káros hatásai, illetve természetesen a gondnoksági szabályok miatt. Ezzel kapcsolatos blogsorozatunk itt található:

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bántalmazás, megalázás egy Baranya megyei intézményben

Erős hangvételű jelentést tett közzé Székely László ombudsman egy fogyatékossággal élő emberek otthonául szolgáló Baranya megyei intézmény vizsgálatát követően. A TASZ bejelentése folytán indult ellenőrzést követően nem zárható ki, hogy a TASZ által jelentett megalázó bánásmód, bántalmazás megtörtént. A Biztos felkérte az intézmény vezetőjét, hogy vizsgálja ki az eseteket.

Minden emberi találkozásban ott a forradalom lehetősége

Hallgrímur skizofréniával diagnosztizált férfi volt, egykori drogfogyasztó. Életének története azonban sokkal több, mint egy betegségtörténet. 

Uniós források és a fogyatékosügy

Segítették-e az EU Strukturális Alapjaiból elköltött milliárdok fogyatékos emberek jobb életét 2007 és 2016 között?