Drogpolitika 2016: intézkedések számon kérhető célok és hozzárendelt források nélkül

A Magyar Közlöny december 29-i számában megjelent a Nemzeti Drogellenes Stratégia Szakpolitikai Programja, amely a 2016-os év végéig megvalósítandó fejlesztéseket és intézkedéseket tartalmazza. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a dokumentum a korábbi tervezetekhez képest komoly visszalépést jelent, súlyos hiányosságokat tartalmaz és tervezhetetlenné teszi a szakmai szervezetek számára a tevékenységeket.

A hiányosságok egyik része látszólag formai, hiszen hiányoznak a feladatok méréséhez szükséges indikátorok és a feladathoz rendelt források is. „A Nemzeti Drogellenes Stratégia megvalósítását célzó feladatok a későbbiekben jóváhagyandó szakpolitikai programok tervezési szintjén fognak véglegesedni a felelősök, a források és a határidők megjelölésével” – mondja ki a stratégia. A korábbi verziókkal szemben azonban a Szakpolitikai Program most életbe lépett formája nem rendel az egyes tevékenységekhez forrásokat, valamint a megvalósításukat mérő indikátorokat, a határidőknél pedig sokszor csak annyit olvashatunk, hogy „folyamatosan”, így kérdéses az egész dokumentum végrehajthatósága, értékelhetősége.

A hiányosságok másik oldala tartalmi: alapvető feladatok tűntek el a drogmegelőzésből, többek között a prevenciós programokhoz való hozzáférés támogatása a veszélyeztetett csoportok számára, az iskolai mentálhigiénés tevékenységek, illetve az iskolai szociális munka alkalmazása.

Talán ennél is komolyabb károkat szenvedett a kezelés-ellátás pont, ugyanis az ártalomcsökkentő szolgáltatások, köztük a tűcsere és a szubsztitúciós terápia teljes egészében kimaradt a cselekvési programból, holott ezek a beavatkozások részét képezik a Nemzeti Drogellenes Stratégiának is! A tervezet még előírta és behatóan részletezte ezek fontosságát és forrást is rendelt hozzájuk, a most elfogadott verzióban azonban ez már nem szerepel a programpontok között. Bővülést csak a kínálatcsökkentést célzó rendészeti fejlesztésben és az önkéntes drogteszt bevezetéséhez szükséges feltételrendszer kidolgozásában találni, ezek azonban alkalmatlan eszközök mind a droghasználat megelőzésre, mind az ellátást érintő krízishelyzet kezelésére.

Súlyos felelőtlenség ez akkor, amikor az utóbbi 4 évben kétszeresére nőtt a Hepatitis C-vel fertőzött magyarországi intravénás szerhasználók aránya és évről-évre új HIV pozitív szerhasználókat szűrnek ki. Az ország két legnagyobb tűcsere szolgáltatója (Kék Pont, Drogprevenciós Alapítvány) politikai nyomásra megszüntette a szolgáltatását, ezért intravénás szerhasználók tömegei maradtak ellátás nélkül. A főváros egyes kerületeiben a helyzet kritikussá vált és járványveszély alakult ki. A TASZ arra kéri a kormányt, hogy konzultáljon az addiktológia területén dolgozó szakmai ernyőszervezetekkel azért, hogy a legégetőbb kihívásokra érdemi válaszokat nyújtó, indikátorokkal mérhető és a hozzárendelt forrásokat feltüntető, felelős Szakpolitikai Program szülessen!

A TASZ és az Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesülete (ÁSZ) részletes álláspontját a szakpolitikai programról ide kattintva olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem bünteti, „csak” anyagilag lehetetleníti el az állam azt, akit drogfogyasztáson érnek

Értelmét veszíti az elterelés, ha bűnügyi költség címén nagyobb összegeket fizettetnek ki, mint a csekély mennyiségű kábítószer tartása vagy fogyasztása miatti pénzbüntetés. Az ügyészségek mégis egyre inkább rákaptak a lehetőségre.

Magyarországnak kártérítést kell fizetnie ügyfelünknek, akit katéterezésre kényszerítettek

Fontos döntést hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága eheti ítéletében, amikor kimondta: a kényszerkatéterezés sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét, vagyis a kínzás tilalmát. Eszerint „senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni” – márpedig a kényszerített katéterezés éppen ezt teszi.

Bizonytalan mennyiség teszi a drogdílert

Ha egy ismerősöd kannabiszt vagy amfetamint vásárol, nagyjából tudhatja, hogy mekkora mennyiségig minősül fogyasztónak, és mennyi felett számíthat terjesztőnek. A dizájnerdrogok esetében sokkal nagyobb a bizonytalanság: egyik nap szabálysértőként, a következőn viszont kereskedőként is kezelhet a törvény. Az Alkotmánybíróság szerint ez így teljesen rendben van.