Egy év tapasztalata a Monitroing Bizottságokban
Az Európai Unió 2021-2027-es fejlesztési ciklusában a TASZ két, a források elköltésének felügyeletére felállított, monitoring bizottságban is szerepet vállalt. 2023 áprilisa óta tagok vagyunk az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz), illetve a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) monitoring bizottságokban. Alapjogvédő szervezetként feladatunk az Európai Unió Alapjogi Chartájában felsorolt alapvető jogok érvényesülésének védelme a fejleszési programok előkészítésétől a megvalósulásig terjedő teljes időtartama alatt.
Miért veszünk részt a monitoring bizottságok munkájában?
Egy jól működő monitoring bizottságban a civil tagoknak lehetősége van arra, hogy nyomon kövessék az EU-s források elköltését és felhívják a felmerülő problémákra a figyelmet, valamint javaslatokat tegyenek a megoldásukra. A bizottságokban az MB tagok hozzáférhetnek és véleményezhetik a fejlesztési programokhoz kapcsolódó anyagokat, feltehetik a felmerülő kérdéseiket és ezekre jó esetben választ is kapnak, véleményüket figyelembe veszik például a pályázati felhívásokat véglegesítése során. Amennyiben egy monitoring bizottság mégsem működik az elvártaknak megfelelően a civil tagoknak akkor is fontos funkciója lehet. A monitoring bizottsági tagság lehetőséget ad arra is, hogy problémás esetekben felhívjuk az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a forrásaikat nem az elvártaknak megfelelően tervezi felhasználni a tagállam. Ezen kívül, mivel az átlagpolgároknál jobban belelátunk a fejlesztéspolitikai folyamatokban, ezért szükség esetén a közvélemény figyelmét is rá tudjuk irányítani a problémákra.
Mi történt eddig a monitoring bizottságokban?
Eddig az EFOP Plusz monitoring bizottság három és a HET monitoring bizottság két ülésén vettünk részt. Mindkét bizottságban javaslatokat küldtünk a bizottság működését szabályozó ügyrenddel, illetve a monitoring bizottság működésének hatékonyabbá tételével kapcsolatban, hogy megelőzzük a civil tagok szerepének eljelentéktelenítsét, hiszen megvan a veszélye annak, hogy valós ellenőrző szerep helyett jelenlétünkkel csupán legitimáljuk az EU-s források szabálytalan felhasználást. Ezen kívül különböző fejlesztéspolitikai felhívásokat véleményeztünk, több kevesebb sikerrel. Összesen hét (4 db EFOP Plusz, 3 db HET) módosító javaslatot küldtünk be, melyek közül az EFOP Plusz bizottságban minden esetben, a HET bizottságban egyszer sem kaptunk érdemi reakciót. A legjelentősebb sikert a Helsinki bizottsággal közösen, a fogvatartottak reintegrációját célzó intézkedés kapcsán értünk el. Ennek során, egy belügyminisztériumi egyeztetés követően, sikerült a tervezett projekt megvalósításának feltételévé tenni egy minden börtönben fennálló jogellenes intézkedés megszüntetését. Tevékenyégünknek is köszönhetően a magya állam újraszabályozta a fogvatartottak kapcsolattartását nehezítő plexifal alkalmazását.
A konkrét monitoring munka mellett kihasználtuk a bizottsági tagságunkból adódó konzultációs lehetőséget is. Az alapjogok érvényesülésének kérdéseiről egyeztettünk az EFOP Plusz monitoring bizottság alapjogi felelősével és más fejlesztéspolitikai köztisztviselőkkel. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatos és megosztjuk tapasztalatainkat a monitoring bizottságokban jelenlevő más civil tagokkal. Sokat tanulunk olyan szervezetektől, akik már a korábbi ciklusokban is betöltötték ezt a szerepet. Mivel minden civil tag más-más szakértelemmel rendelkezik, ezért nagyon fontos, hogy egymásra támaszkodva végezzük a monitoring feladatokat. Mindezeken kívül az Európai Bizottság monitoring bizottsági munkát figyelemmel kísérő fejlesztéspolitikai szakértőivel is több esetben konzultáltunk, amikor alapjogi aggályaink merültek fel.
Felállt az Oktatási Albizottság
Egy fontos fejlemény volt ebben az évben, hogy 2024 februárjában létrejött az Oktatási Albizottság. Ez egy fejlesztési programokon átívelő véleményező, tanácsadó és egyeztető szakmai fórum. A bizottságba mi is meghívást kaptunk és éltünk a lehetőséggel, hogy jelöljünk további tagot. Így értük el, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek érdekeit is civil albizottsági tag képviselje. Az albizottság munkáját egy munkaterv javaslattal is segítettük, amelyben minden olyan területre ráirányítottuk a figyelmet, amelynek alapjogi érintettsége lehet az oktatási tématerület keretében tervezett fejlesztések során.
Hogyan tovább?
Összességében vegyes tapasztalatokat szereztünk a monitoring bizottsági munkáról az egy év leforgása alatt. Egyre jobban megismertünk a civil monitoring munka határait, de a pozíciónkból származó lehetőségeket is. Egyre jobban értjük, hogy milyen kérdésekben és milyen mechanizmusok mentén van lehetőség hatást gyakorolni és mikor nem. Tapasztalatainkat igyekszünk összegyűjteni, rendszerezni, nemzetközi jó gyakorlatokkal kibővíteni annak érdekében, hogy a jövőben még hatékonyabban lehessen ellátni ezt a fontos ellenőrző szerepet. A monitoring munkából származó folyamtos aktuális teendők mellett, erre is fókuszálni szeretnénk a következő időszakban.
