Egy fél napot várattak a sürgősségin és fogalmad sem volt, hogy mi történik? – ÜGYFELEKET KERESÜNK!

Az utóbbi időben egyre többet lehet arról hallani a médiában, hogy milyen áldatlan állapotok vannak a sürgősségi osztályokon. A téma kapcsán több sürgősségi szakember nyilatkozott arról, hogy a sürgősségi ellátás, habár nem feltétlen jelent gyors ellátást, szigorú protokoll szerint zajlik, amelynek során felmérik a betegek állapotát és ennek megfelelő sorrendben látják el őket. Ha valaki ebben a besorolásban hátrébb kerül és nagy a tömeg a sürgősségi osztályon, akkor bizony hosszú várakozási időre kell számítania.

A sürgősségi osztályokat megjárt betegek egyik leggyakoribb panasza az, hogy úgy kellett órákat várakozniuk, hogy fogalmuk sem volt, mi vár rájuk, mikor látják el őket. A nyilatkozatok kapcsán felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon tényleg minden esetben rögtön megérkezéskor elvégzik-e ezt az osztályozást, vajon tájékoztatják-e a beteget arról, hogy milyen besorolást kapott és hogy mennyi várakozási időre számíthat.  Most olyan ügyfeleket keresünk, akik dokumentálni tudják, mikor és mi történt velük a sürgősségin.  Mindezekre az információkra azért van szükségünk, mert ezek alapján tudjuk megítélni, hogy van-e lehetőség a sürgősségi ellátás hiányosságai miatt jogi következmények megállapíttatására. Az egészségügyi törvény szerint ugyanis a beteget tájékoztatni kell a vizsgálatok, beavatkozások várható időpontjáról és az ellátás folyamatáról is. Olyan jogi következményeket szeretnénk kimondatni, amelyek nem a végletekig leterhelt orvost, ápolót, hanem a rendszer hiányosságait állítják pellengérre.

Kérjük tehát, hogy ha legközelebb sürgősségi ellátást kell igénybe venned, vagy kísérsz valakit a sürgősségire, dokumentáld a következő információkat:

  1. Milyen orvosi előzményekkel érkeztél a sürgősségire? (Hirtelen rosszullét, baleset, mentő hozott, vagy esetleg orvos tanácsolta, hogy így gyorsabban jutsz ellátáshoz?)

  2. Mikor érkeztél a sürgősségire (percre pontosan)?

  3. Mikor beszéltél először a sürgősségi osztályon dolgozó szakdolgozóval? Mikor vette fel az adataidat?

  4. Mikor vizsgáltak meg először (percre pontosan)?

  5. Elvégezték-e ekkor, a vizsgálat részeként (vagy közvetlenül utána) a betegbesorolást (triázst), aminek során megállapítják, hogy mennyire sürgős az eset? (Ezt nővér vagy orvos végezheti!)

  6. Tájékoztattak-e arról, hogy milyen besorolást kaptál (1-5 számozás)?

  7. Tájékoztattak-e arról, hogy mit jelent a besorolásod?

  8. Tájékoztattak-e arról, hogy milyen ellátásra számíthatsz és körülbelül mennyi idő múlva?

  9. Ha tájékoztattak, milyen formában: szóban, írásban, vagy mindkettő? Volt-e lehetőséged kérdezni, megválaszolták-e minden kérdésedet?

  10. Mikor kaptad meg végül az ellátást?

Egyelőre mi is keressük a lehetőségét annak, hogy jogi lépésekkel kényszeríthessük ki a sürgősségi osztályok jogszerű működését. Ezért sajnos nem tudjuk megígérni, hogy a hozzánk eljuttatott megkeresések alapján biztosan jogi eljárást kezdeményezünk. Ennek ellenére reméljük, szívesen segítetek nekünk, és közösen tenni tudunk azért, hogy a sürgősségi betegellátás mindenben jogszerű keretek között történhessen Magyarországon.

Az adatokat a tasz@tasz.hu emailcímre várjuk. A tárgyba, kérjük, írjátok be: SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS. Köszönjük!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mire számíthatsz az egészségügyben, ha HIV-vel élsz?

1988. óta minden december elsején az egész világon megemlékezünk a HIV-fertőzöttekről és az AIDS-ben meghaltakról. Hanem a HIV-fertőzöttek az év többi 364 napján is HIV-vel élnek. Hatalmasat változott az elmúlt 15 évben az, ahogy a HIV-fertőzöttek élnek, illetve az is, hogy mi a HIV-fertőzés jelentősége egy-egy ember életében vagy a társadalom szempontjából. Különösen igaz ez a kombinációs HIV-terápia bevezetése óta, ami hatékonyan és hosszú távon, és csak nagyon csekély mellékhatások mellett képes ellenőrzés alatt tartani a szervezetben élő vírust. Ami azonban nem, vagy csak nagyon lassan változik, az a HIV-fertőzéssel kapcsolatos és a HIV-vel élőket sújtó stigma és diszkrimináció.

„Gyerekkel vagyok” – a TASZ új felmérése a szülői jelenlétért a kórházakban

A TASZ immár második alkalommal végzett felmérést azzal kapcsolatban, hogy mennyire korlátozzák a kórházak az egészségügyi törvény által biztosított folyamatos kapcsolattartás jogát a szülészeteken, illetve gyermekosztályokon. A „Gyerekkel vagyok” kezdeményezés célja, hogy minden intézményben a gyermeke mellett maradhasson a szülő a nap 24 órájában.

Egy kriminológus a szexmunkáról

A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete és a Magyar Nők Szövetsége közös szervezésében került sor arra a rendezvényre, amelyen bemutatták az ENSZ CEDAW Bizottság megállapításait a magyarországi szexmunkások helyzetéről és az őket érő diszkriminációról. A rendezvényen felszólalt Dr. Tamási Erzsébet kriminológus is, akinek tanulságos beszédét most teljes terjedelmében közzétesszük.