Egy fél napot várattak a sürgősségin és fogalmad sem volt, hogy mi történik? – ÜGYFELEKET KERESÜNK!

Az utóbbi időben egyre többet lehet arról hallani a médiában, hogy milyen áldatlan állapotok vannak a sürgősségi osztályokon. A téma kapcsán több sürgősségi szakember nyilatkozott arról, hogy a sürgősségi ellátás, habár nem feltétlen jelent gyors ellátást, szigorú protokoll szerint zajlik, amelynek során felmérik a betegek állapotát és ennek megfelelő sorrendben látják el őket. Ha valaki ebben a besorolásban hátrébb kerül és nagy a tömeg a sürgősségi osztályon, akkor bizony hosszú várakozási időre kell számítania.

A sürgősségi osztályokat megjárt betegek egyik leggyakoribb panasza az, hogy úgy kellett órákat várakozniuk, hogy fogalmuk sem volt, mi vár rájuk, mikor látják el őket. A nyilatkozatok kapcsán felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon tényleg minden esetben rögtön megérkezéskor elvégzik-e ezt az osztályozást, vajon tájékoztatják-e a beteget arról, hogy milyen besorolást kapott és hogy mennyi várakozási időre számíthat.  Most olyan ügyfeleket keresünk, akik dokumentálni tudják, mikor és mi történt velük a sürgősségin.  Mindezekre az információkra azért van szükségünk, mert ezek alapján tudjuk megítélni, hogy van-e lehetőség a sürgősségi ellátás hiányosságai miatt jogi következmények megállapíttatására. Az egészségügyi törvény szerint ugyanis a beteget tájékoztatni kell a vizsgálatok, beavatkozások várható időpontjáról és az ellátás folyamatáról is. Olyan jogi következményeket szeretnénk kimondatni, amelyek nem a végletekig leterhelt orvost, ápolót, hanem a rendszer hiányosságait állítják pellengérre.

Kérjük tehát, hogy ha legközelebb sürgősségi ellátást kell igénybe venned, vagy kísérsz valakit a sürgősségire, dokumentáld a következő információkat:

  1. Milyen orvosi előzményekkel érkeztél a sürgősségire? (Hirtelen rosszullét, baleset, mentő hozott, vagy esetleg orvos tanácsolta, hogy így gyorsabban jutsz ellátáshoz?)

  2. Mikor érkeztél a sürgősségire (percre pontosan)?

  3. Mikor beszéltél először a sürgősségi osztályon dolgozó szakdolgozóval? Mikor vette fel az adataidat?

  4. Mikor vizsgáltak meg először (percre pontosan)?

  5. Elvégezték-e ekkor, a vizsgálat részeként (vagy közvetlenül utána) a betegbesorolást (triázst), aminek során megállapítják, hogy mennyire sürgős az eset? (Ezt nővér vagy orvos végezheti!)

  6. Tájékoztattak-e arról, hogy milyen besorolást kaptál (1-5 számozás)?

  7. Tájékoztattak-e arról, hogy mit jelent a besorolásod?

  8. Tájékoztattak-e arról, hogy milyen ellátásra számíthatsz és körülbelül mennyi idő múlva?

  9. Ha tájékoztattak, milyen formában: szóban, írásban, vagy mindkettő? Volt-e lehetőséged kérdezni, megválaszolták-e minden kérdésedet?

  10. Mikor kaptad meg végül az ellátást?

Egyelőre mi is keressük a lehetőségét annak, hogy jogi lépésekkel kényszeríthessük ki a sürgősségi osztályok jogszerű működését. Ezért sajnos nem tudjuk megígérni, hogy a hozzánk eljuttatott megkeresések alapján biztosan jogi eljárást kezdeményezünk. Ennek ellenére reméljük, szívesen segítetek nekünk, és közösen tenni tudunk azért, hogy a sürgősségi betegellátás mindenben jogszerű keretek között történhessen Magyarországon.

Az adatokat a tasz@tasz.hu emailcímre várjuk. A tárgyba, kérjük, írjátok be: SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS. Köszönjük!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A felnőtt lakosság 85%-a szerint a szülő maradhasson folyamatosan a gyermeke mellett a kórházban

Egy friss, 1000 fős reprezentatív kutatásból kiderül, hogy a magyar felnőttek fontosnak tartják, hogy a szülő a kórházban a gyermeke mellett maradhasson. A válaszadók emellett az orvostól kapott alapos tájékoztatást és a megfelelő higiénés körülményeket tartották kiemelten fontosnak egy gyermek kórházi tartózkodása esetén. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) mindezek előmozdításáért dolgozik a három éve futó Gyerekkel vagyok kampányában. Idén decemberben Ünnepek a kórházban névvel indít akciót, amelynek során a kórházban tartózkodó gyermekek és szüleik ajándékcsomagot kapnak.

Elértük, hogy többé ne diszkriminálják a HIV-vel élő pácienseket a fogászatokon!

Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?