Egy fél napot várattak a sürgősségin és fogalmad sem volt, hogy mi történik? – ÜGYFELEKET KERESÜNK!

Az utóbbi időben egyre többet lehet arról hallani a médiában, hogy milyen áldatlan állapotok vannak a sürgősségi osztályokon. A téma kapcsán több sürgősségi szakember nyilatkozott arról, hogy a sürgősségi ellátás, habár nem feltétlen jelent gyors ellátást, szigorú protokoll szerint zajlik, amelynek során felmérik a betegek állapotát és ennek megfelelő sorrendben látják el őket. Ha valaki ebben a besorolásban hátrébb kerül és nagy a tömeg a sürgősségi osztályon, akkor bizony hosszú várakozási időre kell számítania.

A sürgősségi osztályokat megjárt betegek egyik leggyakoribb panasza az, hogy úgy kellett órákat várakozniuk, hogy fogalmuk sem volt, mi vár rájuk, mikor látják el őket. A nyilatkozatok kapcsán felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon tényleg minden esetben rögtön megérkezéskor elvégzik-e ezt az osztályozást, vajon tájékoztatják-e a beteget arról, hogy milyen besorolást kapott és hogy mennyi várakozási időre számíthat.  Most olyan ügyfeleket keresünk, akik dokumentálni tudják, mikor és mi történt velük a sürgősségin.  Mindezekre az információkra azért van szükségünk, mert ezek alapján tudjuk megítélni, hogy van-e lehetőség a sürgősségi ellátás hiányosságai miatt jogi következmények megállapíttatására. Az egészségügyi törvény szerint ugyanis a beteget tájékoztatni kell a vizsgálatok, beavatkozások várható időpontjáról és az ellátás folyamatáról is. Olyan jogi következményeket szeretnénk kimondatni, amelyek nem a végletekig leterhelt orvost, ápolót, hanem a rendszer hiányosságait állítják pellengérre.

Kérjük tehát, hogy ha legközelebb sürgősségi ellátást kell igénybe venned, vagy kísérsz valakit a sürgősségire, dokumentáld a következő információkat:

  1. Milyen orvosi előzményekkel érkeztél a sürgősségire? (Hirtelen rosszullét, baleset, mentő hozott, vagy esetleg orvos tanácsolta, hogy így gyorsabban jutsz ellátáshoz?)

  2. Mikor érkeztél a sürgősségire (percre pontosan)?

  3. Mikor beszéltél először a sürgősségi osztályon dolgozó szakdolgozóval? Mikor vette fel az adataidat?

  4. Mikor vizsgáltak meg először (percre pontosan)?

  5. Elvégezték-e ekkor, a vizsgálat részeként (vagy közvetlenül utána) a betegbesorolást (triázst), aminek során megállapítják, hogy mennyire sürgős az eset? (Ezt nővér vagy orvos végezheti!)

  6. Tájékoztattak-e arról, hogy milyen besorolást kaptál (1-5 számozás)?

  7. Tájékoztattak-e arról, hogy mit jelent a besorolásod?

  8. Tájékoztattak-e arról, hogy milyen ellátásra számíthatsz és körülbelül mennyi idő múlva?

  9. Ha tájékoztattak, milyen formában: szóban, írásban, vagy mindkettő? Volt-e lehetőséged kérdezni, megválaszolták-e minden kérdésedet?

  10. Mikor kaptad meg végül az ellátást?

Egyelőre mi is keressük a lehetőségét annak, hogy jogi lépésekkel kényszeríthessük ki a sürgősségi osztályok jogszerű működését. Ezért sajnos nem tudjuk megígérni, hogy a hozzánk eljuttatott megkeresések alapján biztosan jogi eljárást kezdeményezünk. Ennek ellenére reméljük, szívesen segítetek nekünk, és közösen tenni tudunk azért, hogy a sürgősségi betegellátás mindenben jogszerű keretek között történhessen Magyarországon.

Az adatokat a tasz@tasz.hu emailcímre várjuk. A tárgyba, kérjük, írjátok be: SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS. Köszönjük!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alaptörvény-sértő a kormány passzivitása a koronavírus második hullámában

A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is. A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá. A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe. 2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.

Eljött az idő, amikor megtudhatjuk, hányan fertőződtek meg 2016-ban a magyar kórházakban!

Óriási indulatokat korbácsol az utóbbi években a kórházi fertőzések kérdése. Azt tudjuk, hogy többen halnak meg kórházban összeszedett fertőzésben, mint autóbalesetben, de az sosem derült ki, pontosan hányan. Az ÁNTSZ titkolózik, a szakmai jelentését alig páran értik, világos magyarázat helyett pedig cinikus kioktatást kaptunk. Itt az idő, hogy megismerjük a tavalyi számokat!

Hogyan segíts egy "pszichiatriai beteget" úgy, hogy még hálás is legyen érte?

Képzeld csak el.

Egy nap kicsúszik a lábad alól a talaj. Elhagy a párod, kirúgnak a munkahelyedről, és megindulsz a lejtőn.

Inni kezdesz, és elhanyagolod magad. Pár nappal később másnaposan ébredsz az utcakövön.

Két lehetőség közül választhatsz.

Kihívják a mentőt, és bevisznek a János kórházba, ahol gyógyszeres kezelést kapsz a zárt osztályon, majd gondnokság alá helyeznek.

Vagy minden hivatalos ügyintézés nélkül odaül melléd valaki a kőre, és azt mondja: „Szia, nekem az a dolgom, hogy segítsek neked. Nem fogom megmondani, mire van szükséged, és nem fogok prédikálni sem, hogy hagyd abba az ivást. És nem megyünk hivatalba sem. Csak figyelek rád, és segítek abban, amit kérsz tőlem.

Melyiket választanád?