Egy fél napot várattak a sürgősségin és fogalmad sem volt, hogy mi történik? – ÜGYFELEKET KERESÜNK!

Az utóbbi időben egyre többet lehet arról hallani a médiában, hogy milyen áldatlan állapotok vannak a sürgősségi osztályokon. A téma kapcsán több sürgősségi szakember nyilatkozott arról, hogy a sürgősségi ellátás, habár nem feltétlen jelent gyors ellátást, szigorú protokoll szerint zajlik, amelynek során felmérik a betegek állapotát és ennek megfelelő sorrendben látják el őket. Ha valaki ebben a besorolásban hátrébb kerül és nagy a tömeg a sürgősségi osztályon, akkor bizony hosszú várakozási időre kell számítania.

A sürgősségi osztályokat megjárt betegek egyik leggyakoribb panasza az, hogy úgy kellett órákat várakozniuk, hogy fogalmuk sem volt, mi vár rájuk, mikor látják el őket. A nyilatkozatok kapcsán felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon tényleg minden esetben rögtön megérkezéskor elvégzik-e ezt az osztályozást, vajon tájékoztatják-e a beteget arról, hogy milyen besorolást kapott és hogy mennyi várakozási időre számíthat.  Most olyan ügyfeleket keresünk, akik dokumentálni tudják, mikor és mi történt velük a sürgősségin.  Mindezekre az információkra azért van szükségünk, mert ezek alapján tudjuk megítélni, hogy van-e lehetőség a sürgősségi ellátás hiányosságai miatt jogi következmények megállapíttatására. Az egészségügyi törvény szerint ugyanis a beteget tájékoztatni kell a vizsgálatok, beavatkozások várható időpontjáról és az ellátás folyamatáról is. Olyan jogi következményeket szeretnénk kimondatni, amelyek nem a végletekig leterhelt orvost, ápolót, hanem a rendszer hiányosságait állítják pellengérre.

Kérjük tehát, hogy ha legközelebb sürgősségi ellátást kell igénybe venned, vagy kísérsz valakit a sürgősségire, dokumentáld a következő információkat:

  1. Milyen orvosi előzményekkel érkeztél a sürgősségire? (Hirtelen rosszullét, baleset, mentő hozott, vagy esetleg orvos tanácsolta, hogy így gyorsabban jutsz ellátáshoz?)

  2. Mikor érkeztél a sürgősségire (percre pontosan)?

  3. Mikor beszéltél először a sürgősségi osztályon dolgozó szakdolgozóval? Mikor vette fel az adataidat?

  4. Mikor vizsgáltak meg először (percre pontosan)?

  5. Elvégezték-e ekkor, a vizsgálat részeként (vagy közvetlenül utána) a betegbesorolást (triázst), aminek során megállapítják, hogy mennyire sürgős az eset? (Ezt nővér vagy orvos végezheti!)

  6. Tájékoztattak-e arról, hogy milyen besorolást kaptál (1-5 számozás)?

  7. Tájékoztattak-e arról, hogy mit jelent a besorolásod?

  8. Tájékoztattak-e arról, hogy milyen ellátásra számíthatsz és körülbelül mennyi idő múlva?

  9. Ha tájékoztattak, milyen formában: szóban, írásban, vagy mindkettő? Volt-e lehetőséged kérdezni, megválaszolták-e minden kérdésedet?

  10. Mikor kaptad meg végül az ellátást?

Egyelőre mi is keressük a lehetőségét annak, hogy jogi lépésekkel kényszeríthessük ki a sürgősségi osztályok jogszerű működését. Ezért sajnos nem tudjuk megígérni, hogy a hozzánk eljuttatott megkeresések alapján biztosan jogi eljárást kezdeményezünk. Ennek ellenére reméljük, szívesen segítetek nekünk, és közösen tenni tudunk azért, hogy a sürgősségi betegellátás mindenben jogszerű keretek között történhessen Magyarországon.

Az adatokat a tasz@tasz.hu emailcímre várjuk. A tárgyba, kérjük, írjátok be: SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS. Köszönjük!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Trükközve tette csak közzé a kormány a kórházi fertőzésekről szóló tavalyi jelentést

Felfedeztük, hogy titokban felkerült az ÁNTSZ honlapjára a 2017-es év kórházi fertőzéseiről szóló jelentés. Bár a kormány folyamatosan trükközik az adatok nyilvánosságával, most legalább részinformációkat szerezhetünk, hogy mi történt tavaly – a jelentés ugyanis továbbra sem érthető az átlagembernek.

Beszéljük meg a kórházi fertőzések ügyét!

Az ÁNTSZ közleménye szerint nyitott kapukat döngetünk, hiszen eddig is minden panaszt kivizsgáltak. Csakhogya a kórházi fertőzések visszaszorításáért indított kampányunk nem az egyedi panaszok kivizsgálásáról szól, hanem a rendszer működési hiányosságairól. Az ÁNTSZ-nek kell biztosítania az egészségügy jogszerű és szakszerű működését. Szerintünk bőven lenne még dolguk. Vitára hívjuk őket, beszéljük meg, kinek milyen tennivalója van a kórházi fertőzések elleni küzdelemben!

A fürdővízzel együtt kiöntik a kismamát is

Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője, a magzatok egészségének védelmében kiegészítené a Btk. magzatelhajtás bűntettét tárgyaló paragrafusát. A politikus véleménye szerint az, „amit a két kismama csinált, illetve semmilyen más hasonló tett – a leendő gyermek állapotának veszélyeztetése – nem tartozik a női önrendelkezés körébe”.