Előadást tartottunk a rendőrség alapjogvédelmi kötelezettségéről

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolája és a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) 2017. november 21-én “Hatékony állami válaszok a gyűlölet-bűncselekményekre” címmel rendezett tudományos konferenciát Budapesten. A konferencián Egyenlőségprojektünk vezetője a Gyöngyöspata-perben született Kúria ítélet alapján a rendőrség alapjogvédelmi kötelezettségéről beszélt.

2012-es megalakulása óta tagjai vagyunk a civil szervezetekből és szakemberekből álló GYEM-nek, amely gyümölcsöző munkakapcsolatot ápol az Országos Rendőr-főkapitányság Gyűlölet-bűncselekmény Szakvonalával. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájával közösen szervezett konferencián a rendőrség számos képviselője, továbbá ügyészek és bírák és egyéb szakemberek is részt vettek, illetőleg felszólaltak.

Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője a konferencián a Gyöngyöspata-perben 2017-ben született Kúria ítéletnek a gyűlölet-bűncselekményekhez kapcsolódó részéről tartott előadást. Bár szerencsére a 2011-es gyöngyöspatai események óta nem történt hasonló volumenű és időtartamú gyűlöletincidens Magyarországon, a jövőben bármikor előfordulhat olyan rasszista indítékú eseménysor, amikor a Gyöngyöspata-perben született ítélet megállapításai a rendőrség számára iránymutatásul kell, hogy szolgáljanak.

A bíróságnak a Gyöngyöspata-perben abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a rendőrség követett-e el olyan mulasztásokat a gyűlöletincidens sorozat során, amelyek hatásaképpen Gyöngyöspatán abban a két hónapban a roma közösséggel szemben kialakulhatott egy megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet.

A Kúria 2017. február 8-i ítéletében egyetértve az elsőfokú bírósággal megállapította, hogy a szélsőséges szervezetek tagjaival szembeni intézkedések elmulasztásával a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság zaklatást valósított meg a gyöngyöspatai roma közösség tagjaival szemben, amivel megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogukat.

A Kúria eltiltotta a rendőrséget a további hasonló jogsértéstől és elégtétel adására is kötelezte, vagyis arra, hogy az ítéletet tegye közzé honlapján és közölje az MTI-vel.

A jogerős ítélet (amely az elsőfokú és a pontosított felülvizsgálati ítélet egybeolvasásával értelmezendő) abból indult ki, hogy a rendőrségnek az alkotmányos szabályok, nemzetközi egyezmények és a rendőrségi törvény alapján is alkotmányos kötelezettsége volt, hogy a nem vitásan megfélemlített roma közösség tagjait megvédje.

Összefoglalva a bíróság szerint a rendőrség mulasztott:

A Kúria szerint a lezajlott eseményeket nem önmagukban, hanem együttesen gyakorolt hatásukban kellett értékelni. Összességükben, egymást erősítő hatásuk miatt a gyűlöletincidens-sorozat során történtek sértették a roma lakosság emberi méltósághoz, biztonsághoz, szabadsághoz való jogát.

Az alperes rendőrség mulasztásaival közrehatott a romákkal szembeni ellenséges, megfélemlítő, megalázó környezet kialakulásában, illetve annak fenntartásában. Mulasztásaival a rendőrség emberi méltóságot sértő magatartást valósított meg, amivel kimerítette az Ebktv-ben szabályozott zaklatás tényállását.

A Kúria eltiltotta a rendőrséget a jövőbeni hasonló jogsértéstől.

Jovánovics Eszter előadása konklúziójaként elmondta, hogy a jövőbeni jogsértéstől való eltiltás megkívánja azt, hogy a rendőrség szakmailag felkészült legyen és megelőző intézkedéseket tegyen jövőbeni hasonló események esetére. Jovánovics hangsúlyozta, hogy ezen a téren  - függetlenül attól, hogy csak idén lett jogerős az ítélet - a rendőrség számos fontos intézkedést tett 2011 óta. Ide sorolható a Gyűlölet-bűncselekmény Szakvonal 2012-es felállítása és az annak keretében azóta is végzett szakmai munka, az ennek termékeként elkészült rendőrségi útmutatók, továbbá a hatékony együttműködés a GYEM-mel.

A GYEM-mel együtt a továbbiakban is nyitott vagyunk arra, hogy szakértelmünkkel hozzájáruljunk ahhoz, hogy a rendőrség megfelelően kezelje a gyűlöletincidenseket és így eleget tegyen alapjogvédelmi kötelezettségének.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mit érdemel az a bűnös?

Nem ültette le a bíróság a roma közmunkások elleni csoportos, felfegyverkezett támadást vezető férfit elsőfokon. A többi elkövetőt a rendőrség nem találta meg.

Uszítás volt Devecseren

A TASZ szerint a tavaly augusztus 5-én, a Jobbik devecseri demonstrációja során közösség elleni izgatás történt. Szerintünk a bíróság is így döntene, ha lenne lehetősége dönteni.

A rendőrség szerint nem gyűlölet-bűncselekmény

Gyöngyöspatán, március elején – a romákat megfélemlítő “járőrözés” idején – fekete maszkos, ostoros, egyenruhás férfiak egy nyolc hónapos terhes roma asszonyt testközelből követtek, köpködtek rá és lihegtek a nyakába. A kismama annyira megijedt, hogy menekülőre fogta. Útközben a stressztől megindult nála a szülés, és mire a mentő kiérkezett, megszült a saját házában. A koraszülött kisbabát hosszú napokra el kellett választani édesanyjától, mivel kórházi kezelésre szorult.
A TASZ a kismama képviseletében feljelentést tett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt. A rendőrség szerint azonban nem történt gyűlölet-bűncselekmény, sőt más bűncselekmény sem.

A TASZ évek óta azt az álláspontot képviseli, hogy a gyűlölet-bűncselekmények ellen nem újabb büntetőtényállások bevezetésével, hanem a hatályos jogszabályok megfelelő alkalmazásával lehetne hatékonyan fellépni.