Előadást tartottunk a rendőrség alapjogvédelmi kötelezettségéről

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolája és a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) 2017. november 21-én “Hatékony állami válaszok a gyűlölet-bűncselekményekre” címmel rendezett tudományos konferenciát Budapesten. A konferencián Egyenlőségprojektünk vezetője a Gyöngyöspata-perben született Kúria ítélet alapján a rendőrség alapjogvédelmi kötelezettségéről beszélt.

2012-es megalakulása óta tagjai vagyunk a civil szervezetekből és szakemberekből álló GYEM-nek, amely gyümölcsöző munkakapcsolatot ápol az Országos Rendőr-főkapitányság Gyűlölet-bűncselekmény Szakvonalával. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájával közösen szervezett konferencián a rendőrség számos képviselője, továbbá ügyészek és bírák és egyéb szakemberek is részt vettek, illetőleg felszólaltak.

Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője a konferencián a Gyöngyöspata-perben 2017-ben született Kúria ítéletnek a gyűlölet-bűncselekményekhez kapcsolódó részéről tartott előadást. Bár szerencsére a 2011-es gyöngyöspatai események óta nem történt hasonló volumenű és időtartamú gyűlöletincidens Magyarországon, a jövőben bármikor előfordulhat olyan rasszista indítékú eseménysor, amikor a Gyöngyöspata-perben született ítélet megállapításai a rendőrség számára iránymutatásul kell, hogy szolgáljanak.

A bíróságnak a Gyöngyöspata-perben abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a rendőrség követett-e el olyan mulasztásokat a gyűlöletincidens sorozat során, amelyek hatásaképpen Gyöngyöspatán abban a két hónapban a roma közösséggel szemben kialakulhatott egy megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet.

A Kúria 2017. február 8-i ítéletében egyetértve az elsőfokú bírósággal megállapította, hogy a szélsőséges szervezetek tagjaival szembeni intézkedések elmulasztásával a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság zaklatást valósított meg a gyöngyöspatai roma közösség tagjaival szemben, amivel megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogukat.

A Kúria eltiltotta a rendőrséget a további hasonló jogsértéstől és elégtétel adására is kötelezte, vagyis arra, hogy az ítéletet tegye közzé honlapján és közölje az MTI-vel.

A jogerős ítélet (amely az elsőfokú és a pontosított felülvizsgálati ítélet egybeolvasásával értelmezendő) abból indult ki, hogy a rendőrségnek az alkotmányos szabályok, nemzetközi egyezmények és a rendőrségi törvény alapján is alkotmányos kötelezettsége volt, hogy a nem vitásan megfélemlített roma közösség tagjait megvédje.

Összefoglalva a bíróság szerint a rendőrség mulasztott:

  • amikor tudomásul vette a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület “járőrözését”, menetelését (mert az sértette az akkor hatályos polgárőrségről szóló törvény több szabályát is);
  • amikor eltűrte, vagyis nem oszlatta fel a késői időpontban, sötétben, a romák által lakott településrészen, katonai jellegű egyenruhában történt, megfélemlítő fáklyás felvonulást;
  • intézkedéseivel nem előzte meg az áprilsi 26-i erőszakos összetűzést, vagyis a két hónap alatt nem indított hivatalból eljárásokat a különböző paramilitáris csoportok “járőröző” tagjaival szemben (holott több szabálysértési és büntető tényállás gyanúja is felmerülhetett volna, úgymint a feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel szabálysértése, garázdaság szabálysértése illetve vétsége miatt, zaklatás vétsége, közösség tagja elleni erőszak bűntette).

A Kúria szerint a lezajlott eseményeket nem önmagukban, hanem együttesen gyakorolt hatásukban kellett értékelni. Összességükben, egymást erősítő hatásuk miatt a gyűlöletincidens-sorozat során történtek sértették a roma lakosság emberi méltósághoz, biztonsághoz, szabadsághoz való jogát.

Az alperes rendőrség mulasztásaival közrehatott a romákkal szembeni ellenséges, megfélemlítő, megalázó környezet kialakulásában, illetve annak fenntartásában. Mulasztásaival a rendőrség emberi méltóságot sértő magatartást valósított meg, amivel kimerítette az Ebktv-ben szabályozott zaklatás tényállását.

A Kúria eltiltotta a rendőrséget a jövőbeni hasonló jogsértéstől.

Jovánovics Eszter előadása konklúziójaként elmondta, hogy a jövőbeni jogsértéstől való eltiltás megkívánja azt, hogy a rendőrség szakmailag felkészült legyen és megelőző intézkedéseket tegyen jövőbeni hasonló események esetére. Jovánovics hangsúlyozta, hogy ezen a téren  - függetlenül attól, hogy csak idén lett jogerős az ítélet - a rendőrség számos fontos intézkedést tett 2011 óta. Ide sorolható a Gyűlölet-bűncselekmény Szakvonal 2012-es felállítása és az annak keretében azóta is végzett szakmai munka, az ennek termékeként elkészült rendőrségi útmutatók, továbbá a hatékony együttműködés a GYEM-mel.

A GYEM-mel együtt a továbbiakban is nyitott vagyunk arra, hogy szakértelmünkkel hozzájáruljunk ahhoz, hogy a rendőrség megfelelően kezelje a gyűlöletincidenseket és így eleget tegyen alapjogvédelmi kötelezettségének.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén V.

Kedves Barátaink!
Örömmel osztjuk meg Önökkel az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) által megjelentetett Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén című hírlevél ötödik számát. Ebben a kiadványban az aktuális nemzetközi fejleményekről kívánunk hírt adni, köztük olyan bírósági ügyekről és jogalkotási lépésekről, amelyek a lelkiismereti szabadság vagy az egyenlő bánásmód területét, esetleg mindkettőt érintik.

Cegléd: a rendőrség mulasztott, de nem ismeri el

A rendőrség már megint alulminősít, vagyis nem veszi figyelembe a rasszista szándékot, amikor közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaság miatt nyomoz a ceglédi események kapcsán, derül ki az ORFK szeptember 10-én kiadott közleményéből.

Jogtalanul

A TASZ új filmje a romák helyzetéről Magyarországon. A FILM DECEMBER 10-ÉN FELKERÜLT AZ INDEX FILM-RE, NÉZZE MEG ÖN IS! Miért hoz egy önkormányzat rendeletet arról, hogy tíz után minden szórakozóhelynek be kell zárnia ott, ahol egyetlen szórakozohely nyílt, amely történetesen roma? Hogyan vádolnak meg valakit azzal, hogy 700 kiló fát tolt a biciklijén? Hogyan minősítik vaklármának mikor egy egész utca tanusítja, hogy fegyvert fogtak egy terhes asszonyra? Hogyan zárhatnak börtönbe egy szülöpárt, mert két gyerekük nem járt iskolába? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a film.