Előadást tartottunk a rendőrség alapjogvédelmi kötelezettségéről

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolája és a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) 2017. november 21-én “Hatékony állami válaszok a gyűlölet-bűncselekményekre” címmel rendezett tudományos konferenciát Budapesten. A konferencián Egyenlőségprojektünk vezetője a Gyöngyöspata-perben született Kúria ítélet alapján a rendőrség alapjogvédelmi kötelezettségéről beszélt.

2012-es megalakulása óta tagjai vagyunk a civil szervezetekből és szakemberekből álló GYEM-nek, amely gyümölcsöző munkakapcsolatot ápol az Országos Rendőr-főkapitányság Gyűlölet-bűncselekmény Szakvonalával. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájával közösen szervezett konferencián a rendőrség számos képviselője, továbbá ügyészek és bírák és egyéb szakemberek is részt vettek, illetőleg felszólaltak.

Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője a konferencián a Gyöngyöspata-perben 2017-ben született Kúria ítéletnek a gyűlölet-bűncselekményekhez kapcsolódó részéről tartott előadást. Bár szerencsére a 2011-es gyöngyöspatai események óta nem történt hasonló volumenű és időtartamú gyűlöletincidens Magyarországon, a jövőben bármikor előfordulhat olyan rasszista indítékú eseménysor, amikor a Gyöngyöspata-perben született ítélet megállapításai a rendőrség számára iránymutatásul kell, hogy szolgáljanak.

A bíróságnak a Gyöngyöspata-perben abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a rendőrség követett-e el olyan mulasztásokat a gyűlöletincidens sorozat során, amelyek hatásaképpen Gyöngyöspatán abban a két hónapban a roma közösséggel szemben kialakulhatott egy megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet.

A Kúria 2017. február 8-i ítéletében egyetértve az elsőfokú bírósággal megállapította, hogy a szélsőséges szervezetek tagjaival szembeni intézkedések elmulasztásával a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság zaklatást valósított meg a gyöngyöspatai roma közösség tagjaival szemben, amivel megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogukat.

A Kúria eltiltotta a rendőrséget a további hasonló jogsértéstől és elégtétel adására is kötelezte, vagyis arra, hogy az ítéletet tegye közzé honlapján és közölje az MTI-vel.

A jogerős ítélet (amely az elsőfokú és a pontosított felülvizsgálati ítélet egybeolvasásával értelmezendő) abból indult ki, hogy a rendőrségnek az alkotmányos szabályok, nemzetközi egyezmények és a rendőrségi törvény alapján is alkotmányos kötelezettsége volt, hogy a nem vitásan megfélemlített roma közösség tagjait megvédje.

Összefoglalva a bíróság szerint a rendőrség mulasztott:

  • amikor tudomásul vette a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület “járőrözését”, menetelését (mert az sértette az akkor hatályos polgárőrségről szóló törvény több szabályát is);
  • amikor eltűrte, vagyis nem oszlatta fel a késői időpontban, sötétben, a romák által lakott településrészen, katonai jellegű egyenruhában történt, megfélemlítő fáklyás felvonulást;
  • intézkedéseivel nem előzte meg az áprilsi 26-i erőszakos összetűzést, vagyis a két hónap alatt nem indított hivatalból eljárásokat a különböző paramilitáris csoportok “járőröző” tagjaival szemben (holott több szabálysértési és büntető tényállás gyanúja is felmerülhetett volna, úgymint a feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel szabálysértése, garázdaság szabálysértése illetve vétsége miatt, zaklatás vétsége, közösség tagja elleni erőszak bűntette).

A Kúria szerint a lezajlott eseményeket nem önmagukban, hanem együttesen gyakorolt hatásukban kellett értékelni. Összességükben, egymást erősítő hatásuk miatt a gyűlöletincidens-sorozat során történtek sértették a roma lakosság emberi méltósághoz, biztonsághoz, szabadsághoz való jogát.

Az alperes rendőrség mulasztásaival közrehatott a romákkal szembeni ellenséges, megfélemlítő, megalázó környezet kialakulásában, illetve annak fenntartásában. Mulasztásaival a rendőrség emberi méltóságot sértő magatartást valósított meg, amivel kimerítette az Ebktv-ben szabályozott zaklatás tényállását.

A Kúria eltiltotta a rendőrséget a jövőbeni hasonló jogsértéstől.

Jovánovics Eszter előadása konklúziójaként elmondta, hogy a jövőbeni jogsértéstől való eltiltás megkívánja azt, hogy a rendőrség szakmailag felkészült legyen és megelőző intézkedéseket tegyen jövőbeni hasonló események esetére. Jovánovics hangsúlyozta, hogy ezen a téren  - függetlenül attól, hogy csak idén lett jogerős az ítélet - a rendőrség számos fontos intézkedést tett 2011 óta. Ide sorolható a Gyűlölet-bűncselekmény Szakvonal 2012-es felállítása és az annak keretében azóta is végzett szakmai munka, az ennek termékeként elkészült rendőrségi útmutatók, továbbá a hatékony együttműködés a GYEM-mel.

A GYEM-mel együtt a továbbiakban is nyitott vagyunk arra, hogy szakértelmünkkel hozzájáruljunk ahhoz, hogy a rendőrség megfelelően kezelje a gyűlöletincidenseket és így eleget tegyen alapjogvédelmi kötelezettségének.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyugtalanító jogértelmezés a hatóságoktól

Büntetőjogi szempontból igen nehezen értelmezhető eklektikus határozattal utasította el a BRFK azt a feljelentésünket, amelyet a Facebook-on menekültekkel szemben szerveződő „vadászat” miatt tettünk. Az ügyészség pedig egyetért a rendőrséggel, ezért az ügy jogilag lezárult.

Előítélet (nem) számít!?

A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény, hanem csak testi sértés miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz.

Szélsőséges terror és állami tétlenség Gyöngyöspatán

A TASZ álláspontja szerint Gyöngyöspatán a rendfenntartás szerepét maguknak vindikáló személyek félelemkeltő tevékenysége nem tartozott a gyülekezési jog védelme alá. Fenyegető fellépésükkel a településen tíz napig „járőröző” személyek az állami erőszakmonopólium kizárólagosságát kérdőjelezték meg, a rendőrség tétlensége pedig jogbizonytalanságot okozott. 

A TASZ Romaprogramjának munkatársai több alkalommal a helyszínre látogattak, az eseményekről és a roma lakosok panaszairól videófelvételeket és esetleírásokat készítettek. Helyszíni tapasztalataink alapján jogi állásfoglalást alakítottunk ki a helyzetről, amelyben részletesen elemezzük, hogy milyen törvényhelyek alapján milyen intézkedéseket kellett volna a hatóságoknak megtennie.

Március 17-én munkatársaink a TASZ jogi állásfoglalását személyesen ismertették Balog Zoltán Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárral.