Gyógyászati kannabisz Olaszországban

A történet 2013-ban januárjában kezdődött. Ekkortól igényelhettek
először az olasz betegek kannabiszt orvosi receptre. Az állam ekkor még
nem fedezte a költségeket és a Hollandiából importált virágzat ára igen
magasra rúgott, amit kevés beteg engedhetett meg magának. A helyzetet
felismerve Roberta Pinotti Védelmi Miniszter 2014 szeptemberében
bejelentette, hogy Olaszország önmaga számára fogja előállítani az
orvosi kannabiszt, amivel a grammonkénti ár nyolc euró körülire
csökkenthető. A helyszín és a kertészek minősége egyaránt rendhagyó: a
termesztő nem más, mint maga az olasz hadsereg, amely Firenzében egy
vegyészeti és gyógyszerészeti katonai objektumban kezdte meg az
előállítást a magtól a virágzat feldolgozásig. A létesítmény igazgatója
korábban azzal érvelt, hogy az egészségügy nemzetbiztonsági kérdés és a
gyógyszergyártás a Védelmi Ügynökség szokásos feladata. Ez utóbbi igaz
is, hiszen az olasz hadsereg már korábban is felelős volt a ritka
betegségek kezelésére törzskönyvezett gyógyszerek gyártásáért. A kritika
nem is ezért, hanem a választék hiánya miatt érte őket. Éveken
keresztül csupán az FM2 névre keresztelt kannabiszfajtát gyártották, ami
öt-nyolc százalék THC és hét-tizenkét százalék CBD tartalmával a
betegek csak egy szeletének megfelelő. Az olasz orvosok ugyanis a
leggyakrabban a magas THC-tartalmú fajtákat írják fel, így a betegek
nagy része továbbra is a drága holland kannabiszra kényszerült, amire
esetenként egy hónapot is várniuk kellett. Csak 2018-ban jelent meg az
olasz FM1 fajta, ami tizenhárom-húsz százalék THC és több, mint egy
százalék CBD arányával további betegeknek jelentett ideális gyógyszert. A
két fajta egyébként jól láthatóan és beismerten a holland Bedrocan és
Bediol gyógyászati kannabiszfajtákat utánozza, melyek a betegek által a
legkeresettebbek.

Ingadozó minőség, bővülő fajtakínálat

Az olasz FM1 és FM2 virágzat kiszerelése sem teljesen szokványos: a
betegek nem teljes bugák, hanem őrlemény formájában juthatnak hozzá.
Ennek oka a standardizálásban keresendő: a katonai gyógyszerészeti
intézet ezzel kerüli el, hogy egyes tételek csak kannabinoidokban
gazdagabb, a növények csúcsán található virágrészeket tartalmazzanak,
míg másokba csupán a növény alsóbb részéről szüretelt, kisebb hatóanyagú
virágzat kerüljön. Ez azonban némiképp gyengébb végterméket eredményez,
ami részben megmagyarázza, hogy a helyi fajták miért nem tudták
kiszorítani a holland importot. Egyrészt a belföldi előállítás nem
tudott lépést tartani a betegek keresletével, ezért az elérhető fajták
listája tovább bővült Kanadából importált fajtákkal, melyek 22:1 és 1:9
arányban tartalmaznak THC-t és CBD-t. A holland és kanadai fajták
térnyerésének másik oka a stabilabb minőség: míg a holland Bedrocan és a
kanadai Aurora megfelelő fajtái fixen produkálják huszonkét százalék
THC-értéket, addig az olasz FM1 – a fent ismertetett metódusnak
köszönhetően – átlagosan tizennégy-tizenöt százalék THC arányúra
sikerül. Ez főleg azért jelent problémát, mert ilyenkor olaj vagy
kivonat esetében több cseppet kell fogyasztani azonos mennyiségű THC
beviteléhez. A vaporizerrel fogyasztó betegek is gyakran panaszkodnak az
olasz virágzat minőségére. Leggyakrabban azok fogyasztják ilyen
formában az orvosi kannabiszt, akiknek gyors felszívódásra és azonnali
hatásra van szükségük, például a sclerosis multiplex vagy a
Parkinson-kór tüneteinek enyhítésére. Nekik komoly problémát okoz, ha
csak a fogyasztást követően derül ki, hogy az adott tétel nem elég
hatékony a tünetek kezelésében.

A kulcsfigura a gyógyszerész

Az olasz gyakorlat egyik sajátossága, hogy orvosi kannabisz
készítményeket nem, csupán virágzatot importál. Ez azonban nem jelenti
azt, hogy ez lenne a páciensek számára az egyetlen elérhető forma.
Magisztrális készítményként előállítanak belőle ki­vonatot, kapszulát,
olajat, krémet, kúpot és szemcseppet is, amit az orvos a betegek igényei
szerint írhat fel. Olaszországban bármilyen általános- és szakorvos
felírhat kannabiszt, beleértve az állatorvosokat és a fogorvosokat is. A
beteg a megkapott receptet elviszi a gyógyszerészhez és vár a
gyógyszertár értesítésére, amikor átveheti a személyre szabott
készítményét. A kezelőorvos általában kapcsolatban áll a készítményt
előállító gyógyszerésszel. Az orvos határozza meg az előállítandó
készítmény típusát és hatóanyagtartalmát aszerint, hogy a páciense
esetében mit ítél a legmegfelelőbbnek. A gyógyszerész Dr Fabio Di
Francesco elmondása szerint az orvosok receptje alapján a leggyakrabban a
holland Bedrocan (huszonkét százalék THC, és több mint egy százalék
CBD) fajtából készít olívaolaj alapú készítményt, aminek a THC tartalma
elérheti a másfél százalékot.

Di Francesco szerint a betegek többsége hatékonynak találja a
kannabisz-terápiát. A legtöbben nem tapasztalnak mellékhatásokat, így
leginkább anyagi okokból függesztik fel a kezelést, ugyanis a
társadalombiztosítás támogatása nem terjed ki minden betegségre. Aki
például krónikus fájdalomra használ orvosi kannabiszt, annak az állam
teljesen átvállalja a költségeit, míg az epilepszia nem szerepel az
elismert betegségek és rendellenességek között és a számukra hatékony
GMP minősítésű CBD olaj kifejezetten drága.

Kardos Tamás cikke eredetileg a Medijuana Magazin felületén jelent meg.