Gyülekezési jogi 1x1 (2018. október 1-től)

A békés gyülekezés (más szóval demonstráció, tüntetés, protestálás, felvonulás, az új törvényi terminussal: gyűlés) a szabad véleménynyilvánítás fontos formája, aminek a hatékonyságát az adja, hogy a gyülekezés résztvevője másokkal közösen, ugyanakkor viszonylag alacsony költségek mellett eredményesen hozhatja sokak tudomására politikai véleményét. A gyülekezési szabadságát gyakorló polgár nem képviselők útján, hanem személyesen vesz részt a közügyek megvitatásában, ami így különösen alkalmas eszköz a figyelemfelhívásra, érdekérvényesítésre és nyomásgyakorlásra -- akár éppen a választott képviselők nyilvánosság előtti számonkérésére. Történelmünk arról tanúskodik, hogy számos más alapjog, politikai törekvés is a gyülekezési jog kitartó gyakorlásának eredményeként jutott érvényre. A tüntetések minden demokratikus társadalom egészséges működésének részei.

Demokratikus alapelv, hogy a gyülekezési jog körébe tartozó rendezvények nem engedélykötelesek. Egy alapvető emberi jog gyakorlásához -- a politikai véleményünk kifejezéséhez -- nem szükséges semmilyen hatóság engedélye, így a rendőrségé sem. Azonban a közterületen (7. pont) tartandó tüntetéseket (a spontán gyűlések kivételével – 51. pont) előzetesen be kell jelenteni annak érdekében, hogy a rendőrség azokat biztosítani tudja. A bejelentés és az engedély között egyebek mellett az a különbség, hogy ha a bejelentésre a hatóság határidőn belül nem reagál, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a hatóság tudomásul vette, és a rendezvény megtartható. (Az engedély megadásáról a hatóság nem hallgathat, és azt mindenképp meg kellene várni.)

Csak a közterülten tartandó rendezvényeket kell bejelenteni. Nem kell bejelenteni a rendőrségnek a magánterületen tartandó rendezvényeket (azok a terület tulajdonosának, vagy jogos birtokosának beleegyezésétől függenek - 7. pont). Ugyancsak nincs szükség bejelentésre akkor, ha a rendezvény helyszíne az ügyfélforgalom számára nyilvános hely, a nyitvatartási időn belül (pl. kormányhivatal, polgármesteri hivatal), és nem bejelentés-kötelesek az oktatási intézményben tartandó rendezvények sem. Ezekben az esetekben azonban az intézmény belső szabályzatait, házirendjét kell tiszteletben tartani a gyűlés megszervezése során.

A gyülekezésről szóló törvény szerinti a gyűlés (a köznyelvben: tüntetés, demonstráció)

1. legalább két személy részvételével,
2. közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott,
3. nyilvános összejövetel.

Mindhárom elem szükséges ahhoz, hogy egy eseményre a gyülekezési jogi szabályokat lehessen alkalmazni.

Abból, hogy legalább két fő részvételét írja elő a törvény, az következik, hogy a szervezőn vagy vezetőn kívül még valakinek mindig jelen kell lennie a gyűlésen. Tehát nem lehetséges egy fős gyűlést tartani, vagy kizárólag tárgyak kihelyezésével gyakorolni a gyülekezési jogot. Kérdéses, hogyan fogja kezelni a jogalkalmazás azt az esetet, amikor érdeklődés hiányában magára marad a szervező -- vagyis ha az eredetileg többfős gyűlés 1 fő részvételére esik vissza.

A gyülekezési törvény rendelkezései csak a véleménynyilvánítási célú gyűlésekre vonatkoznak. Tehát a sportrendezvények (pl. futóverseny), a kizárólag kulturális célokat szolgáló rendezvények (pl. koncert), a családi és baráti összejövetelek (pl. lakodalom), a vallási események és egyházi szertartások (pl. körmenet) nem számítanak a gyülekezési törvény által szabályozott gyűlésnek. Az ilyen célú rendezvények megtartására, engedélyezésére, közterület-használatára más szabályok vonatkoznak, amelyeket itt nem tárgyalunk. A véleménynyilvánítási célú gyűlések is csak akkor tartoznak a gyülekezési törvény szabályozása alá, ha közügyekben történő véleménynyilvánításról van szó. A közügy fogalmát alább, a 4. pontban tárgyaljuk.

Végül, a gyülekezési törvény által szabályozott gyűlések nyilvánosak. Így például nem tartoznak a törvény által szabályozott gyűlések körébe a zártkörű, kizárólag a meghívottak számára nyitott események akkor sem, ha közterületen kerül rájuk sor. Az ilyen rendezvények megtartására, engedélyezésére, közterület-használatára más szabályok vonatkoznak, amelyeket itt nem tárgyalunk. A nyilvánosság követelményét részletesebben alább, a 6. pontban tárgyaljuk.

Jogszabályok nem határozzák meg a közügy fogalmát. Alapvetően minden közügynek minősül, ami nem tisztán magánéleti kérdés. Közügy az állam, annak szervei és az önkormányzatok, valamint az általuk alapított, közpénzből működő gazdasági társaságok működése és működtetése, gazdálkodása; a közhatalmat-gyakorló politikusok, és a közhatalmat nem vagy nem közvetlenül gyakorló tisztségviselők, a bármilyen közmegbízatást ellátók tevékenysége, véleménye, a pártok működése és tevékenysége, programja, véleménye, a közszereplők - akár nem politikai közszereplők - ilyen minőségben tett nyilatkozatai, stb. Alapvetően bármi közügy lehet, ami többeket érinthet vagy érdekelhet: a közügy fogalmát és a közéleti véleménynyilvánítás tárgyát a lehető legszélesebben kell értelmezni. Ha bizonytalan vagy abban, hogy egy adott kérdés közügy-e, kérd a TASZ segítségét és segítünk eldönteni!

A választási gyűlés a közéleti véleménynyilvánítás egyik legnyilvánvalóbb esete, ezért érdemes külön is kitérni rá. A választási gyűlés egy kampányeszköz; ilyen eseményt tehát a választásokat megelőző, hivatalos kampányidőszakban lehet tartani. (A kampányidőszak a szavazás napja előtti 50. napon kezdődik.) A választási gyűlések célja a választói akarat befolyásolása, tehát egy jelölt, párt, egyéb jelölő szervezet népszerűsítése, vagy éppen az ellene való kiállás, vagy a jelöltek nyilvános számonkérése, összehasonlítása, meghallgatása, kérdezése útján a választópolgárok tájékoztatása. A korábbi szabályozástól eltérően a gyülekezési jogi szabályok választási gyűlésre is kiterjednek! Ennek megfelelően a választási gyűlést is be kell jelenteni. (Speciális választójogi szabály, hogy választási gyűlés a szavazás napján nem tartható.)

A nyilvánosság azt jelenti, hogy a gyűlésen való részvétel, az oda történő belépés mindenki számára egyenlő feltételekkel biztosított, ahhoz bárki szabadon csatlakozhat, és onnan csak a gyűlés súlyos megzavarása esetén, a gyűlés vezetője által hozott döntéssel zárható vagy távolíttatható el valaki. Ez komoly eltérés a korábbi szabályozáshoz képest. A régi gyülekezési törvény ugyanis egyazon rendezvényen belül az azonos véleményen lévők számára biztosította a gyülekezési jog gyakorlását: a szervező korábban szabadon dönthetett arról, hogy kit enged be a tüntetésre és kit nem. A hatályos törvény szerint viszont a nyilvános jelleg biztosítása megfosztja a szervezőt attól a lehetőségtől, hogy előzetesen kizárja azokat, akik nyilvánvalóan a provokáció szándékával csatlakoznának a rendezvényhez. (A törvény csak utólagosan,  ténylegesen megvalósult provokáció esetére tesz lehetővé fellépést -- 38. pont). (Erről részletesebben egy konkrét eset kapcsán itt lehet olvasni.)

A nyilvánosságot nem csak a gyűlés résztvevői, hanem a tágabb közösség felé is biztosítani kell azáltal, hogy a média képviselőit be kell engedni a gyűlésekre.  A gyűlés vezetője szabálysértést követ el, ha egy magát újságíróként igazolt személyt a gyűlésről kizár. A törvény ugyanakkor nem határozza meg azt, hogy mit kell elfogadni igazolásnak.

Csak a közterületen tartott gyűléseket kell bejelenteni. Ugyanakkor a gyülekezési jog gyakorlására, tüntetésre nemcsak közterületen van lehetőség, hanem magánterületen is, és korlátozottan nyilvános helyeken is (pl. hivatal, iskola, kórház). Fontos, hogy a tervezett tüntetési helyszín közterületi jellegének tisztázása nem a szervező feladata: a gyűlés bejelentése alapján (20. pont) a rendőrségnek kell haladéktalanul tisztáznia, hogy a helyszín közterületnek minősül-e.

A gyülekezési törvény szerint közterületnek csak a közhasználatra szolgáló állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület minősül. Ez is csak akkor, ha az ingatlan-nyilvántartásból kifejezetten kitűnik, hogy közhasználatra szolgáló területről van szó pl. út, utca, tér, stb., nem pedig mezőgazdasági művelésre szolgáló földterület. Az állami és önkormányzati tulajdonú, megfelelő rendeltetésű területek közül is csupán az számít közterületnek, amelyik korlátozás nélkül igénybe vehető - nem lehet tüntetni tehát olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló területeken, amelyek valamilyen - pl. forgalmi vagy építkezési - okból le vannak zárva.

Nem minősülnek közterületnek a nem állami vagy önkormányzati tulajdonban álló területek. Magánterület pl. egy szántóföld, egy lakóház udvara, egy lakás belső tere. Ezekre a helyekre mindig csak a tulajdonos engedélyével lehet belépni, így ott tüntetni is. A közforgalom számára nyitva álló magánterületre - pl. egy bevásárlóközpont parkolójába - ugyan bárki a tulajdonos külön engedélye nélkül is beléphet, de csak akkor, ha a területet a céljának megfelelően szeretné használni (tehát ha a bevásárolóközpont parkolójában az autóját akarja hagyni). Gyűlést tartani tehát ilyen helyeken is csak akkor lehet, ha ehhez az ingatlan tulajdonosa - vagy a bérlő, hasznonélvező, használó - hozzájárult. Aki közterületnek nem minősülő helyszínre az ingatlan tulajdonosának vagy használójának hozzájárulása nélkül gyűlést szervez, 5000 Ft-tól 150000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértést követ el! Ha a rendőrség azt észleli, hogy a gyűlés helyszíne nem közterület, erre a szervező figyelmét felhívja, és tájékoztatja a gyűlés szervezésének jogkövetkezményeiről. (Kétséges státuszú terület esetén tehát érdemes időben megtenni a bejelentést, vagy eleve alternatív helyszínre is készülni, hogy szükség esetén könnyen és gyorsan változtatni lehessen rajta.)

A gyülekezési szabadság mindenkit megillető alapjog, ezért gyűléseken, tüntetéseken bárki részt vehet, akár gyermekek vagy külföldiek is. Mivel a törvény szerint a gyűlés nyilvános rendezvény, ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.

Azokon a rendezvényeken, amelyeket nem közterületen vagy bárki számára nyilvános helyszínen tartanak (pl. ügyfélszolgálati iroda, önkormányzati váró), csak azok vehetnek részt, akik egyébként jogosultak az adott helyre belépni (pl. egy iskolába csak annak diákjai, tanárai).

A rendezvény szervezője magyar vagy európai uniós állampolgár, bevándorolt, letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet. Nem szervezhetnek tüntetést  az Európai Unión kívüli államok azon állampolgárai és azok a hontalanok, akik nem élnek Magyarországon.

Nem csak természetes személyek, hanem szervezetek (jogi személyek) is lehetnek a gyűlés szervezői: pl. alapítványok, egyesületek, egyházak, pártok stb. Ha egy szervezet kíván gyűlést rendezni, akkor meg kell határoznia a képviseletére jogosult személyt. A szervezetek körében kizárólag magyarországi jogi személy vagy más szervezet rendezhet gyűlést, és képviselőjének meg kell felelnie a fenti, szervezőre vonatkozó feltételeknek.

Az informális szerveződések (vagyis a jogi személyiséggel nem rendelkező csoportosulások) nem tudnak szervezőként fellépni akkor sem, ha egyébként a szerveződésnek van neve, jelképe stb. Ilyenkor egy természetes személynek (pl. a csoportosulás egy tagjának) kell vállalnia a szervező szerepét. Persze semmi akadálya, hogy a gyűléssel kapcsolatos tudnivalókat, részvételi felhívást a csoportosulás magához köthető módon terjessze, pl. a saját logójával, nevével is ellátott szórólapon vagy Facebook-eseményen. Azonban a csoportosulás tagja ilyenkor nem a csoportosulás képviselőjeként, hanem saját maga, személyében és vagyonával felel a gyűlés szabályszerű megtartásáért. (A szervező felelősségéről lásd a következő pontot)

A szervező az, aki a résztvevőket a gyűlésen való részvételre nyilvánosan felhívja és a gyűlést meghirdeti, és aki a gyűlést megszervezi, vezeti.

A szervezőt terheli a közterületen tartandó gyűlés bejelentésének kötelezettsége is. A gyűlésre szóló felhívásban - pl. egy Facebook-eseményben - a szervező nevét fel kell tüntetni!

Ha a gyűlés során kár keletkezik (pl. a résztvevők megrongálják mások autóit, vagy az utcára telepített kukákat stb.), akkor ezek megtérítéséért a szervező is felel. A szervező felelőssége az is, hogy a gyűlés befejezését követően haladéktalanul gondoskodjon a gyűlés helyszínének a gyűlést megelőző állapotba hozásáról (különösen a gyűlésen felállított építmények és berendezések elbontásáról, a gyűlés során elhelyezett plakátok eltávolításáról, a gyűlés során keletkező hulladék eltakarításáról és az esetleges környezeti károk helyreállításáról). Ezért nem mindegy, hogy természetes személy vagy elkülönült vagyonnal rendelkező jogi személy (pl. párt, egyesület stb.) a gyűlés hivatalos szervezője. (A kár- és egyéb felelősségről lásd a 44. pontot)

A gyűlés vezetője alapesetben a szervező, de lehet valaki más is. Több szervező esetén is csak egy vezető lehet, ekkor a vezetőt a szervezők közösen jelölik ki. A bejelentésben meg kell jelölni a közterületen tartandó gyűlések vezetőjét, és személyének esetleges változásáról is értesíteni kell a rendőrséget.

A vezető határozza meg a gyűlés rendjét és lefolyását, ennek során dönt a szó megadásáról és megvonásáról, a gyűlés berekesztéséről vagy befejezetté nyilvánításáról és szétszéleszti a résztvevőket. Megteszi a rend biztosítása, illetve fenntartása érdekében szükségessé váló intézkedéseket, ezek eredménytelensége esetén a gyűlést feloszlatja. A vezető felel a gyűlés békés jellegének megőrzéséért (15. pont), a gyűlés rendjének feltételeit előíró rendőrségi határozat (22. pont) betartásáért. A gyűlés rendezőit előzetesen tájékoztatnia kell a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokról, és a megsértésük büntetőjogi következményeiről (38. pont). Azt a résztvevőt, aki a gyűlést súlyosan megzavarja, a vezető kizárhatja, eltávolíttatja és ehhez a rendőrség közreműködését is kérheti. A vezetőnek kell tartania a kapcsolatot a rendbiztossal (36. pont)

Amennyiben sem a szervező, sem a vezető nem ismert - pl. egy bejelentés nélkül szervezett, vagy spontán gyűlés esetében -, azt kell vezetőnek tekinteni, aki meghatározó szerepet vállal, tehát a napirendet meghatározza, a gyűlés menetére befolyása van, illetve aki harmadik személyekkel (a gyűlésen részt nem vevőkkel) szemben a gyűlést képviseli.

A rendezők azok a nagykorú személyek, akiket a vezető kért fel a gyűlés békés lebonyolításában, illetve rendjének fenntartásában való közreműködésre. A rendezők a szervező utasítása alapján járnak el. A rendezők számának igazodnia kell a gyűlés résztvevőinek számához, tehát minél több a résztvevő, annál több rendezőre van szükség. A rendezőt “rendező” feliratú karszalaggal vagy mellénnyel kell azonnal felismerhetővé tenni.

A gyülekezési szabadság vonatkozásában az államot nemcsak az kötelezettség terheli, hogy tartózkodjon az önkényes korlátozástól, hanem az is, hogy működjön közre a békés rendezvények biztonságos lebonyolíthatóságában. Az állam szervei alkotmányos feladatukat látják el a rendezvények biztosítása keretében.

A rendőrség feladata annak biztosítása, hogy a gyülekezési jog gyakorlása zavartalan legyen. Ennek keretében ügyel arra, hogy harmadik személy -- vagyis aki nem vesz részt a gyűlésen -- a gyűlést ne zavarja meg, illetve szükség esetén intézkedik a gyűlések békés jellegének megtartása, biztonsága érdekében. A törvény szerint a rendőrség megelőző jelleggel is intézkedhet, ha úgy véli, hogy ez a gyűlés békés jellege vagy a résztvevők biztonsága érdekében szükséges: a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat rendelhet el, és fokozott ellenőrzést végezhet -- például a résztvevők csomagját, személyét átvizsgálhatja -- , ha alapos okkal feltételezi, hogy a valaki a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsértve jelenik meg (15. pont). Mindezt úgy kell elvégeznie, hogy a lehető legkisebb fennakadást okozza a gyűlés megtartásában. A fokozott ellenőrzés esetleges elrendeléséről pedig értesítenie kell a szervezőt/rendezőt, valamint közhírré kell tennie úgy, hogy résztvevők is értesüljenek róla (21. pont).

A rendőrségnek együtt kell működnie a gyűléssel érintett állami szervekkel. Így pl. a forgalomkorlátozás várható mértékéről értesítenie kell a gyűléssel érintett közút kezelőjét és a gyűléssel érintett közutat használó tömegközlekedési eszköz üzemeltetőjét.

A gyülekezési jog gyakorlásának biztosítása és a békés jelleg megőrzése érdekében a rendőrség és a gyűlés szervezője/vezetője kötelesek együttműködni egymással. Az együttműködési kötelezettség a gyűlés előtt, közben és után is terheli a feleket. Ez a törvény szerint azt jelenti, hogy a szervező/vezető folyamatosan tájékoztatja a rendőrséget minden olyan fontos változásról, ami a gyűlés biztonságát, békés jellegét érintheti. A rendőrségnek a bejelentés alapján egyeztetést kell tartania a szervezővel, amennyiben a bejelentés alapján a meghallgatása szükséges. A rendőrség képviselője a gyűlésen jelen lehet, és a vezető kérésére közre kell működnie a rend fenntartásában. Ha a rendőrség a gyűlést feloszlatja, előzetesen tájékoztatnia kell a vezetőt az oszlatás okáról.

A törvény tiltja, hogy bizonyos eszközöket magukkal vigyenek a résztvevők a gyűlésre, vagy hogy bizonyos ruházatban jelenjenek meg. Ezek a tiltások már a gyűlésre való odajutás és az onnan távozás során is érvényesek. A résztvevőknek tehát tilos:

• lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket maguknál tartani,
• az élet kioltására, személyi sérülés, vagy anyagi kár okozására alkalmas dolgot maguknál tartani;
• robbanó, oxidáló, tűzveszélyes, maró, irritáló, allergizáló, karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító vagy környezetre veszélyes anyagot maguknál tartani [64/548/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének (2) bekezdése];
• erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve megjelenni.

Zászlórúd, fáklya csak akkor vihető tüntetésre, ha azt nem erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében tartja-e magánál a résztvevő, és meg tudja nevezni az ettől eltérő célt.

A fentieken kívül pedig, ha a gyűlés tudomásul vett bejelentése nem tartalmazza, tilos:

• védőfelszerelés, egyenruha, vagy azzal összetéveszthető ruházat viselése,
• az arc eltakarása.

FIGYELEM! E tilalmak megszegése 1 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek minősül! (38. pont)

A közterületen tartandó tüntetést a szervezőnek be kell jelentenie a gyűlést a helyszíne szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak. A bejelentést a gyűlés meghirdetése előtt legalább 48 órával kell megtennie, és legkorábban a gyűlés megtartása előtt 3 hónappal teheti meg. Az időtartamokba a hétvégi és munkaszüneti napok is beleszámítanak. Amennyiben fontos, hogy a gyűlést meghatározott időpontban tartsanak meg, érdemes számolni az esetleges tiltással és jogorvoslattal is. Ezért célszerű a tervezett időpontnál legalább egy-két héttel korábban bejelenteni a gyűlést.

Az úgynevezett sürgős gyűlésekre (17. pont) nem vonatkozik a 48 órás bejelentési határidő, a spontán tüntetéseket (51. pont) pedig nem kell bejelenteni. A törvény meghatározza, mikor minősül egy gyűlés sürgősnek, illetve spontánnak.

A törvény “sürgős gyűlés” néven szabályozza azt az esetet, amikor a tüntetésre okot adó eseményről a szervező olyan kései időpontban értesül, hogy a bejelentési határidő megtartása meghiúsítaná a tüntetés célját (mert csak közvetlenül az okot adó esemény után lehetne megtartani a gyűlést). Ilyen esetben a gyorsreagálású gyűlést a felhívás közzétételével egyidőben, az ok megjelölésével kell bejelenteni a rendőrségnél.

A 48 órás bejelentési határidőnél későbbi bejelentés csak akkor nem jogellenes, ha a szervezőn kívül álló okból történik. Tehát nem számít például sürgős gyűlésnek, ha a szervező önhibájából későn értesült valamely közéleti eseményről, és ezért jelent be későn egy, ezen eseményhez kapcsolódó gyűlést. A szervező hibájából adódóan elkésett bejelentés a szervező szabálysértési felelősségét alapozza meg (32. pont)

A bejelentési határidő betartása, illetve a lehető leghamarabbi bejelentés azért is fontos, mert csak ez ad lehetőséget a rendőrségnek a gyűlés biztosítására való felkészülésre. Az időben történő bejelentés tehát a gyűlés résztvevőinek biztonságát szolgálja.

A gyűlés tervezés és szervező nélkül, spontán módon alakul ki -- a törvény szóhasználatában: “spontán gyűlés” létesül (51. pont) --, amikor a résztvevők egy, a gyűlést közvetlenül megelőző és váratlan esemény miatt maguktól mennek az utcára. Ilyenkor nem beszélhetünk szervezőről, akit a bejelentési kötelezettség terhelne, mert senki nem tett közzé felhívást, senki nem szólította fel a résztvevőket a részvételre. Nincs tehát szervező. Fontos azonban, hogy a spontán gyűlésnek is válhat valaki a vezetőjévé, amennyiben valaki azonosíthatóan meghatározó hatást gyakorol a gyúlés menetére (11. pont).

Spontán gyűlés nemcsak önállóan alakulhat ki: nem kizárt az az eset sem, amikor egy bejelentett gyűlés véget ér, ám egy előre nem látott esemény miatt a résztvevők folytatják a demonstrációt (lásd a 43., 53. pontot).

Tüntetést bejelenteni személyesen (szóban), vagy írásban lehet.

Szóbeli bejelentést tenni személyesen lehet a rendőrség közrendvédelmi szervénél, hivatali munkaidő alatt. A személyesen tett jelentést jegyzőkönyvbe foglalják. A személyesen leadott írásbeli bejelentésről az átvevő rendőri szerv igazolást állít ki, aminek egy példányát a bejelentőnek átadja. A szóban tett bejelentést az arról készült jegyzőkönyv igazolja, annak egy példányát a bejelentőnek kell átadni, aki az átvételt a rendőrségi példányon aláírásával igazolja. A bejelentés idejét a felvett jegyzőkönyv, illetve a kiállított igazolás a nap és az óra pontos megjelölésével tartalmazza.

Az írásbeli bejelentés történhet postai vagy elektronikus úton, vagy leadható a rendőrkapitányság ügyeleti szolgálatánál. (Az ügyelet azt jelenti, hogy ott bármikor le lehet adni az írásbeli bejelentést, éjjel-nappal, hétvégén, ünnepnapon stb.).

Az írásbeli bejelentés történhet elektronikusan is, ehhez a rendőrség által készített elektronikus bejelentőlapot kell használni (a kitöltéshez szükséges ÁNYK-keretprogramot innen lehet letölteni.) Az új törvény sajnos nem ad lehetőséget e-mail útján történő bejelentésre.

Telefonon történő bejelentésre nincs lehetőség.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a szervező - több szervező esetén a vezető, szervezet esetén a képviseletre jogosult - nevét, lakcímét, lakcímét, valamint az elérhetőséget (telfonszámát), amelyen a rendőrséggel kapcsolatot tart,
• a gyűlés helyszínét (útvonalát), kezdésének és befejezésének időpontját,
• a gyűlés célját,
• a rendezők létszámát,
• a résztvevők várható létszámát,
• ha a résztvevők a gyűlés napirendjével, illetve céljával összefüggésben védőfelszerelésben, egyenruhában, vagy azzal összetéveszthető ruházatban, vagy arcukat eltakarva kívánnak megjelenni,
• azt, ha a szervező vagy a vezető indokoltnak tartja, hogy a rendőri szerv képviselője a gyűlés helyszínén jelen legyen.

A kapcsolattartás biztosítása érdekében érdemes megadni a szervező telefonszámát, elektronikus levelezési címét is.

Ha ezek az elemek nem szerepelnek a bejelentésben, akkor a rendőrség hiánypótlásra hív fel, azaz kéri a hiányos adatok kiegészítését (23. pont).

A résztvevők számát illetően egy realisztikus becslést kell adni. Ha később a résztvevők valós száma jelentősen eltér ettől, akkor arról a rendőrséget értesíteni kell.

A bejelentést követően a rendőrségnek 48 órán belül kell a bejelentést megvizsgálnia, és ha szükséges, határozatot hoznia. A rendőrség a bejelentést követően haladéktalanul megvizsgálja azt, hogy

• a bejelentés tartalmazza-e a Gytv. által meghatározott kötelező tartalmi elemeket,
• a bejelentett összejövetel megfelel-e a gyűlés Gytv. szerinti fogalmának,
• a gyűlés szervezője (a továbbiakban: szervező) megfelel-e a Gytv. szerinti feltételeknek, és
• a gyűlés bejelentés szerinti helyszíne közterületnek minősül-e.

Ha szükséges egyeztetést tartani, akkor ezt a bejelentést követő 48 órán belül kell megtenni. Ha a rendőrség tiltó határozatot hoz, arra is csak ennyi ideje van (a tiltási okokról alább a 24-28. pontokban lesz szó részletesen). A tiltó határozatot haladéktalanul közölni kell a szervezővel, és nyilvánosságra is kell hozni, “közhírré tenni”. A nyilvánosságra hozatal azt jelenti, hogy a rendőrség a központi honlapján közzéteszi a határozatát anonimizált formában (úgy, hogy abból a szervező nevén túl további személyes adat ne legyen megismerhető).

Amennyiben a rendőrség nem hoz tiltó határozatot, akkor úgy kell tekinteni, hogy tudomásul vette a bejelentést. Ilyenkor a gyűlés megtartható.

Az egyeztetés egy megbeszélés a szervező, a vezető vagy más személy és a rendőrség között. Erre nem mindig kerül sor, csak akkor, ha azt a rendőrség szükségesnek látja a bejelentés elbírálásához. A rendőrség az egyeztetésre azon az elérhetőségen idézi a szervezőt, amelyet a bejelentésben megadott. Célszerű a bejelentéskor mobilszámot, vagy aktív email-címet megadni, mert ezzel gyorsul az ügyintézés.

Az egyeztetés során kell a rendőrségnek felhívnia a szervező figyelmét az esetleges tiltást megalapozó körülményre, illetve arra, hogy ha a gyűlés a bejelentett helyszínen és időpontban nem tartható meg (pl. korábban bejelentett, versengő gyűlés miatt -- 30. pont), akkor az más helyszíneken megtartható.

Előfordulhat, hogy az egyeztetés sikertelen: nem vezet eredményre, vagy a szervező nem jelenik meg.  Ekkor a rendőrség a gyűlés rendjének fenntartása, valamint a közrend biztosítása érdekében határozatot hozhat meghallgatás nélkül is. Ebben a határozatban rendelkezhet a közbiztonság, a közrend, vagy mások jogainak és szabadságának védelme érdekében szükséges és a gyűlés megtartásához kapcsolódó biztonsági feltételekről, a rendőrség és a gyűlés szervezője/vezetője közötti kapcsolattartásról, a rendezők számáról, a résztvevők helyszíni tájékoztatását biztosító technikai eszközök alkalmazásáról, és a gyűlés biztonságos lebonyolítása érdekében szükséges biztonsági rendszabályokról. Az ilyen határozat a tiltáshoz hasonlóan bíróság előtt megtámadható (29. pont).

A rendőrség csak a törvényben előírt adatokat igényelheti. Ha a rendőrség megállapítja, hogy a bejelentés nem tartalmazza hiánytalanul a törvény által előírt valamennyi elemet, akkor hiánypótlásra hív fel. A személyesen tett bejelentés esetén a bejelentő a hiánypótlást - jegyzőkönyv felvétele mellett - helyben elvégezheti, ha pedig erre nincs lehetőség, akkor a rendőrség egyeztetés keretében - a gyűlés bejelentés szerinti időpontjára figyelemmel, határidő tűzésével - szóban hívja fel a bejelentőt a hiány pótlására, és erről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát a bejelentőnek átadja. Írásban tett bejelentés esetén a rendőrség a bejelentőt - a gyűlés bejelentés szerinti időpontjától függően - határidő tűzésével írásban vagy rövid úton hívja fel hiánypótlásra. Ebben az esetben a hiánypótlás határnapjaként legkésőbb az egyeztetés időpontját kell megjelölni.

Ha a szervező a hiánypótlást a megjelölt határidőn belül elvégzi, a bejelentést úgy kell tekinteni, mint amit időben és szabályszerűen megtettek. Ha a hiányt határidőre nem pótolja, a rendőrség a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

A gyűlés megtiltásának a korábbiaknál jóval bonyolult rendszere és több lehetséges indokavan. Az új törvényben korábban nem létező, nem szabályozott tiltási okok is bekerültek. Ezek közül több is értelmezésre szorul, a tartalmukat a rendőrség és a bíróság gyakorlata fogja kibontani. A tiltó okokat generális főszabály, és példálózva felsorolt esetek segítségével határozza meg a törvény. A főszabály az alábbi:

Megtiltható a rendezvény, ha a bejelentés, illetve az egyeztetés alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, vagy ha az mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.

Csak akkor lehet megtiltani egy gyűlés megtartását, ha a közbiztonság, a közrend, illetve mások jogai és szabadsága a tiltásnál enyhébb korlátozással, így például a a gyűlés megtartásának feltételeit előíró rendőrségi határozattal nem biztosítható (22. pont).

A törvény csak egy példát hoz a közbiztonság veszélyeztetésére: eszerint a gyűlés megtiltható, ha megalapozottan feltehető, hogy a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy annak elkövetésére való felhívást valósít meg. Ilyen eset lehet a konkrét erőszakos cselekményre felhívás és a kifejezetten erőszakos célokat megfogalmazó gyűlés.

A közrend veszélyeztetésének esetei a következők (egyelőre mindegyik feltétel értelmezését komoly bizonytalanság övezi):

1. Diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítésének akadályozása.

Tisztázatlan, hogy a diplomáciai mentességet élvező személy vonatkozásában vállalt bármilyen kötelezettség tiltásra adhat-e okot.

1. A bíróságok működésének megzavarására való alkalmasság.

Korábban csak a bíróságok zavartalan működésének súlyos sérelme alapozhatott meg tiltást. Most már az egyszerű zavarás is elég lehet a tiltáshoz.

1. A közlekedés rendjének sérelme.

Korábban csak az volt tiltó ok, ha a rendezvény megtartása esetén a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Most már tiltó ok lehet az ennél kevésbé súlyos beavatkozás is a közlekedés rendjébe. Pedig szinte minden nagyvárosi rendezvény együtt jár a közlekedés rendjének kisebb-nagyobb zavarásával, hiszen a nyilvánosság a fő közlekedési útvonalak közelében érhető el.

1. Ha a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja vagy olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet és a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a veszélye annak, hogy a gyűlés az ezen rendszerek által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal alkalmas a köznyugalom megzavarására.

Mivel az előzetes tiltás a gyülekezési szabadság gyakorlásának lehető legsúlyosabb korlátozása, a TASZ jogi álláspontja szerint - összhangban az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával - a tiltó okokat a lehető legszűkebben kell értelmezni és megállapítani. Így pl. a mentességet élvező személyek esetében csak a hivatalos feladataik ellátásához kapcsolódó kötelezettségek teljesítése, a közlekedés rendjének súlyos és sérelme, illetve a bíróságok működésének csak a súlyos megzavarása mérhető össze a gyülekezési joggal.

(Figyelemreméltó, hogy a népképviseleti szervek zavartalan működésének súlyos megzavarására hivatkozva a korábbiaktól eltérően az új törvény már nem teszi lehetővé a gyűlés megtiltását.)

A gyűlés, vagy az arra való felhívás különösen akkor sérti mások jogait és szabadságát, ha az alkalmazott technikai eszközök vagy a gyűlés időtartama miatt megalapozottan feltehető, hogy az alkalmas

1. mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának szükségtelen mértékű és aránytalan megsértésére,
2. a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságnak a szükségtelen mértékű és aránytalan megsértésére,
3. szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának szükségtelen mértékű és aránytalan korlátozására.

Ezek teljes mértékben új tiltási okok, és számos bizonytalanságot hordoznak magukban. A rendőrségnek minden esetben alapjogok közötti mérlegelést kell végeznie, és arányos egyensúlyt kell találnia a gyülekezéshez való jog és a fenti, nem politikai jellegű szabadságjogok között. Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata alapján azonban rendszerint a politikai véleménynyilvánítás más alapjogokkal szemben is elsőbbséget élvez. Ezért mások jogaira, szabadságára hivatkozva csak rendkívül szűk körben van lehetőség a gyűlések -- jogszerű -- betiltására. Ilyen esetkör lehet pl. a “foglyul ejtett közönség”, amit a következő pontban mutatunk be.

A tüntetésen részt nem vevő személyek nem kötelesek bármit eltűrni a résztvevőktől. Ahogy senkit nem lehet arra kötelezni, hogy részt vegyen egy rendezvényen, úgy arra sem lehet kényszeríteni, hogy megfélemlítve végighallgasson egy őt megalázó, sértő, lealacsonyító véleménynyilvánítást. Egy rendezvény jogellenessé válik, ha a résztvevők oly módon nyilvánítanak véleményt másokkal szemben, hogy azok nem tudják elkerülni a rendezvényen elhangzó, őket hátrányosan érintő kijelentések végighallgatását. Az ilyen esetekben a  jogsérelem elszenvedőit nevezzük “foglyul ejtett közönség”-nek.

A sérülékeny csoportok esetében a jogsérelem enyhébb kijelentések esetében is beállhat, mint egy nem sérülékeny csoport esetén. Ugyanakkor a közhatalmat gyakorló vagy közszereplő politikusoknak szélesebb tűrési kötelezettségük van a politikai, közéleti tevékenységükkel összefüggésben megfogalmazott kritikákkal szemben. Így pl. a roma lakosságra vonatkozó sértés másként ítélendő meg, mint a közhatalom-gyakorlókat érő sértések, és az utóbbiaknak még a lakóhelyükön is tűrniük kell az őket negatívan érintő véleményeket.

Sok olyan tüntetés van, amely egy üres téren, pl. a fővárosban a Hősök terén jogszerű, de egy érintett csoport lakóhelyén vagy temploma előtt már jogszerűtlen, mert az ott tartózkodókat arra kényszeríti, hogy végighallgassák, nézzék mások jogszerű, békés, de ellenük irányuló tüntetését. Természetesen a békétlen tüntetéseket helyszíntől függetlenül nem védi a jog.

A szervező a rendőrség tiltó határozatát, valamint a gyűlés feltételeit előíró határozatát annak közlésétől számított 3 napon belül közigazgatási perben megtámadhatja. A kereseti kérelmet a Fővárosi Törvényszéknek kell címezni, de a rendőrségnél kell leadni, és az eljárásban kötelező a jogi képviselet. A kérelemhez csatolni kell a tiltó határozatot. A kérelmet a rendőrség három napon belül továbbítja a bírósághoz.

A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, a tiltó határozatot hatályon kívül helyezi, a gyűlés megtartásának feltételeit előíró határozatot pedig vagy megváltoztatja vagy megsemmisíti.

A bíróság határozata ellen nincs helye további jogorvoslatnak. A rendőrség tiltó határozatának hatályon kívül helyezésével a bejelentés tudomásul vettnek minősül. Vagyis ha a tiltó határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi, és még van mód megtartani a gyűlést az eredetileg bejelentett időpontban, akkor nem kell újra értesíteni a rendőrséget. Ilyenkor egyszerűen a bejelentett időben, helyen és módon megtartható a gyűlés.  Ha a bíróság a tiltó határozatot a gyűlés bejelentésben megjelölt időpontját követően semmisíti meg, a gyűlés megtartásának tervezett új időpontjáról a szervezőnek a rendőrséget 24 órával a gyűlés megtartását megelőzően kell tájékoztatnia.

Mindenkinek ugyanannyi joga van ugyanazon feltételek mellett közterületen gyülekezni. Így akár több rendezvényt vagy ellentüntetést is lehet tartani egy időben és közel azonos helyen, lehet tüntetésre tüntetéssel reagálni. Egy demokratikus társadalomban nagyon fontos szerepük van az ellen demonstrációknak. A rendőrség feladata ezekben az esetekben az, hogy a békés gyülekezés zavartalanságát mindegyik gyűlés résztvevője számára biztosítsa.

A törvény szerint “versengő” rendezvényekről van szó akkor, amikor azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása azok jellege vagy a helyszín sajátosságai miatt nem lehetséges. Ebben az esetben az a gyűlés élvez elsőbbséget, amelyet a rendőrségnél korábban jelentettek be. Ugyanakkor az egyeztetésen (22. pont) a “második” bejelentő kérheti az általa bejelentett rendezvény olyan időpontra vagy helyszínre történő áthelyezését, amely alkalmas a rendezvény céljának elérésére. (Ha a korábban bejelentett gyűlést a rendőrség megtiltotta, a többi bejelentés elintézését a tiltó határozattal szembeni jogorvoslat elbírálásáig felfüggeszti.)

Ha a gyűlést a tiltó határozat ellenére tartják meg, a rendőrség azt feloszlatja (46. pont). Vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki megtiltott gyűlést szervez, vagy azon való részvételre felhív. Aki pedig egyszerű résztvevőként a rendőrség  által megtiltott gyűlésen megjelenik, szabálysértést követ el és 5000 Ft-tól 150000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Szabálysértés miatt felelősségre vonható, és 5000 Ft-tól 150000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki:

• a bejelentési kötelezettség elmulasztásával szervez gyűlést, vagy bejelentési kötelezettségét az erre meghatározott határidő megsértésével teljesíti;
• a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel,
• a gyülekezési szabályok megsértésével a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül szervez gyűlést,

Nem követ el szabálysértést az a szervező, aki sürgős gyűlést jelent be (17. pont), és nem valósul meg szabálysértés akkor sem, ha az útvonaltól, helyszíntől vagy időponttól való eltérésre a rendezvény megtartásától független, küldő ok miatt kerül sor (pl. természeti csapás, baleset, csőtörés stb.).

Fontos, hogy a fenti szabályok csak a szervezőre vonatkoznak, és a szervezői kötelezettségek megsértése nem teszi jogellenessé magát a békés demonstrációt, az egyszerű résztvevőként történő gyülekezést. Ugyanakkor több esetben a jogellenesen szervezett tüntetés résztvevőjére is felelősség hárul. Például ha a megtiltott gyűlést megtartják, akkor annak szervezője bűncselekményt, résztvevője szabálysértést követ el.

A rendőrség akkor állapítja meg a hatásköre hiányát egy bejelentéssel kapcsolatban, ha az nem minősül a gyülekezési törvény szerinti gyűlésnek: ha a bejelentés nem közterületre, vagy nem közügyben történő véleménynyilvánítás céljából rendezett, vagy nem nyilvánosan tartandó rendezvényről szól (3. pont). Az utóbbi két eset problematikus lehet, mert mind a közügy, mind a nyilvánosság esetében a rendőrség a véleménynyilvánítás célját, tartalmát értékeli, amire csak igen szűk körben van alkotmányos lehetősége.

Ha a rendőrség azt észleli, hogy a gyűlés helyszíne nem közterület, erre a szervező figyelmét felhívja, és tájékoztatja a gyűlés szervezésének jogkövetkezményeiről. Ilyen eset akkor is előfordulhat, ha a rendőrség (vagy más rendőri szerv, pl. a TEK vagy az Országgyűlési Őrség) az egyébként közterületnek minősülő helyszínre személy- és létesítménybiztosítási intézkedést rendelt el (ezt szokták a köznyelvben “műveleti területnek” vagy “terület-lezárásnak” nevezni, lásd a következő pontban), vagy akkor, ha a közterület használati jogát az azt kezelő önkormányzat korábban már másnak engedélyezte. Ilyenkor a rendőrségnek nem áll módjában tudomásul venni a bejelentést (sem megtiltani a gyűlés megtartását).

Annak érdekében, hogy személy- és létesítménybiztosítási intézkedésekkel és közterület-használati megállapodásokkal ne lehessen ellehetetleníteni a gyülekezési jog gyakorlását – az Alkotmánybíróság 3/2013. (II. 14.) AB határozata alapján –, a szervező a hatáskör hiányát kimondó rendőrségi határozat felülvizsgálatát is a tiltásra vonatkozó szabályok szerint kérheti a bíróságtól.

A személy- és létesítménybiztosítási intézkedésre (korábban elterjedt szóhasználattal: “műveleti terület” vagy “terület-lezárás”) a védett személyek (ideértve a külföldi védett személyeket is, pl. külföldi államfők, nagykövetek stb.), védett középületek (pl. államfő rezidenciája stb.) és az abban tartózkodók biztonsága érdekében kerülhet sor. Ennek keretében a rendőrség többek között adott területeken, adott időre fokozott ellenőrzést rendelhet el (13. és 56. pontok), területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen, vagy az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. Ez értelemszerűen érinti a gyülekezési jog gyakorlását is, ha a gyűlések helyszíne (vagy azok egy része) is ilyen területre esik.

A személy- és létesítménybiztosítási intézkedés többféleképpen érintheti, korlátozhatja a gyülekezési jog gyakorlását.  Előfordulhat, hogy a rendőrség már előre, a gyűlés bejelentésekor tiltó határozatot hoz, vagy hatáskörének hiányát állapítja meg, és nem veszi tudomásul a gyűlés bejelentését az adott területre, időpontra. De előfordulhat az is, hogy a lezárt területen el lehet kezdeni a gyűlés megtartását, de csak szigorított feltételek mellett (fokozott ellenőrzés beléptetéskor), vagy a gyűlés céljával összhangban nem álló kötelezettség elfogadásával (néma tüntetés, a megszólítani kívánt személytől látó- és hallótávolságon kívüli területre költöztetés stb.). Végül előfordulhat az is, hogy a rendőrség a gyűlést feloszlatja a védett személy, létesítmény biztonsága érdekében.

A rendőrség e tág intézkedési lehetősége arra szolgál, hogy a közbiztonsági feladatait hatékonyan el tudja látni, amire szükség is van. Ám ha alkalmazása a gyülekezési jogot korlátozza, akkor az ilyen rendőri intézkedés jogszerűsége a bíróságon támadható. Amennyiben egy terület ideiglenes lezárásának nincs legitim célja, vagy a gyülekezési jog aránytalan korlátozását valósítaná meg, a közterületre elrendelt személy- és létesítménybiztosítási intézkedés jogellenes. (Ilyennek bizonyult a Kossuth-tér lezárása 2006 telén, vagy a német kancellár látogatásakor 2015-ben, és ilyen a miniszterelnök háza környékén lévő utcák folyamatosan fenntartott, érdemi indok nélküli lezárása is.) Ha tehát a bejelentett rendezvényről a rendőrség azért nem dönt érdemben, vagy azért tiltja meg vagy oszlatja fel a gyűlést, mert személy- és létesítménybiztosítási intézkedés keretében a területet lezárták, akkor bírósághoz lehet fordulni.

A szervező - amennyiben ő a gyűlés vezetője is - feladata a gyűlés békés jellegének és törvényes megtartásának biztosítása, és együttműködési kötelezettség terheli a rendőrség felé. Ennek keretében kell megfelelő számú és megfelelően tájékoztatott rendezőről gondoskodnia, és egyeztetnie kell a rendőrséggel mind a bejelentést követően, mind a rendőrségnek a gyűlésen jelenlévő képviselőjével (a rendbiztossal - 36. pont). A szervező kérheti, hogy a rendőrség a gyűlésen jelen legyen és működjön közre a gyűlés rendjének biztosításában (pl. a gyűlést megzavaró személy eltávolításában).

Ha a gyűlés résztvevőinek magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti, és a rend másként nem állítható helyre, a gyűlés vezetőjének a gyűlést fel kell oszlatnia. A törvény szerint a gyűlés törvényességét veszélyeztető magatartás a gyűlés békés jellegének elvesztése, a békés jellegét biztosító korlátozások megsértése (15. pont), illetve mások jogainak vagy szabadságának sérelme (27. pont).

A gyűlés szervezőjének/vezetőjének büntetőjogi felelősség terhe mellett - egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétség - gondoskodnia kell arról, hogy ha az általa alkalmazott rendező a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti, akkor annak tudomására jutásától haladéktalanul intézkedjen a rendező leváltásáról.

A szervezőnek gondoskodnia kell a gyűlés helyszínének a gyűlést megelőző állapota helyreállításáról: a gyűlésen felállított építmények és berendezések elbontásáról, a gyűlés során elhelyezett plakátok eltávolításáról, a gyűlés során keletkező hulladék eltakarításáról és az esetleges környezeti károk helyreállításáról. Amennyiben e kötelezettségét nem teljesíti, 5000 Ft-tól 50000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtható.

A rendbiztos a rendőrséget a gyűlés helyszínén képviselő személy, akit a rendőrség vezetője szükség szerint jelöl ki. A rendbiztos tehát a közterületen tartott rendezvényen jelen lehet. A rendbiztos feladata:

• a gyűlést megelőzően felveszi a kapcsolatot a vezetővel, és tájékozódik a rend fenntartása érdekében tett vagy tervezett intézkedésekről, és ha szükséges, további intézkedéseket javasol,
• figyelemmel kíséri a gyűlés szervezésének folyamatát, a vezető személyében bekövetkezett esetleges változást,
• közreműködik a biztosítási terv elkészítésében, és a  vezetővel a szükséges mértékben és részletességgel ismerteti a közreműködő rendőri erők feladatait, tevékenységét, illetve a rendezőkkel való együttműködés formáit,
• figyelemmel kíséri a gyűlés megtartásának törvényességét, bejelentett gyűlés esetén pedig azt is, hogy annak megtartására a bejelentésben foglaltaknak megfelelően kerül-e sor,
• a gyűlés résztvevőinek a törvényességet veszélyeztető magatartása esetén a vezető figyelmét felhívja törvényi kötelezettségére, segít a gyűlés rendjének helyreállításában,

Ha a szervező vagy vezető nem ismert, a vezető személyét a rendbiztos állapítja meg (11. pont), és a fenti feladatait vele kapcsolatban látja el.

A gyűlés résztvevői kötelesek a gyűlés vezetőjének és a rendezőknek a rend fenntartása és biztosítása érdekében tett utasításait követni. A gyűlést súlyosan megzavaró személynek a gyűlés helyszínét, a rendező távozásra való felhívását követően haladéktalanul el kell hagynia. A gyűlés befejezésének időpontjában (42. pont) a résztvevő köteles annak helyszínét elhagyni.

Tilos a résztvevőnek a gyűlésen - ideértve az oda eljutást, illetve az onnan távozást is - lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket, veszélyes anyagot vagy ezek utánzatát magánál tartania, és tilos az élet kioltására, személyi sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dologgal, vagy erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve megjelennie (15. pont).

Ha a tudomásul vett bejelentés ezt nem tartalmazta, a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát, vagy azzal összetéveszthető ruházatot, és az arcukat sem takarhatják el.

a. 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz. (Az erőszakot és a fenyegetést nélkülöző jogtalan akadályozás szabálysértésnek minősül.) -- Ilyen eset lehet az, amikor a tüntetőkön erőszakos huligánok rajtaütnek, és erővel lehetetlenítik el az adott helyen és időben tartott tiltakozó akciót.

b. 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a gyűlésen a gyűlés szervezőjének, vezetőjének vagy a rendezőknek rendezői feladataik jogszerű teljesítése során erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenszegül, vagy őket rendezői feladataik ellátása alatt bántalmazza. -- Ilyen lehet az, ha a gyűlés egy vagy több résztvevője megpróbálná erővel átvenni az irányítást a gyűlés fölött.

c. 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki valamely gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, vagy annak lebonyolítását egyébként meghiúsítja, illetve a gyűlést súlyosan megzavarja. -- E szabály alkalmazása azért vethet majd fel problémát, mert nemcsak a provokátotok, de , azok elhallgattatására is felhasználható, akik a nyilvános, mindenki számára nyitott gyűléseken hangot adnak a többségétől eltérő véleményüknek, pl. kifütyülik a szónokot. (Az sem tisztázott, hogy miben különbözik a nem-erőszakos, de jogtalan akadályozás szabálysértésétől.)

d. 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a gyűlés gyülekezési jogról szóló törvény szerinti békés jellegét biztosító korlátozásait megsérti, valamint a vezető, ha az általa alkalmazott rendező a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti és annak tudomására jutásától haladéktalanul nem intézkedik a rendező leváltásáról. -- A békés jelleget biztosító korlátozások a 15. pontban írt tilalmakat jelentik: elsősorban a fegyverviselés, a veszélyes anyagok bevitelének, a megfélemlítő öltözékben, egyenruhában, maszkban való megjelenésnek a tilalma tartozik ide.

e. Szabálysértést követ el, és 5000 Ft-tól 150000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a gyülekezésről szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény feloszlatását követően a helyszínt nem hagyja el.

A gyűlésen való puszta részvétel nyilvános közszereplésnek minősül. Ezért a gyűlések alkalmával kép- és hangfelvétel készítéséhez, nyilvánosságra hozatalához nem szükséges az érintett személy hozzájárulása. Ennek azonban további feltételei is vannak! Csak a közügyekről való tudósítás tudósítás céljából készülhet és kerülhet nyilvánosságra engedély nélküli felvétel. Ugyanakkor a rendezvény nézőit, hallgatóit csak tömegszerűen szabad fényképezni, a tömegből való kiemeléshez (amikor már nem látszik, hogy egy gyűlésen vett részt) szükséges az érintett hozzájárulása.

Emellett a rendőrség is sokszor készít kép- és hangfelvételt. A rendőrség ugyanis a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról  kép- és hangfelvételt készíthet. Ha eljárás lefolytatásához a felvételre nincs szükség, akkor azt a rendőrség 30 napig őrizheti. Továbbá a rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. Ha eljárás lefolytatásához a felvételre nincs szükség, akkor azt a rendőrség legkésőbb 5 nap elteltével törölni köteles. A felvételek megismerésére -- amíg azokat a rendőrség megőrzi -- joga van annak, aki a felvételeken szerepel.

A felvonulások esetében a közlekedés rendjéhez fűződő közérdek nagyobb szerepet játszik, mint a helyben tartott demonstrációk esetén. A korábbi szabályozás, mely szerint csak akkor volt lehetőség a rendezvény megtiltására, ha az a forgalmat ellehetetlenítette volna, jelentősen szigorodott. A hatályos, új szabályozás szerint a közlekedés közvetlen, szükségtelen és aránytalan sérelme is elegendő a tiltáshoz. Hogy ez pontosan mikor következik be, az minden bizonnyal jogalkalmazási bizonytalanságokat fog okozni. Ugyanakkor a felvonulások, menetek, parádék, amelyek során a résztvevők haladnak egyik helyről a másikra, legfeljebb ideiglenesen és korlátozott mértékben akadályozzák a forgalmat. Például a fővárosban még a legfontosabb sugár- és körutakat elfoglaló menetek is jogszerűek kell legyenek, hiszen még az ideiglenes forgalom-korlátozás mellett is számos alternatív útvonal igénybe vehető. A TASZ szerint a gyülekezési szabadság alkotmányos jelentőségével összhangban nem alapozhat meg tiltást önmagában az a tény, hogy a közlekedők kerülőútra kényszerülnek, és a forgalmat el kell terelni, egészen addig, amíg van alternatív útvonal.

A gyülekezési törvény nem tartalmaz tételes előírást arra vonatkozóan, hogy milyen időtartamra lehet bejelenteni tüntetést, vagy hogy egy spontán gyűlés meddig tarthat. A törvény annyit követel meg, hogy a bejelentésnek tartalmaznia kell a gyűlés befejezésének időpontját is, és legkorábban a megtartását megelőző három hónappal lehet bejelenteni egy gyűlést - ebből azonban nem feltétlenül az következik, hogy legfeljebb három hónapra lehet egy gyűlést bejelenteni. Ebben a kérdésben tehát csak általános jogelvekre tudunk hagyatkozni: a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra, az elvárható magatartásra, az alapjogok természetére.

Egy gyűlést azért biztosít a rendőrség, és azért kell a lakosság nagy részének tűrnie a kellemetlenségeket, mert az az alapjog, hogy valaki a politikai diskurzusban részt tudjon venni és ki tudja fejezni kollektív módon a véleményét, előbbre való, mint a mindennapi kényelem. Azonban ez a jog nem gyakorolható bármeddig. A kollektív véleménynyilvánítást addig kell biztosítani, az állam részéről tevőlegesen segíteni, amíg a vélemény kifejezése zajlik. Ha az érintettek elmondták, kifejezték álláspontjukat, akkor véget ér az alapjogi védelem. A gyülekezéshez való jog tehát nem foglalja magában valamilyen materiális cél megvalósulását, vagy megvalósításának kikényszerítését (pl. nem tarthat addig egy tüntetés, amíg valamilyen jogszabályt el nem törölnek vagy meg nem alkotnak). A tüntetések célja a vélemény kinyilvánításán keresztüli nyomásgyakorlás, a vélemény kinyilvánítása pedig rövidebb idő alatt is megvalósulhat, az aktualitását nem vesztő üzenet pedig állandó gyülekezés helyett időszakosan ismétlődő gyülekezés útján is kinyilvánítható.

Akkor sem beszélhetünk gyülekezésről, ha a résztvevők hosszú időre bejelentettek egy gyűlést, majd annak területét időről időre teljesen elhagyják úgy, hogy annak területén nem marad senki. Ez akkor is így van, ha a tüntetők esetleg a későbbi visszatérés szándékával hagyták el a  helyszínt. A gyűlés mindenképpen véget ét, ha a résztvevők létszáma egy főre csökken, akármilyen célból került sor a helyszín elhagyására.

A bejelentett gyűlésnek -- legkésőbb -- a bejelentésben megjelölt időpontban van vége. Erről a tényről a vezetőnek kell tájékoztatnia a résztvevőket. A gyűlés rendjéről a vezetőnek kell gondoskodnia, így arról is, hogy a résztvevők tisztában legyenek a gyűlés időtartamával, befejezésének időpontjával. A gyűlés résztvevői a gyűlés bejelentésben megjelölt befejezésének időpontjában kötelesek a gyűlés helyszínét elhagyni. A vezető erre köteles felszólítani a résztvevőket.

Amennyiben a résztvevők nem hagyják el a helyszínt, különböző esetek kerülhetnek szóba:

a. A gyűlésnek vége, de páran még maradnak a helyszínen, beszélgetnek, ácsorognak. Ekkor a rendezvény már nem politikai véleménynyilvánítás a továbbiakban, nem vonatkoznak az ott ácsorgókra a gyülekezési jog szabályai, nem illeti meg őket a többletjog. Így természetesen a KRESZ szabályait betartva, a járdán álldogálhatnak. A szervező pedig mentesül a további felelősség alól, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a gyűlésen résztvevők elhagyják a helyszínt.

b. Előfordulhat olyan eset, amikor a résztvevők maradása a gyűlés folytatását eredményezi. Például egy petíciót szeretnének átadni, de a politikus ígéretével ellentétben nem veszi azt át, vagy történik olyan politikai esemény, ami a rendezvény folytatását, folytatódását indokolja. (53. pont). Ebben az esetben a folytatódó tüntetés továbbra is a közügyekben történő véleménynyilvánítást szolgáló gyülekezési jog körébe tartozik, és a résztvevők magatartására az általános gyülekezési jogi szabályok irányadók. A gyűlés körülményeitől függően vonatkoznak rá a spontán gyűlésre (51. pont), a sürgős gyűlésre (17. pont), illetve a vezetőnek a rendőrség általi kijelölésére vonatkozó szabályok (11. pont).

Ugyan a vezetőnek nincs joga a tüntetés bejelentett időn túli folytatására folytatására felszólítani (szabálysértést követ el az, aki a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel), de a résztvevőknek joguk van a békés gyülekezéshez való jog gyakorlásához. Így az eltérő helyszínen, útvonalon, időpontban megtartott rendezvényt a rendőrségnek nincs joga feloszlatni pusztán az eltérés miatt, amennyiben a rendezvény törvényes keretek között marad és megőrzi békés jellegét. A rendőrség csak akkor oszlathatja fel a gyűlést, ha azt a tudomásul vett bejelentésben lévő helyszíntől, útvonaltól, időponttól, vagy időtartamtól eltérően úgy tartják meg, hogy a gyűlést meg kellett volna tiltani.

c. Ismerünk olyan esetet is, amikor a gyűlés után a helyszínen maradók agresszíven lépnek fel, azaz békétlenné válik a tömeg. Ilyenkor már nem a gyülekezési jog hatálya alá tartozó joggyakorlásról van szó, többletvédelem sem illeti meg a tömeget (alapjogi védelmet csak a békés gyülekezés élvezhet). Ilyenkor tehát a rendőrségnek a közbiztonsági feladatainak teljesítése körében kell intézkednie.

A gyűlés résztevője által okozott kárért a károsulttal szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy bármelyiküktől követelhető a kár teljes összege, egymástól pedig később követelhetik a rájuk eső összeget. A szervező akkor mentesül a résztvevők által okozott károkért való felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a rendezvény szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A szervező/vezető köteles megtéríteni a gyűlés helyszínének az eredeti állapotba való helyreállításának költségeit is, amennyiben erről ő maga nem gondoskodott (35. pont).

A feloszlatás a gyűlésnek a tervezett időpont előtti befejezésével jár. A vezető köteles a feloszlatás mellett dönteni, ha a résztvevők magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti (különösen ide tartozik a békés jelleg elvesztése, mások jogainak vagy szabadságának sérelme) és a rend másképpen (pl. a békétlen hangadók kizárásával vagy eltávolíttatásával) nem állítható helyre.

A rendőrség akkor jogosult és egyúttal köteles a gyűlést feloszlatni, ha:

1. azt a tiltó határozat ellenére tartják meg;
2. a vezetőt a rendőrség felszólította arra, hogy a résztvevőknek a gyűlés törvényességét veszélyeztető magatartása miatt oszlassa fel a gyűlést, de ő ennek nem tett eleget, vagy a felszólítást nem tudták közölni a vezetővel;
3. a gyűlést a tudomásul vett bejelentésben lévő helyszíntől, útvonaltól, időponttól, vagy időtartamtól eltérően úgy tartják meg, hogy a gyűlést meg kellett volna tiltani;
4. a gyűlést meg kellett volna tiltani, de azt a bejelentés hiánya miatt nem tiltották meg.

E felsorolás valamennyi lehetséges oszlatási okot tartalmazza, más okból a rendőrség nem oszlathat. Gyakorlatilag a tiltó okok felmerülése esetén teszi lehetővé a törvény a gyűlés feloszlatását is -- a tiltóokokkal kapcsolatos nehézségek tehát az oszlatásnál is felmerülnek (24-28. pontok). A feloszlatás okáról (hacsak az az oszlatás végrehajtását nem veszélyezteti) a rendőrség a feloszlatás megkezdése előtt tájékoztatja a szervezőt, illetve a vezetőt.

Feloszlatás esetén a gyűlés vezetője, illetve a rendőrség utasítja a résztvevőket a gyűlés helyszínének elhagyására. Ha a gyűlést feloszlatták, a gyűlés véget ér, és a résztvevőknek a helyszínt haladéktalanul el kell hagyniuk, ott jogszerűen tovább nem tartózkodhatnak (ellenkező esetben 5000 Ft-tól 150000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértést követnek el).

A korábbi szabályozástól és gyakorlattól eltérően jóval kevesebb előírás vonatozik arra, hogy a feloszlatást hogyan kell végrehajtania a rendőrségnek. Ugyanakkor a rendőrség elsődleges feladata a békés rendezvény rendjének biztosítása. Ebből az következik, hogy a rendőrségnek fokozatosan kell fellépnie (az arányosság követelményét az intézkedések során a rendőrségi törvény is előírja). Amennyiben a gyülekezés békétlenné kezd válni, első lépésként a rendőrségnek figyelmeztetnie kell a szervezőt, illetve meg kell kísérelnie a rend helyreállítását, és az egyes békétlenkedő személyek elkülönítését, tömegből való kiemelését. A rendezvény feloszlatása során, ha erre lehetőség van, a rendőrség első intézkedésként igazoltatja a békétlen résztvevőket (56. pont). Tömegoszlatás megkezdésére pedig csak akkor kerülhet sor, ha a tömeg a felszólításnak, illetve az igazoltatások ellenére nem oszlik szét. A tömegoszlatást a karhatalmi feladatokra vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani, az arányosság követelményének megfelelően (több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár).

A korábbi szabályozástól eltérően jelenleg nincs előírva az, hogy a rendőrség a gyűlés feloszlatásakor jól hallható módon – hangosbeszélőn – figyelmeztesse a résztvevőket arra, hogy ha nem hagynak fel a törvénysértő magatartásukkal, illetőleg a helyszínről önként nem távoznak el, akkor a rendőrség – akár kényszerítő eszköz igénybevételével is – feloszlatja a rendezvényt. Nincs a rendőrségnek arra vonatkozó közlési kötelezettsége, hogy a gyűlés helyszínét a résztvevők milyen irányban hagyják el. Nem kell a figyelmeztetést kétszer megismételni, ha az nem vezet eredményre. Az sincs előírva, hogy a tömeg oszlatására – a rendőri kényszerítő eszközök alkalmazására – akkor kerülhet sor, ha a felszólítás és a további két alkalommal megismételt figyelmeztetés ellenére a tömeg nem oszlik szét.

Két külön kategória, amelyek könnyen keverhetők, mert gyakran egyszerre kerül sor rájuk. A tömegoszlatás a jogellenesen összegyűlt, vagy jogellenes magatartást tanúsító tömegnek a helyszín elhagyására, fizikai egységének megbontására irányuló rendőri intézkedés. Ez egy rendészeti kategória, amely a gyülekezési jog mellett például sport- vagy kulturális rendezvények esetén is szóba jöhet.

A feloszlatás viszont kifejezetten gyülekezési jogi kategória. Ha a gyűlés résztvevőinek magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti, és a rend másként nem állítható helyre, a gyűlés vezetője a gyűlést feloszlatja. A törvényben meghatározott esetekben pedig a rendőrségnek kell a gyűlést feloszlatnia (46. pont). A feloszlatás tehát csak a gyülekezési törvény hatálya alá eső gyűlésekkel kapcsolatban értelmezhető.

A két dolog amiatt csúszik könnyen egybe, hogy a gyűlés feloszlatása érdekében a rendőrség különböző intézkedéseket tehet, és ezek közé tartozik -- végső esetben, más eszközök sikertelensége esetén -- a tömegoszlatás technikája is.

A feloszlatás jogellenességének megállapítása iránt a rendezvény bármely résztvevője a feloszlatástól számított 15 napon belül indíthat közigazgatási pert.

Emellett a feloszlatás során történt rendőri intézkedésekkel szemben az alábbi jogorvoslati lehetőségekkel lehet élni.

Ha az intézkedés a gyülekezés résztvevőjének jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedő rendőri szervhez. A panasz előterjesztésének határideje az intézkedést követő 30 nap, az elbírálás határideje a panasz beérkezésétől számított szintén 30 nap. A panaszt elbíráló határozat ellen fellebbezésre van lehetőség. A fellebbezést az intézkedő rendőri szerv vezetőjének előljárója bírálja el. A fellebbezés határideje a döntés közlésétől számított 10. munkanap. Ha a panaszt az országos rendőrfőkapitány bírálta el, a határozata ellen fellebbezni nem lehet, hanem a bírósághoz lehet fordulni a határozat felülvizsgálata iránt, a határozat közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással.

Abban az esetben, ha a rendőri intézkedés, vagy annak elmulasztása, illetve a kényszerítő eszközök alkalmazása alapvető jogot sértett, a panaszos kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány a Független Rendészeti Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el. Ilyen esetben a panaszt a Panasztestületnél kell benyújtani. A panasznak a Panasztestülethez történő előterjesztésének határideje az intézkedéstől számított 20 nap. A Panasztestület a panaszt 90 nap alatt vizsgálja meg, állásfoglalását ezután megküldi az országos rendőrfőkapitány számára, aki az állásfoglalás kézhezvételét követő 30 napon belül dönt. Határozata ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatra van lehetőség (a határozat közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással).

Mindkét panaszeljárás illeték- és költségmentes, é nincs szükség ügyvédi képviseletre a panaszok benyújtásához.

Spontán gyűlésről akkor beszélünk, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki. Ez olyankor fordul elő, ha egy előre nem láthatóan bekövetkezett vagy nyilvánosságra került eseményre azonnal, spontán módon reagálnak az emberek úgy, hogy az utcára vonulnak. A spontán tüntetést nem kell bejelenteni, mert nem lehet. Bejelentésre (az azonnali bejelentésre is) értelemszerűen csak akkor kerülhet sor, ha valaki szervezi rendezvényt, és rendelkezésre állnak azok az információk, amelyeket a törvény szerint be kell jelenteni (20. pont). A spontán gyülekezésnek azonban nincs szervezője. Az a tény, hogy valaki az ismerőseit meghívja egy gyülekezésre, nem teszi őt szervezővé.

A forgalmat korlátozó spontán rendezvények megítélése nem egyértelmű. A közlekedés szempontja ugyanis végső soron akkor releváns, ha viszonylag kevés résztvevő aránytalanul nagy fennakadást okozna. Ugyanakkor minél magasabb a résztvevők létszáma, annál valószínűbb, hogy a forgalom ellehetetlenül, de ekkor annál erősebb indok szól amellett is, hogy a spontán gyülekezést forgalmi okokból ne lehessen korlátozni.

FIGYELEM! Egy gyűlés jogi értelemben nem minősül “spontánnak” pusztán attól, mert a szervezők nem jelentették be, vagy mert a gyűlés időpontja előtt jutott eszükbe, hogy tüntetni szeretnének. Akkor sem spontán gyűlésről van szó, ha a szervező önhibájából nem értesült korábban, a bejelentési határidő előtt arról a közéleti eseményről, amelyre a gyűléssel reagálni szeretne.

A flashmob, vagy villámtüntetés, egy előre meghatározott helyen és időben, igen rövid időre összegyűlő és véleményt nyilvánító gyülekezés. Annyiban hasonlít más demonstrációkhoz, hogy a villámtüntetésnek is van szervezője (tehát nem spontán gyülekezés), de a szervező tudatosan nem jelenti be a rendezvényt, mert az ellentétes lenne a gyülekezés céljával (azaz nem tekinthető gyors reagálású tüntetésnek sem). A bejelentés elmaradása a flashmobot sem teszi jogszerűtlenné: amíg a békés gyülekezésre vonatkozó alkotmányos kereteken belül zajlik, addig az esemény nem tekinthető jogellenes cselekménynek. A bejelentés elmaradása miatt azonban a szervező szabálysértést követ el (32. pont)

Előfordulhat, hogy a résztvevők a rendezvény befejezésének időpontjában nem hagyják el a rendezvény helyszínét, hanem egy előre nem látott okból kifolyólag spontán módon folytatják a demonstrációt. Az ilyen esetre a spontán gyülekezés szabályai vonatkoznak: amennyiben a rendezvény törvényes keretek között marad és megőrzi békés jellegét, a rendőrségnek nincs joga feloszlatni az ilyen „folytatódó” békés gyülekezést (51. pont).

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben valaki szervezni kezdi egy spontán tüntetésnek a további irányát (helyszínét, útvonalát), akkor ő a törvény értelmében a gyűlés vezetőjének minősül (11. pont). A vezetőre vonatkozik a gyors bejelentési kötelezettség (aminek elmulasztása esetén a vezető szabálysértést követ el). A rendőrség nem jelölheti ki teljesen önkényesen a vezetőt: kétség esetén azt kell vezetőnek tekinteni, aki a napirendet meghatározza, vagy akinek a gyűlés menetére befolyása van, vagy aki harmadik személyekkel szemben a gyűlést képviseli.

A gyülekezési jog arra terjed ki, hogy több ember mások tudomására hozza véleményét valamilyen nyilvános kérdésben. Azért, hogy egyesek ezzel a jogukkal élni tudjanak, mások kénytelenek elszenvedni például közlekedési korlátokat. A gyülekezési jog azonban nem terjed ki arra, hogy egy csoport meghatározatlan időre, mások elől teljesen elzárjon egy közterületet. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy ne lehetne átvonulni hídon, vagy meghatározott ideig egy hídon tüntetni (például azért, hogy épüljön még híd, vagy hogy ne bontsák le a hidat, stb.). Az új törvény azonban tiltóokként szabályozza a közlekedés rendjének sérelmét, így a jogalkalmazási gyakorlat minden bizonnyal változni, szigorodni fog ezen a téren.

A gyülekezési törvény lehetővé teszi, hogy a bejelentésben a szervező jelezze, hogy a résztvevők a gyűlés napirendjével, illetve céljával összefüggésben védőfelszerelésben, egyenruhában, vagy azzal összetéveszthető ruházatban, vagy arcukat eltakarva kívánnak megjelenni. Amennyiben a szervező ezt a lehetőséget kihasználva kifejezetten bejelenti, hogy maszkos résztvevőkre is számít a gyűlés céljával összefüggésben, és ezt a rendőrség tudomásul veszi, a résztvevők nem követnek el jogsértést, ha maszkban jelennek meg. Ha a maszk (védőfelszerelés, egyenruha) nincs összefüggésben a gyűlés céljával, napirendjével, a rendőrség nem fogja tudomásul venni bejelentés erre vonatkozó részét. Ebben az esetben tilos a gyűlésen ilyen ruházatban megjelenni.

Az egyenruhás tüntetést nem csak a gyülekezési jog korlátozza, hanem a fegyveres testületek tagjainak közszolgálati jogviszonyát szabályozó törvény is. Így a tűzoltó, rendőr, katasztrófavédelmis stb. egyenruhában csak külön engedéllyel vehet részt egy tüntetésen -- még akkor is, ha a gyűlés szervezője az egyenruhás részvételt bejelentette, és azt a rendőrség tudomásul vette.

A törvény szerint a rendőr csak a közrendet vagy a közbiztonságot sértő vagy veszélyeztető esetben intézkedhet, és az intézkedés célját minden esetben előzetesen közölnie kell. Gyülekezés esetén a rendőri intézkedés – az igazoltatás is – csak akkor jogszerű, ha a résztvevők magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, és e veszély elhárítása érdekében a szervező a rendbiztos figyelmeztetése után sem intézkedik.

Igazoltatás esetén a személyazonosság igazolására – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány alkalmas, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat, így a jogosítvány vagy az útlevél is. Az igazoltatott személy kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. Az érintett csak akkor állítható elő, ha személyazonosságát nem sikerült megállapítani és személyazonosítás más módon nem biztosítható.

Ha alapos okkal feltételezhető, hogy valaki a gyűlésen a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsértve jelenik meg, a rendőrség a résztvevők biztonsága és a gyűlés békés jellegének fenntartása érdekében úgynevezett fokozott ellenőrzést folytathat. Ez azt jelenti, hogy a gyűlésre belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja, csomagjukat és ruházatukat átvizsgálhat, a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetőleg azoknak a gyűlés helyszínére való bevitelét megtilthatja. Fokozott ellenőrzés esetén az ellenőrzési pontokat úgy kell kialakítani, hogy a gyűlés megtartását és a gyűlésre eljutást ne akadályozza, és az ellenőrzéseket gyorsan el lehessen végezni. A rendőrségnek ellenőrzés elrendeléséről a szervezőt/vezetőt tájékoztatnia kell, valamint azt közhírré is kell tennie a rendőrség saját honlapján.