Amennyiben a résztvevők nem hagyják el a helyszínt, különböző esetek kerülhetnek szóba:
a. A gyűlésnek vége, de páran még maradnak a helyszínen, beszélgetnek, ácsorognak. Ekkor a rendezvény már nem politikai véleménynyilvánítás a továbbiakban, nem vonatkoznak az ott ácsorgókra a gyülekezési jog szabályai, nem illeti meg őket a többletjog. Így természetesen a KRESZ szabályait betartva, a járdán álldogálhatnak. A szervező pedig mentesül a további felelősség alól, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a gyűlésen résztvevők elhagyják a helyszínt.
b. Előfordulhat olyan eset, amikor a résztvevők maradása a gyűlés folytatását eredményezi. Például egy petíciót szeretnének átadni, de a politikus ígéretével ellentétben nem veszi azt át, vagy történik olyan politikai esemény, ami a rendezvény folytatását, folytatódását indokolja. (53. pont). Ebben az esetben a folytatódó tüntetés továbbra is a közügyekben történő véleménynyilvánítást szolgáló gyülekezési jog körébe tartozik, és a résztvevők magatartására az általános gyülekezési jogi szabályok irányadók. A gyűlés körülményeitől függően vonatkoznak rá a spontán gyűlésre (51. pont), a sürgős gyűlésre (17. pont), illetve a vezetőnek a rendőrség általi kijelölésére vonatkozó szabályok (11. pont).
Ugyan a vezetőnek nincs joga a tüntetés bejelentett időn túli folytatására folytatására felszólítani (szabálysértést követ el az, aki a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel), de a résztvevőknek joguk van a békés gyülekezéshez való jog gyakorlásához. Így az eltérő helyszínen, útvonalon, időpontban megtartott rendezvényt a rendőrségnek nincs joga feloszlatni pusztán az eltérés miatt, amennyiben a rendezvény törvényes keretek között marad és megőrzi békés jellegét. A rendőrség csak akkor oszlathatja fel a gyűlést, ha azt a tudomásul vett bejelentésben lévő helyszíntől, útvonaltól, időponttól, vagy időtartamtól eltérően úgy tartják meg, hogy a gyűlést meg kellett volna tiltani.
c. Ismerünk olyan esetet is, amikor a gyűlés után a helyszínen maradók agresszíven lépnek fel, azaz békétlenné válik a tömeg. Ilyenkor már nem a gyülekezési jog hatálya alá tartozó joggyakorlásról van szó, többletvédelem sem illeti meg a tömeget (alapjogi védelmet csak a békés gyülekezés élvezhet). Ilyenkor tehát a rendőrségnek a közbiztonsági feladatainak teljesítése körében kell intézkednie.