KISOKOS: Hogy ne emeljék ki a gyermekemet?

Jelzés érkezett az iskolából, mert igazolatlanul hiányzott a gyermeke? A gyámhatóság tárgyalásra idézte, de nem tudja, mit kell tennie? Becsöngetett a családgondozó, de nem tudja, be kell-e engedni? Kiszakítják a gyerekeket a családból és máshol helyezik el?

Sok ilyen és ehhez hasonló kérdéssel keresik meg Jogsegélyszolgálatunkat nap mint nap, ezért szeretnénk a legfontosabb kérdésekre választ adni, az alábbi pontokban.

1. Hogyan épül fel a gyermekvédelmi rendszer?

A gyermekvédelem rendszere alapellátásból és szakellátásból áll. Amikor a gyermek a családjában él, az alapellátásnak dolga segíteni neki. Ha kikerül a gyerek a családjából, akkor kerül szakellátásba.

A gyermekjóléti alapellátás lényege, hogy segítsen a családoknak abban, hogy a gyermekeik a családjukban nőhessenek fel. Célja a veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzése, a kiemelt gyerek mielőbbi hazagondozásának segítése.

Ha mégis kiemelik a gyermeket a családjából, akkor kerül be a gyermekvédelmi szakellátásba. A szakellátás azt jelenti, hogy gyermekotthonba, lakásotthonba, vagy nevelőszülőhöz kerül a gyerek. A szülők felügyeleti joga akkor nem él. Kétféle neve lehet a határozatnak, amit akkor kap a szülő, ha kiemelik a gyerekét: ideiglenes hatályú elhelyezés, vagy nevelésbe vétel.

2. Mely szolgáltatások tartoznak az alapellátásba?

A két legfontosabb:

1. Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás: a családgondozó és az esetmendzser csinálja.

  • Olyan szociális munka, mely a családoknak segít abban, hogy a gyermek a családban maradhasson, a problémák megelőzhetőek vagy kezelhetőek legyenek.

  • Ha mégis gyerekkiemelésre kerül sor, abban kell segítenie, hogy a gyermek mielőbb haza kerülhessen.

  • Ez a segítség ingyenes.

  • A családgondozónak és az esetmenedzsernek az a kötelessége, hogy meglátogassa a családot, és beszélgessen velük. Ezért muszáj őt beengedni, együttműködni vele. Nekik pedig meg kell beszélni a családdal, hogy mit kell teljesítenie a családnak, és miben segítenek ők.

  • A családgondozók tanácsot adnak a gyermeknevelésben, segítenek az önkormányzati, hivatali ügyintézésben, az adósságrendezési, munkakeresési, iskolai és óvodai ügyekben. Tőlük bárki kérhet segítséget.

2. Gyermekek átmeneti gondozása: két fő típusa a gyermekek átmeneti otthona (GYÁO) és a családok átmeneti otthona (CSÁO).

  • Ezt a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével lehet kérni.

  • Az a lényege, hogy ameddig a szülő akadályozva van, addig ellátják a gyereket, vagy az egész családot.

  • Ilyenkor a szülőknek van felügyeleti joga, de együtt kell működni az intézménnyel, be kell tartani a szabályokat.

  • A családok átmeneti otthonába kérheti a szülő is a felvételét, de a családgondozó is segíthet az ügyintézésben.

Jelzőrendszer: Mindenki ide tartozik, aki a gyerekkel kapcsolatba kerül: iskolai tanárok, óvodai dolgozók, védőnő, háziorvos, nevelési tanácsadó, de a rendőrség és az ügyészség is.

Ők kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál. Ezért őket összefoglalóan “jelzőrendszeri tagoknak” hívjuk.

Ennek a hálózatnak a központja a család- és gyermekjóléti szolgálat és központ.

  • A szolgálatok kerületi/települési szinten működnek, míg a központok kerületi/ járási szinten.

  • A családgondozók a szolgálatban dolgoznak, az esetmenedzserek a központban.

A központokban vannak további szolgáltatások is, mint a (gyermek) pszichológus, a családterapeuta, a jogász, fejlesztőpedagógus. Ezek a szolgáltatások szintén ingyenesek, segítséget nyújtanak, az együttműködés érdekében érdemes őket igénybe venni.

3. Melyek azok a veszélyek, amelyek észlelése esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesítik?

Veszélyeztetés minden olyan helyzet, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Ezt eredményezheti a gyereknek vagy valaki másnak a magatartása, mulasztása, vagy valamilyen körülmény is. Ilyen az elhanyagolás, az iskolai, óvodai hiányzások, az alkoholizmus, a droghasználat, a bűncselekmény gyanúja, és a gyermek bántalmazása (testileg vagy lelkileg). Ilyen lehet a szegénység, rossz lakhatási körülmények.

Nagyon fontos, hogy nem szabad azért kiemelni egy gyereket a családból, mert veszélyeztetés van. Előbb segíteni kell a családnak, és csak akkor szabad kiemelni a gyereket, ha a szülők nem változtatnak a rossz helyzeten, és súlyos a veszélyeztetés. A szegénység miatt a gyermeket a családjától elszakítani törvényileg tilos!

A szakemberek feladata pont az, hogy segítsenek kezelni a szegénységet: adósságkezeléssel, tanácsadással, ügyintézésben való segítségnyújtással, átmeneti elhelyezés megszervezésével, stb.

4. Mi történik a jelzést követően?

Ha a védőnő, a bölcsőde, óvoda, vagy az iskola veszélyeztető helyzetet észlelnek, azt kötelesek jelezni a gyermekjóléti szolgálatnak.

Ilyenkor a családgondozó megkeresi a családot az otthonában, vagy megkéri, vegye fel vele a kapcsolatot a szolgálatban. Ezt teljesíteni kell.

Ezután kezdődik a családgondozás, azaz a család látogatása, segítése, támogatása. Be kell engedni a családgondozót, hagyni kell környezettanulmányt készíteni.

5. Ki a családgondozó, mi a feladata?

A családgondozó olyan szociális segítő munkát végez, amivel a veszélyeztető helyzet megszüntethető.

Ha a szülők együttműködnek a családgondozóval, addig amíg a probléma megoldódik, és nincs súlyos veszélyeztetés, az ügy lezárható.

A családgondozó feladata:

  • a szükséges segítséget megadja,

  • segítsen az ügyintézésben,

  • segítsen bejutni intézményekbe,

  • és hozzájutni különböző szolgáltatásokhoz - főleg pszichológushoz, fejlesztőpedagógushoz, nevelési tanácsadóhoz, jogi tanácshoz.

A családgondozó jogosult belépni a lakásba is, hiszen feladata, hogy környezettanulmányt készítsen, és hogy bizalmas körben beszélgessen a családtagokkal.

Ha a családgondozó sérti az ügyfelek magánéletéhez, méltóságához való jogát, panaszt lehet tenni a Szolgálat vagy Központ vezetőjénél.

Alapellátás esetén jogilag nem kötelező együttműködni a családgondozóval, de gyakorlati szempontból érdemes, mert ezzel megelőzhető a hatósági intézkedés. Ha a szülők nem működnek együtt vele, akkor a családgondozó védelembe vételre tehet javaslatot. A védelembe vétel egy hatósági intézkedés. Ettől kezdve a gyámhatóság jár el, és határozatot hoz, amiben már kötelezik a szülőt az együttműködésre. Innentől fogva már kötelező együttműködni a családgondozóval.

6. Mikor tehet javaslatot a családgondozó védelembe vételre?

Ha a családgondozás (tehát valódi segítségnyújtás) ellenére sem szűnik meg a gyermek veszélyeztetettsége, akkor a családgondozó védelembe vételt javasolhat.

A gyámhatóság tárgyalást tart erről, meghallgatja a szülőket és a családgondozót is, majd határozatot hoz. Ebben a határozatban a gyámhatóság megmondja, mi lesz a család kötelezettsége a következő évben. Ez már egy szigorúbban ellenőrzött családgondozás lesz.

Ebben az esetben a szülő már köteles együttműködni a családgondozóval.

7. Mit jelent a védelembe vétel?

Ez az első szint, ahol a gyámhatóság belép a családgondozás folyamatába.

Nagyon lényeges a Gyermekvédelmi törvény által biztosított fokozatosság elve:

  • a gyermeket lehetőleg, minden eszközzel a családban kell tartani,

  • csak lépésenként szabad egyre drasztikusabb eszközökhöz nyúlni (azaz, a védelembe vételnek meg kell előznie a gyermek kiemelését a családból)

A védelembe vétel egy gyámhatósági tárgyalás (a járási/kerületi hivatal gyámhatósági osztályán). Ennek a végén egy határozat születik. Az idézésre meg kell jelenni a hivatalban.

A határozatban kötelezettségeket határoznak meg a szülők számára, a családgondozót pedig kötelezik arra, hogy segítsen a családnak a feladatok teljesítésében. Ehhez köteles az esetmenedzser ún. gondozási-nevelési tervet készíteni – a szülőkkel együtt!

A védelembe vételt követően ugyanis már nem csak a családgondozó látja el a családokat, hanem a központban dolgozó esetmenedzser is, ő lesz az ügy felelőse.

8. Igazolatlan iskolai hiányzás esetén is védelembe lehet venni a gyermeket?

Igen, ez a védelembe vétel speciális esete: 50 óra igazolatlan iskolai hiányzás vagy 20 nap igazolatlan óvodai hiányzás miatt automatikusan védelembe kell venni a gyermeket és ekkor a családi pótlékot is megvonják.

Az iskola / óvoda már a 10. igazolatlan óra és a 10. igazolatlan óvodai nap után köteles jelezni a gyermekjóléti szolgálatnak a problémát annak érdekében, hogy 50 óra igazolatlan hiányzás ne gyűljön össze. Fontos: ha egy iskolás gyermek igazolatlan órái elérik a 30 órát, vagy az óvodás gyermek 11 napot mulaszt el, szabálysértési eljárás is indulhat a szülők ellen.

9. Meddig marad védelem alatt a gyermekem?

Ezt évente hivatalból felül kell vizsgálnia a gyámhatóságnak.

A gyámhatóság kezdeményezheti a soron kívüli, korábbi felülvizsgálatot is, és ezt kérheti a szülő is. Ilyenkor a szülő egy kérelemmel fordulhat a hatóság felé, amiben a védelembe vétel megszüntetését kéri.

A problémák megszűnését igazoló bizonyítékokat érdemes a kérelemhez csatolni (pl. arról, hogy gyermeke rendszeresen jár óvodába/iskolába, vagy hogy lett munkahelye a szülőnek, vagy hogy a lakás állapota rendezettebb lett, stb). Ezt is ajánlottan, és tértivevénnyel vagy átvételi elismervénnyel adja fel a postán.

A családgondozó szakember ellenőrzi, hogy azokat a kötelezettségeket, amik a védelembe vételi határozatban vannak leírva, a szülő teljesítette-e.

Ha megszűnik a veszélyeztetés, meg kell szüntetni a védelembe vételt. Ha a probléma továbbra is fennáll, de nem lett súlyosabb, fenntartja a hatóság a védelembe vételt.

Ha súlyosbodott a probléma (a veszélyeztetés), a gyermek kiemeléséről is dönthet a hatóság.

A gyermek kiemelésére a javaslatot az esetmenedzser teszi meg, majd a gyámhatóság dönt arról, hogy kiemelik-e a gyereket a családból. Erről határozatot hoz.

10. Mit jelent a kiemelés?

A gyermek családjától való elszakítását.

Ez egy gyámhatósági határozat, egy hatósági intézkedés.

A kiemelés történhet ideiglenes hatályú elhelyezéssel, vagy nevelésbe vétellel.

Mindkét esetben szakellátásba (azaz, gyermekotthonba vagy nevelőszülőhöz) kerül a gyermek.

A törvény tiltja, hogy azért emeljenek ki egy gyermeket a családjából, mert a család szegény (rossz a ház állapota, vagy nem elég a szülők jövedelme, stb.).

Viszont, ha a szülők a családgondozás és segítségnyújtás ellenére súlyosan veszélyeztetik a gyermeküket, (pl. egyáltalán nem viszik iskolába, vagy elhanyagolják a szülők a gyerek testi-lelki szükségleteit, esetleg bántalmazzák, stb.), azért már jogszerűen kiemelhetik a gyermeket.

Ezért mielőbb kérjen segítséget a gyermekjóléti szolgálattól, hogy megelőzhető legyen a kiemelés!

11. Milyen lehetőségek vannak a kiemelés elkerülésére?

Fontos, hogy a fokozatosság elvét meg kell tartani, és mindaddig családban tartani a gyermekeket, amíg ki nem merült minden más eszköz.

A kiemelés előtt van:

  • az alapellátásba vétel
  • a védelembe vétel
  • a családba fogadás (közeli rokon vállalja a gyermek törvényes felügyeletét, gyámhivatali határozat, szülő – családbafogadó közötti megállapodás)
  • gyermekek/ családok átmeneti otthonába elhelyezés (ha lakhatási a probléma)
  • ideiglenes hatályú elhelyezés rokonnál.

Ha semmi nem jön szóba ezekből, akkor lehet a szakellátásba helyezni a gyermeket.

Kiemelni tehát csak:

  • érdemi alapellátás kudarca után

  • a fokozatosság betartásával lehet

  • anyagi okból tilos.

12. Mikor kerül sor az ideiglenes hatályú elhelyezésre?

„Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti”, akkor helyezi el a gyámhatóság (vagy más beutaló szerv, mint pl. a rendőrség) ideiglenesen különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél. Csak ha nincs erre lehetőség, akkor lehet a szakellátásban elhelyezni a gyermekeket.

Főszabály szerint a 12 év alatti gyerekeket nevelőszülőnél helyezik el, afölött vagy ha más okból szükséges, akkor gyermekotthonban.

Ahogy a neve is mutatja, az ideiglenes hatályú elhelyezés csak átmeneti, az a célja, hogy rendeződjön a család problémája, amíg a gyermek távol van, és haza kerülhessen mielőbb. A törvény szerint erről 35 napon belül kell döntenie a gyámhatóságnak. Ekkor felülvizsgálja az ideiglenes elhelyezést, és új határozatot hoz. Vagy arról, hogy visszaadja a gyermeket (ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetése), vagy arról, hogy hosszútávra szakellátásba kerül a gyermek (nevelésbe vételi határozat).

13. Mit tudok tenni a kiemelés ellen?

A kiemelésről (azaz ideiglenes hatályú elhelyezésről vagy a nevelésbe vételről) a gyámhatóság határozati formában hoz döntést.

Ideiglenes hatályú elhelyezés jelentése: a gyermek rövidebb időre (lásd fentebb) szakellátásba kerül. Ezalatt az idő alatt, ha a szülő rendezte a problémákat, visszakerülhet a gyermek a családba.

Nevelésbe vétel jelentése: a gyermek hosszabb időre gyermekotthonba vagy nevelőszülőkhöz kerül. Ezalatt a családgondozó segít a problémákat megszüntetni, hogy vissza kerülhessen a gyerek a családba. Fontos a kapcsolattartás a gyermekkel, és a családgondozóval.

Ha úgy gondolja, hogy ez a határozat jogsértő, meg lehet támadni. Ilyenkor a határozattal szemben közigazgatási pert kell indítani. Ez azt jelenti, hogy keresetlevelet kell írni arról, hogy miért jogsértő a döntés, vagy ezt elmondani szóban a bíróságon, és kérni, hogy vegyék jegyzőkönyvbe. Ezt az ideiglenes hatályú elhelyezési határozat kézhezvételétől számított 15 napon, a nevelésbe vételi határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet megtenni. A keresetlevelet annál a gyámhatóságnál kell benyújtani, amelyik a határozatot hozta. A keresetlevelet a gyámhatóság el fogja küldeni az illetékes bíróságnak 8 illetve 15 napon belül.

A keresetlevelet mindenképpen tértivevénnyel adja postára vagy kérjen jegyzőkönyvet/átvételi elismervényt, ha személyesen nyújtotta be, mert csak ezzel fogja tudni igazolni, hogy időben beadta!

A keresetlevélben meg kell határozni, melyik bíróságra tartozik az ügy, mikor vette kézhez a közigazgatási határozatot, mi a jogsérelem, és ezt mivel tudja alátámasztani. A megtámadott határozatot és az egyéb bizonyítékokat, ha esetleg van jogi képviselője, az ő meghatalmazását is csatolni is kell a keresetlevélhez!

A keresetlevélben meg kell támadni a határozatot (“megtámadási kereset”), és kérni kell a határozat hatályon kívül helyezését (ld. erre példát a keresetlevél mintában).

Melyik bíróságnak kell címezni?

a) Budapest főváros területén hozott határozat esetében esetében: a Fővárosi Törvényszék

b) Nógrád megye és Pest megye: Budapest Környéki Törvényszék

c) Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Debreceni Törvényszék

d) Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye: Győri Törvényszék

e) Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye: Miskolci Törvényszék

f) Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye: Pécsi Törvényszék

g) Bács-Kiskun megye, a Békés megye, és Csongrád megye: Szegedi Törvényszék

h) Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye: Veszprémi Törvényszék

FONTOS:

A keresetlevélben kérni érdemes a tárgyalás tartását is, ha szeretné szóban meggyőzni a bíróságot. Ha ezt külön nem kéri, akkor nem kötelező tárgyalást tartani.

Nagyon fontos, hogy az első tárgyaláson van utoljára lehetőség bizonyítási indítványt tenni, a későbbiekben erre már nem lesz lehetőség! Bizonyítási indítvány pl., ha Ön kéri, hogy egy rokonát/szomszédját tanúként hallgassák meg a tárgyaláson. Ezért minden okirati, tanú meghallgatása vonatkozó indítványt már az első tárgyalásra vigyen magával/ készüljön rá!

Az is fontos, hogy van lehetőség arra, hogy költségmentességet kérjen, tehát a per költségeit ne kelljen kifizetnie! Ezt akkor engedélyezik, ha például a havi jövedelme nem ér el bizonyos összeget, vagy aktív korúak ellátására jogosult. Ehhez ki kell töltenie egy formanyomtatványt, és ezt is el kell küldenie a bíróságnak. A formanyomtatványt ingyenesen odaadják Önnek, ha azt kéri a bíróság kezelői rodájától vagy ügyfélszolgálati irodájától.

KERESETLEVÉL MINTA

14. Mit tehetek, ha elutasítják a fellebbezésem, illetve a keresetlevelem?

A bíróság ítélete ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. Ezt az ítélet közlésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a döntést hozó bíróságnál, de a kérelmet elbírálni a Kúria fogja.

A felülvizsgálati eljárás során már kötelező a jogi képviselet, vagyis ügyvédet kell fogadnia!

A Kúria először arról dönt, hogy egyáltalán befogadja-e az ügyet (ún. befogadási eljárás), tehát egyáltalán nem biztos, hogy új döntés fog születni. A törvény meghatározza, hogy mikor fog a Kúria érdemben foglalkozni az üggyel, ilyen eset pl. ha a felmerült kérdésnek különösen nagy a társadalmi jelentősége.

15. Meddig tart az ideiglenes hatályú elhelyezés?

Addig, amíg az ideiglenes hatályú elhelyezést hivatalból felülvizsgálják. A felülvizsgálat egy tárgyalás, amelyre a járási gyámhivatalban kerül sor, elvileg 35 nap múlva (de a gyakorlatban sajnos inkább két-három hónap múlva).

Erre a tárgyalásra fontos előre készülni! Bizonyítékokat kell gyűjteni arra, hogy a kiemelés óta csökkentek vagy megszűntek a problémák. Kérni lehet a gyámhivataltól, hogy idézze meg a felülvizsgálati tárgyalásra azt a szakembert, akit a szülők támogatónak éreznek (pl. egy tanár a gyerekek iskolájából, akivel jó viszonyban vannak).

Szintén lehet kérni a gyámhivataltól, hogy ha nem hallgatják meg a szakembert, kérjék az írásbeli szakvéleményét. Ha sikerül bizonyítani, hogy megoldódtak a problémák, a hatóság dönthet a kiemelés (=ideiglenes hatályú elhelyezés) megszüntetéséről.

Az ideiglenes hatályú elhelyezés kapcsán csak hivatalból történő eljárás van, ilyen esetben a szülő nem kérhet külön felülvizsgálatot!

16. Mit jelent a nevelésbe vétel?

Kétféle módon történhet a gyermekek nevelésbe vétele:

  1. Lehet, hogy a gyermekek kiemelése már rögtön nevelésbe vétellel kezdődik. Ez a törvény szerint akkor történhet meg, ha hosszú távú, súlyos probléma van a családban, esetleg árván marad a gyermek, vagy más hasonló okból kell hosszabb távon otthont nyújtó ellátást és törvényes képviseletet biztosítani a gyermeknek.

  2. Gyakoribb, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezést felülvizsgálja a gyámhatóság, és ekkor dönt úgy, hogy nem szűntek meg a problémák, nem helyezik vissza a gyermeket a családba, hanem nevelésbe veszik. A nevelésbe vételről szintén határozatot hoz a gyámhatóság, amit 30 napon belül lehet megtámadni a bíróságon keresettel.

17. Kiemelés után is tarthatom a kapcsolatot a gyermekemmel?

Igen, ha a hatóság nem tiltja el Önöket a kapcsolattartástól, akkor tarthatják a kapcsolatot a gyerekekkel. Egyrészt személyes találkozás útján (ez lehet rendszeres, vagy időszakos, amikor csak szünetekre térnek haza a gyerekek, pl. karácsonyra) illetve levelezés, emailezés, csomagküldés, és telefonos kapcsolattartás formájában. A kapcsolattartásról minden esetben a gyámhatóság dönt.

18. Mikor és hogyan láthatom a gyermekem?

A nevelésbe vételi határozat dönt a rendszeres kapcsolattartás módjáról (általában havi egy alkalom). Amikor viszont ünnepekre, tavaszi/őszi szünetre szeretné hazakérni a gyermekeket, akkor ezt a szülőknek kell kezdeményeznie a gyámhatóságnál. Mindkét esetben a gyámhatóság dönt, határozatban. A rendszeres kapcsolattartást helyszínének módosítását, is kérelmezheti a szülő a gyámhatóságnál.

19. Miért fontos a kapcsolattartási napló?

A rendszeres kapcsolattartáson kötelező kapcsolattartási naplót vezetni, ezzel bizonyítható, hogy megjelentek a szülők és a gyermek is. Ez azért fontos, mert, ha 6 hónapig kimarad a személyes kapcsolattartás, örökbefogadhatóvá nyilváníthatják a gyermeket. Nagyon fontos, hogy eljárjon a kapcsolattartásra és ott aláírja a kapcsolattartási naplót!

20. Kihez fordulhatok panasszal?

Ha a nevelőszülővel, kapcsolattartással bármi baj van, azt a szülő a kijelölt gyermekvédelmi gyámnál jelezheti.

A gyám személyét a nevelésbe vételi határozat jelöli ki, a határozatban megtalálja a gyám nevét és elérhetőségét!

A szakellátott gyermekeknek minden megyében van egy gyermekjogi képviselője, aki a családjukból kiemelt gyermekek jogait védi. Őt is meg lehet keresni minden jellegű panasszal, ami az állami gondozásban élő gyermek jogait érinti, így ha a gyermeket nem megfelelően gondozzák a nevelőszülők, ha akadályozzák a kapcsolattartást, ha a gyámhatóság nem lép fel a gyermek érdekében, ha az intézményben élő gyermek jogait sérti az intézmény vagy annak dolgozója, stb.

A gyermekjogi képviselők elérhetőségét itt találja.

Végül a gyámhatóságnál is lehet kérelemmel vagy panasszal élni a kapcsolattartás akadályozása, vagy más probléma miatt.

21. Hogyan kaphatom vissza a gyermekem?

Hazagondozást a nevelésbe vétel rendszeres felülvizsgálatán lehet kérni, de lehet annak kivárása előtt, rendkívüli felülvizsgálati kérelmet is előterjeszteni a gyámhatóságnál. Utóbbit akkor érdemes kérni, ha történt valamilyen fontos pozitív változás a család életében. Mindkét esetben erről döntést hoz a gyámhatóság. Ezt a határozatot szintén közigazgatási perben lehet megtámadni.

22. Honnan tudhatok meg információkat a minket érintő eljárásokról?

A családgondozók, esetmenedzserek, gyámügyi ügyintézőknek is kötelessége, hogy az érintetteket mindenről – közérthető formában – tájékoztassák!

Ha ez mégsem történne meg, a gyámhatóságon élhet iratbetekintési jogával, azaz, kérheti, hogy az iratokat mutassák meg önnek, kivonatot, jegyzetet készíthessen róla vagy adjanak róla fénymásolatot.

Itt talál segítséget az iratbetekintési jogához.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A szülőket nem lehet arra kényszeríteni, hogy válasszanak a gyerekük és az igazuk között

Az utóbbi hónapokban meglepődve, majd egyre nagyobb felháborodással tapasztaltuk, hogy több megye gyámhivatalában félretájékoztatják az ügyfeleket. Azt állítják a szülőknek, hogy ha kiállnak a jogaikért, nem kaphatják vissza a gyerekeiket. A legkiszolgáltatottabb szülők ilyen fokú félretájékoztatását nehéz másnak látni, mint hatalommal való súlyos visszaélésnek. A hatósági gyakorlat ellen pert kezdeményeztünk, és emellett kértük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI), hogy adjon iránymutatást a gyámhivatalok részére, megtehetik-e ezt az ügyfeleikkel. Friss állásfoglalásában nekünk adott igazat a minisztérium.

Anyák napján - távol a gyerekedtől

Május első vasárnapján az anyákat ünnepeljük – de mit ünnepelhetnek ilyenkor azok a szülők, akiktől a szegénység miatt szakították el a gyerekeiket? A Város Mindenkié (AVM), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Utcajogász Egyesület kisfilmje három olyan édesanyát mutat be, akik évek óta keményen küzdenek, hogy visszaszerezzék gyermekeiket.

Hiányzó emlékek kampányunk Civil díjat nyert!

Idén másodszor osztották ki a Civil Díjakat. Megtisztelő számunkra, hogy a 133 beérkezett projekt közül a zsűri Hiányzó emlékek kampányunkat "A legjobb civil kampány 2017" díjjal jutalmazta.