KISOKOS: Hogy ne emeljék ki a gyermekemet?

Jelzés érkezett az iskolából, mert igazolatlanul hiányzott a gyermeke? A gyámhatóság tárgyalásra idézte, de nem tudja, mit kell tennie? Becsöngetett a családgondozó, de nem tudja, be kell-e engedni? Kiszakítják a gyerekeket a családból és máshol helyezik el?

Sok ilyen és ehhez hasonló kérdéssel keresik meg jogsegélyszolgálatunkat nap mint nap, ezért szeretnénk a legfontosabb kérdésekre választ adni, az alábbi 23 pontban.

1. Hogyan épül fel a gyermekvédelmi rendszer?

A gyermekvédelem rendszere alapellátásból és szakellátásból áll. A kettő közötti különbség, hogy a gyermekek családjukban élnek-e vagy sem, tehát a szülőknek van-e felügyeleti jogai.

A gyermekjóléti alapellátás lényege, hogy segítsen a családoknak abban, hogy a gyermekeik a családjukban nőhessenek fel. Célja a veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzése. Ha mégis kiemelésre kerül egy gyermek a családjából, akkor kerül be a gyermekvédelmi szakellátásba. A szakellátás lényege, hogy otthont nyújtó ellátást biztosítson a gyermekek számára (azaz, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett és az utógondozott gyermekek számára). Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy vagy gyermekotthonba, vagy nevelőszülőkhöz kerül a gyermek.

2. Mely szolgáltatások tartoznak az alapellátásba?

A két legfontosabb:

- gyermekjóléti szolgáltatás:

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan szociális munka, mely a családoknak segít abban, hogy a gyermek a családban maradhasson, a problémák megelőzhetőek vagy kezelhetőek legyenek, és ha mégis kiemelésre kerül sor, a gyermek mielőbb hazagondozhatóvá váljék. Ezt a munkát a család- és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai (a családgondozók), illetve a család- és gyermekjóléti központok munkatársai (az esetmenedzserek) végzik. Minden gyermekjóléti szolgálat feladata, hogy ingyen nyújtson segítséget az illetékességi területén élő családoknak. A családgondozó az első beszélgetésen megkérdezi, milyen gondok adódnak a családban. Ha elkezdődik a családgondozás, akkor a családgondozónak a szülőkkel közösen kell megbeszélnie a családgondozás folyamatát. Tanácsot adhat a gyermeknevelésben, segít az önkormányzati, hivatali ügyintézésben, de az adósságrendezési, iskolai és óvodai ügyekben is. A szolgálattól bárki kérhet segítséget. A családgondozókkal érdemes együttműködni (tehát pl. beengedni a lakásba környezettanulmány készítése céljából), hiszen azzal elkerülhető az, hogy a gyámhatóság belépjen a folyamatba. A családgondozásnak része az is, hogy ún. speciális szolgáltatásokat is igénybe vehessenek a családok (pszichológus, jogi tanácsadás, fejlesztőpedagógus, családterapeuta, stb.)

- gyermekek átmeneti gondozása:

A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, vagy a szülő utógondozói ellátásban részesül. Tehát az átmeneti gondozás lényege, hogy a gyermek a családban marad, a szülők felügyeleti jogai élnek, de a (jellemzően) lakhatási problémák miatt átmenetileg segítségre szorulnak. Két tipikus intézményi formája van: a gyermekek átmeneti otthona, és a családok átmeneti otthona. A családok átmeneti otthonába kérheti a szülő is a felvételét, de nagy segítség, ha a családgondozó segít az ügyintézésben, hiszen gyakran várólistára kerülnek a kérelmezők, érdemes tehát szakmai támogatást kérni a családgondozótól az elhelyezés megszervezésében.

3. Kik tartoznak az alapellátásba?

Az alapellátás szintje a „jelzőrendszeri tagokat” foglalja magába. Ide tartozik mindenki, aki a gyerekkel kapcsolatba kerül: iskola, óvoda, védőnő, háziorvos, nevelési tanácsadó, de a rendőrség és az ügyészség is. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében ezek a szervek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, továbbá kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

Ennek a hálózatnak a központja a család- és gyermekjóléti szolgálat és központ. 2016. január 1. óta új a rendszer, a szolgálatok kerületi/települési szinten működnek, míg a központok kerületi/ járási szinten. A családgondozók fogják össze az alapellátás folyamatát, tehát segítenek megelőzni és kezelni a gyermek veszélyeztetettségét. Ebben viszont nagyon fontos szerepet kapnak a központokban elérhető további szolgáltatások is, mint a (gyermek) pszichológus, a családterapeuta, a jogász, fejlesztőpedagógus. Ezek a szolgáltatások szintén ingyenesek, komoly segítséget nyújtanak, továbbá az együttműködés érdekében is érdemes őket igénybe venni.

4. Melyek azok a veszélyek, amelyek észlelése esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesítik?

Veszélyeztetésnek számít minden olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Tipikusan ilyen az elhanyagolás, az iskolai, óvodai hiányzások, ha felmerül a családban az alkoholizmus vagy éppen droghasználat, esetleg bűncselekmény gyanúja, és természetesen a gyermek bántalmazása. Jellemző, hogy a szakemberek veszélyeztetésnek minősítik a szegénységet, rossz lakhatási körülményeket is, ám nagyon fontos, hogy szegénység miatt a gyermeket a családjától elszakítani törvényileg tilos! Ehelyett a szakemberek feladata segíteni a veszélyeztető mértékű szegénység elhárítását (adósságkezeléssel, tanácsadással, ügyintézésben való segítségnyújtással, átmeneti elhelyezés megszervezésével, stb.)

5. Mi történik a jelzést követően?

Ha a védőnő, a bölcsőde, óvoda, vagy az iskola (azaz a jelzőrendszeri tagok) veszélyeztető helyzetet észlelnek, azt kötelesek jelezni a gyermekjóléti szolgálatnak. Ilyenkor a családgondozó megkeresi a családot az otthonában, vagy megkéri, vegye fel vele a kapcsolatot a szolgálatban. Ezután kezdődik a családgondozás, azaz a családok látogatása, segítése, támogatása.

6. Ki a családgondozó, mi a feladata?

A családgondozók olyan szociális segítő munkát végeznek, amivel a veszélyeztető helyzet elhárítható. Ameddig a szülők együttműködőek a családgondozóval, és nincs súlyos veszélyeztetés, addig mindenfajta hatósági intézkedés nélkül zajlik a folyamat, jó esetben a probléma megoldódását vonja maga után és az ügy lezárható. Ennek érdekében a családgondozó feladata, hogy a szükséges segítséget megadja, segítsen az ügyintézésben, bejutni intézményekbe, és hozzájutni különböző szolgáltatásokhoz - főleg pszichológushoz, fejlesztőpedagógushoz, nevelési tanácsadóhoz, jogi tanácshoz.

A családgondozás lényege, hogy a közös cél érdekében (a gyermek jogainak, egészségének, biztonságának védelme) a szülők és a szakember együttműködve dolgozzon. Ebből következik, hogy javasolt a családgondozóval megbeszélt időpontban elmenni hozzá, fogadni a lakásban, a tanácsait megfogadni. A családgondozó jogosult belépni tehát a lakásba is, hiszen feladata, hogy környezettanulmányt készítsen, és hogy bizalmas körben beszélgessen a családtagokkal.

Természetesen ha a családgondozó az – egyébként jogszerű - magatartásával aránytalanul sérti az ügyfelek magánéletéhez, méltóságához való jogát, panaszt tehet a Szolgálat vagy Központ vezetőjénél.

Nem kötelező együttműködni a családgondozóval, viszont ebben az esetben a családgondozó védelembe vételre tehet javaslatot, tehát gyámhatósági intézkedést, a szülő kötelezését vonhatja maga után. Ilyen esetben a védelembe vételi határozatban már kötelezik a szülőt az együttműködésre.

7. Mikor tehet javaslatot a családgondozó védelembe vételre?

Ha a hatékony családgondozás (tehát érdemi segítségnyújtás, esetmegbeszélés/ esetkonferencia szervezése, stb.) ellenére sem szűnik meg a gyermek veszélyeztetettsége (mert a szülők nem működnek együtt, vagy más okból elháríthatatlan a veszélyeztetés), akkor a családgondozó védelembe vételt javasol. Ez praktikusan egy olyan gyámhatósági határozatot jelent, ami szigorúbb követésű, ellenőrzésű családgondozást ír elő. Ebben az esetben a szülő már köteles együttműködni a családgondozóval. (Ettől függetlenül ennek az eljárásnak a célja – továbbra is – a gyermek családban tartása, a családgondozó támogató segítsége.)

8. Mit jelent a védelembe vétel?

A védelembe vétel az első szint, ahol a gyámhatóság belép a családgondozás folyamatába. Nagyon lényeges a Gyermekvédelmi törvény által biztosított fokozatosság elve: a gyermeket minden eszközzel a családban kell tartani, csak lépésenként szabad egyre drasztikusabb eszközökhöz nyúlni (azaz, a védelembe vételnek meg kell előznie a gyermek kiemelését a családból.)

A védelembe vétel egy gyámhatósági tárgyalás (a járási/kerületi gyámhivatalban), melynek végén határozat születik. Az idézésre meg kell jelenni a hivatalban. A határozat formális közigazgatási határozat, melyben kötelezettségeket határoznak meg a szülők számára, a családgondozót pedig kötelezik arra, hogy segítsen a családnak a feladatok teljesítésében. Ehhez köteles az esetmenedzser ún. gondozási-nevelési tervet készíteni – a szülőkkel együtt!

A védelembe vételt követően ugyanis már nem csak a családgondozó látja el a családokat, hanem a központban dolgozó esetmenedzser is, ő lesz az ügy felelőse.

9. Igazolatlan iskolai hiányzás esetén is védelembe lehet venni a gyermeket?

Igen, ez a védelembe vétel speciális esete: 50 óra igazolatlan iskolai hiányzás vagy 20 nap igazolatlan óvodai hiányzás miatt automatikusan védelembe kell venni a gyermeket és ekkor a családi pótlék is megvonásra kerül. Az iskola / óvoda már a 10. igazolatlan óra és a 10. igazolatlan óvodai nap után köteles jelezni a gyermekjóléti szolgálatnak a problémát, így próbálja meg megelőzni a jelzőrendszer, hogy összegyűljön az 50 óra igazolatlan hiányzás, és ezáltal védelembe vételre kerüljön sor.

Érdemes tudni, hogy ha egy iskolás gyermek igazolatlan órái elérik a 30 órát, vagy az óvodás gyermek 11 napot mulaszt el, szabálysértési eljárás is indulhat a szülők ellen.

10. Meddig marad védelem alatt a gyermekem?

A védelembe vételt évente hivatalból felül kell vizsgálnia a gyámhatóságnak. A gyámhatóság kezdeményezheti a soron kívüli, korábbi felülvizsgálatot is, és ezt kérheti a szülő is. Azaz, kérelemmel fordulhat a hatóság felé, hogy – hivatkozva a védelembe vételre okot adó problémák megszűnésére – a védelembe vétel megszűntetését kérje. A védelembe vételre okot adó problémák megszűnését igazoló bizonyítékokat érdemes a kérelemhez csatolni. Ezen beadványt is tértivevénnyel vagy átvételi elismervénnyel adja fel.

A korábbi, védelembe vételi határozatban foglalt kötelezettségek teljesítését a családgondozó szakemberek ellenőrzik. Ha megszűnik a probléma, meg kell szüntetni a védelembe vételt. Ha továbbra is fennáll, de nem lett súlyosabb, fenntartja a hatóság a védelembe vételt. Ha súlyosbodott a veszélyeztetés, kiemelésről is dönthet a hatóság. Az erre vonatkozó javaslatot az esetmenedzser teszi meg, majd a felülvizsgálati tárgyaláson a gyámhatóság dönti el – meghallgatva a szakemberek mellett a szülőket, sőt, ha mód van rá, a gyermeket is.

11. Mit jelent a kiemelés?

A gyermek családjától való elszakítása. Formálisan ez egy gyámhatósági határozat, egy hatósági intézkedés. A kiemelés történhet ideiglenes hatályú elhelyezéssel, vagy nevelésbe vétellel. Mindkét esetben szakellátásba (azaz, gyermekotthonba vagy nevelőszülőhöz) kerül a gyermek. A törvény tiltja, hogy azért emeljenek ki egy gyermeket a családjából, mert a család szegény (rossz a ház állapota, vagy nem elég a szülők jövedelme, stb.). Viszont, ha a szülők hosszan tartó családgondozás és segítségnyújtás ellenére súlyosan veszélyeztetik a gyermeküket, (pl. egyáltalán nem viszik iskolába, vagy elhanyagolják a szülők a gyerek testi-lelki szükségleteit, esetleg bántalmazzák, stb.), azért már jogszerűen kiemelhetik a gyermeket.

Ezért mielőbb kérjen segítséget a gyermekjóléti szolgálattól, hogy megelőzhető legyen a kiemelés!

12. Milyen lehetőségek vannak a kiemelés elkerülésére?

Fontos, hogy a fokozatosság elvét meg kell tartani, és mindaddig családban tartani a gyermekeket, amíg ki nem merült minden más eszköz. Tehát megelőzi a kiemelést:

- az alapellátásba vétel

- a védelembe vétel

- a családba fogadás (közeli rokon vállalja a gyermek törvényes felügyeletét, gyámhivatali határozat, szülő – családbafogadó közötti megállapodás)

- gyermekek/ családok átmeneti otthonába elhelyezés (ha lakhatási a probléma)

- ideiglenes hatályú elhelyezés rokonnál.

Ha semmi nem jön szóba ezekből, akkor lehet a szakellátásba helyezni a gyermeket.

Kiemelni tehát csak:

  • érdemi alapellátás kudarca után
  • a fokozatosság betartásával lehet
  • anyagi okból tilos.

13. Mikor kerül sor az ideiglenes hatályú elhelyezésre?

„Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti”, akkor helyezi el a gyámhatóság (vagy más beutaló szerv, mint pl. a rendőrség) ideiglenesen különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél. Csak ha nincs erre lehetőség, akkor lehet a szakellátásban elhelyezni a gyermekeket: főszabály szerint a 12 év alatti gyerekeket nevelőszülőnél helyezik el, afölött vagy ha más okból szükséges, akkor gyermekotthonban.

14. Mit tudok tenni a kiemelés ellen?

A kiemelésről (azaz ideiglenes hatályú elhelyezésről vagy a nevelésbe vételről) a gyámhatóság határozati formában hoz döntést. Ez egy közigazgatási határozat, amellyel szemben közigazgatási pert lehet kezdeményezni. Ha ideiglenes hatályú elhelyezés történt, akkor a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a keresetlevelet előterjeszteni, amit a közigazgatási bíróságnak kell címezni, de a döntést hozó szervnek (szinte mindig az elsőfokú gyámhatóságnak) kell elküldeni. Ezesetben a gyámhatóság 8 napon belül felküldi a bíróságnak, aki 30 napon belül dönteni köteles. Ha viszont nevelésbe vétel történt, akkor a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell beadni a gyámhatóságon keresztül a bíróságnak. 

A keresetlevelet – választása szerint – saját szerkesztésben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon is előterjesztheti.  A keresetlevél kitöltésére vonatkozó információk a bíróságok honlapján is megtalálhatók, itt. Azt a gyámhatóság 15 nap múlva továbbítani fogja az illetékes bíróságra. A közigazgatási perekben 2020. április 1-jétől nyolc törvényszék (Fővárosi, Budapest Környéki, Debreceni, Győri, Miskolci, Pécsi, Szegedi és a Veszprémi Törvényszék) jár el, melyek regionális illetékességgel rendelkeznek. 

A keresetlevélben lehet kérni azonnali jogvédelmet is. Ez azt jelenti, hogy ha még a valóságban nem történt meg a gyermek kiemelése, lehet kérni a bíróságtól a halasztó hatály elrendelését (=a bíróság döntéséig ne is emeljék ki); ha pedig már megtörtént, akkor ideiglenes intézkedésként kérni a gyermek hazaengedését. Erről a bíróság 15 napon belül dönteni fog. Itt nincsen hiánypótlásra lehetőség, ezért minden bizonyítékot csatolni kell hozzá. A döntés (végzés) ellen csak 8 nap van fellebbezni, amelyet majd 8 napon belül fog elbírálni a másodfokú bíróság. 

A keresetlevelet mindenképpen, minden esetben tértivevénnyel adja postára vagy kérjen jegyzőkönyvet/átvételi elismervényt, ha személyesen nyújtotta be, mert csak ezzel fogja tudni igazolni, hogy időben beadta!

A keresetlevélben meg kell határozni, melyik bíróságra tartozik az ügy, mikor vette kézhez a közigazgatási határozatot, mi a jogsérelem, és ezt mivel tudja alátámasztani, és ezt (a támadott határozatot és az egyéb bizonyítékokat, ha esetleg van jogi képviselője, az ő meghatalmazását) csatolni is kell hozzá!

A keresetlevélben meg kell támadni a határozatot, azaz a következőket lehet kérni a bíróságtól:

  • elsődlegesen a határozat megváltoztatását
  • másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését.

(ld. erre példát a keresetlevél mintában)

A keresetlevélben kérni érdemes a tárgyalás tartását is, ha szeretné szóban meggyőzni a bíróságot, erre ugyanis nem köteles a bíróság.

Fontos, hogy az első tárgyaláson van utoljára lehetőség bizonyítási indítványt tenni, a későbbiekben erre már nem lesz lehetőség! Ezért minden okirati, tanúmeghallgatásra vonatkozó indítványt már az első tárgyalásra vigyen magával/ készüljön rá!

Végül fontos, hogy költségmentességet is tud kérni, ha anyagi helyzete erre lehetőséget ad. Bonyolult a kitöltendő nyomtatvány (erről itt tud részletesen tájékozódni, és a nyomtatványt itt találja), de lényegesen könnyebb a helyzete, ha valami olyan szociális ellátásra jogosult, mint az aktív korúak ellátása, a közgyógyellátás, vagy a rendszeres gyermekvédelmi ellátás. Ezesetben a nyomtatvány első oldalán a személyes adatait kell csak kitöltenie, aláhúznia az ellátásának formáját, arról egy igazolást csatolni a nyomtatványhoz, és azt aláírni, de nem kell a jövedelmére, vagyonára vonatkozó további részletes információkat megadnia. 

KERESETLEVÉL MINTA

15. Meddig tart az ideiglenes hatályú elhelyezés?

Az ideiglenes hatályú elhelyezést – attól függetlenül, hogy élt-e jogorvoslattal, tehát kezdeményezett-e pert – felül kell vizsgálnia a gyámhatóságnak. A felülvizsgálat során lesz egy tárgyalás, amelyre a járási gyámhivatalban kerül sor, elvileg egy hónappal a kiemelés után (de a gyakorlatban sajnos reálisan inkább két-három hónap múlva). Erre a tárgyalásra fontos felkészülni! Bizonyítékokat kell gyűjteni arra, hogy a kiemelés óta csökkentek vagy megszűntek a felrótt problémák. Kérni lehet a gyámhivataltól, hogy idézze meg a felülvizsgálati tárgyalásra azt a szakembert, akit a szülők támogatónak éreznek. Szintén lehet kérelmezni a gyámhivataltól, hogy ha nem idézi meg a támogató szakembert, kérje be szakvéleményét. Ha sikerül bizonyítani, hogy megoldódtak a problémák a hatóság dönthet a kiemelés (=ideiglenes hatályú elhelyezés) megszüntetéséről. 

16. Mit jelent a nevelésbe vétel?

Kétféle módon történhet a gyermekek nevelésbe vétele:

Egyrészt, lehetséges hogy a gyermekek kiemelése már rögtön nevelésbe vétellel történik. Ez a törvény szerint akkor történhet meg, ha a kiemelés nem ideiglenes probléma kezelését szolgálja, ha hosszú távú, súlyos probléma van a családban, esetleg árván marad a gyermek, vagy más hasonló okból kell hosszabb távon otthont nyújtó ellátást és törvényes képviseletet biztosítani a gyermeknek. 

Másrészt pedig, az ideiglenes hatályú elhelyezést felülvizsgálva dönthet úgy a gyámhatóság, hogy nem szűntek meg a problémák, nem helyezik vissza a gyermeket a családba, hanem nevelésbe veszik. A nevelésbe vételről szintén határozatot hoz a gyámhatóság, ami ellen ugyanúgy tud pert kezdeményezni, mint az ideiglenes hatályú elhelyezési határozat ellen (ld. 14. pont)

17. Kiemelés után is tarthatom a kapcsolatot a gyermekemmel?

Igen. A családjuktól elszakított gyerekek és a hozzátartozók – elsősorban szülők - jogosultak kapcsolatot tartani, - amennyiben a hatóság nem korlátozza, tiltja el őket ettől a lehetőségtől. Egyrészt személyes találkozás útján (folyamatos, rendszeresség és időszakos, szünetekre való hazatérés formájában) illetve levelezés, emailezés, csomagküldés, és telefonos kapcsolattartás formájában. A kapcsolattartásról minden esetben a gyámhatóság dönt, akinek figyelembe kell vennie, hogy a legfőbb cél a szülők és gyermekeik minél szorosabb érzelmi kapcsolatának a fenntartása. 

18. Mikor és hogyan láthatom a gyermekem?

A nevelésbe vételi határozat dönt a rendszeres kapcsolattartás módjáról (általában havi egyszeri alkalom). Ellenben az igényt (azaz amikor ünnepekre, szünetre szeretné hazakérni a gyermekeket) a szülőknek kell kezdeményeznie a gyámhatóságnál. Mindkét esetben a gyámhatóság dönt, határozatban (ez ellen is élhet jogorvoslattal.) A rendszeres kapcsolattartás gyakoriságának, helyszínének módosítását is kérelmezheti a szülő a gyámhatóságnál. 

19. Miért fontos a kapcsolattartási napló?

A rendszeres kapcsolattartáson kötelező kapcsolattartási naplót vezetni, ezzel bizonyítható, hogy megjelentek a szülők és a gyermek is. Ez azért fontos, mert, ha 6 hónapig kimarad a személyes kapcsolattartás, örökbefogadhatóvá nyilváníttathatják a gyermeket. Nagyon fontos, hogy eljárjon a kapcsolattartásra és ott aláírja a kapcsolattartási naplót! 

20. Kihez fordulhatok panasszal?

Ha a nevelőszülővel, kapcsolattartással bármi baj van, azt a szülő annál a kijelölt gyermekvédelmi gyámnál jelezheti, aki felelős a kapcsolattartás biztosításáért, és egyébként a gyermekek jogainak érvényesítéséért (a gyám személyét a nevelésbe vételi határozat jelöli ki, a határozatban megtalálja a gyám nevét és elérhetőségét!). 

A szakellátott gyermekeknek minden megyében van egy gyermekjogi képviselője, aki szakellátott gyermekek jogainak védelméért felel. Őt is meg lehet keresni panasszal. 

A gyermekjogi képviselők elérhetőségét itt találja.

Végül a gyámhatóságnál is lehet kérelemmel vagy panasszal élni a kapcsolattartás akadályozása, vagy más probléma miatt.

21. Hogyan kaphatom vissza a gyermekem?

Hazagondozást a nevelésbe vétel rendszeres felülvizsgálatán lehet kérni, de lehet annak kivárása előtt, rendkívüli felülvizsgálati kérelmet is előterjeszteni a gyámhatóságnál – ehhez viszont új és nagy horderejű változást kell bizonyítania a szülőknek, ami indokolja a kérelmet. Mindkét esetben erről döntést hoz a gyámhatóság, mely határozat ellen 30 napon belül pert kezdeményezhet.

22. Honnan tudhatok meg információkat a minket érintő eljárásokról?

Alapvetően a családgondozók, esetmenedzserek, gyámügyi ügyintézőknek is kötelessége, hogy az érintetteket mindenről – közérthető formában – tájékoztassák! 

Ha ez mégsem történne meg, a gyámhatóságon élhet iratbetekintési jogával, azaz, kérheti, hogy az iratokat mutassák meg önnek, kivonatot, jegyzetet készíthessen róla vagy adjanak róla fénymásolatot (ezért kérhet másolási díjat a hatóság, de köteles kiadni a kért fénymásolatokat! A közigazgatási eljárásról szóló törvény (Ákr.) 33. § kell hivatkozniuk.) Itt talál segítséget az iratbetekintési jogához.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nincs olyan anya, aki be tudná pótolni ezeket az elvesztett éveket

Fél éve, március végén hírt adtunk róla, hogy Bence két éves korában végre hazakerült a szüleihez. Mint akkor megírtuk, a kisbaba születésekor azért nem kerülhetett haza, mert a helyi védőnő hónapokkal korábban jelezte a kórház számára: „Az asszonynak minden gyermeke átmeneti nevelésben van. Irreális lenne az újszülött kórházból való távozása az anyával együtt.”

A szülőket nem lehet arra kényszeríteni, hogy válasszanak a gyerekük és az igazuk között

Az utóbbi hónapokban meglepődve, majd egyre nagyobb felháborodással tapasztaltuk, hogy több megye gyámhivatalában félretájékoztatják az ügyfeleket. Azt állítják a szülőknek, hogy ha kiállnak a jogaikért, nem kaphatják vissza a gyerekeiket. A legkiszolgáltatottabb szülők ilyen fokú félretájékoztatását nehéz másnak látni, mint hatalommal való súlyos visszaélésnek. A hatósági gyakorlat ellen pert kezdeményeztünk, és emellett kértük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI), hogy adjon iránymutatást a gyámhivatalok részére, megtehetik-e ezt az ügyfeleikkel. Friss állásfoglalásában nekünk adott igazat a minisztérium.

Családok mennek tönkre az állami szervek tehetetlensége miatt

Míg egy-egy gyerek szüleitől való elszakítására elég pár óra és egy kétsoros hatósági döntés, addig az – akár indokolatlanul - kiemelt gyermek visszakapására hónapokat, de inkább éveket kell várni. A szülőknek be kell tartani a játékszabályokat, határidőket, de a hatóság úgy tűnik, nem köteles ugyanerre.