KISOKOS: Hogy ne emeljék ki a gyermekemet?

Jelzés érkezett az iskolából, mert igazolatlanul hiányzott a gyermeke? A gyámhatóság tárgyalásra idézte, de nem tudja, mit kell tennie? Becsöngetett a családgondozó, de nem tudja, be kell-e engedni? Kiszakítják a gyerekeket a családból és máshol helyezik el?

Sok ilyen és ehhez hasonló kérdéssel keresik meg jogsegélyszolgálatunkat nap mint nap, ezért szeretnénk a legfontosabb kérdésekre választ adni, az alábbi 23 pontban.

1. Hogyan épül fel a gyermekvédelmi rendszer?

A gyermekvédelem rendszere alapellátásból és szakellátásból áll. A kettő közötti különbség, hogy a gyermekek családjukban élnek-e vagy sem, tehát a szülőknek van-e felügyeleti jogai.

A gyermekjóléti alapellátás lényege, hogy segítsen a családoknak abban, hogy a gyermekeik a családjukban nőhessenek fel. Célja a veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzése. Ha mégis kiemelésre kerül egy gyermek a családjából, akkor kerül be a gyermekvédelmi szakellátásba. A szakellátás lényege, hogy otthont nyújtó ellátást biztosítson a gyermekek számára (azaz, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett és az utógondozott gyermekek számára). Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy vagy gyermekotthonba, vagy nevelőszülőkhöz kerül a gyermek.

2. Mely szolgáltatások tartoznak az alapellátásba?

A két legfontosabb:

- gyermekjóléti szolgáltatás:

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan szociális munka, mely a családoknak segít abban, hogy a gyermek a családban maradhasson, a problémák megelőzhetőek vagy kezelhetőek legyenek, és ha mégis kiemelésre kerül sor, a gyermek mielőbb hazagondozhatóvá váljék. Ezt a munkát a család- és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai (a családgondozók), illetve a család- és gyermekjóléti központok munkatársai (az esetmenedzserek) végzik. Minden gyermekjóléti szolgálat feladata, hogy ingyen nyújtson segítséget az illetékességi területén élő családoknak. A családgondozó az első beszélgetésen megkérdezi, milyen gondok adódnak a családban. Ha elkezdődik a családgondozás, akkor a családgondozónak a szülőkkel közösen kell megbeszélnie a családgondozás folyamatát. Tanácsot adhat a gyermeknevelésben, segít az önkormányzati, hivatali ügyintézésben, de az adósságrendezési, iskolai és óvodai ügyekben is. A szolgálattól bárki kérhet segítséget. A családgondozókkal érdemes együttműködni (tehát pl. beengedni a lakásba környezettanulmány készítése céljából), hiszen azzal elkerülhető az, hogy a gyámhatóság belépjen a folyamatba. A családgondozásnak része az is, hogy ún. speciális szolgáltatásokat is igénybe vehessenek a családok (pszichológus, jogi tanácsadás, fejlesztőpedagógus, családterapeuta, stb.)

- gyermekek átmeneti gondozása:

A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, vagy a szülő utógondozói ellátásban részesül. Tehát az átmeneti gondozás lényege, hogy a gyermek a családban marad, a szülők felügyeleti jogai élnek, de a (jellemzően) lakhatási problémák miatt átmenetileg segítségre szorulnak. Két tipikus intézményi formája van: a gyermekek átmeneti otthona, és a családok átmeneti otthona. A családok átmeneti otthonába kérheti a szülő is a felvételét, de nagy segítség, ha a családgondozó segít az ügyintézésben, hiszen gyakran várólistára kerülnek a kérelmezők, érdemes tehát szakmai támogatást kérni a családgondozótól az elhelyezés megszervezésében.

3. Kik tartoznak az alapellátásba?

Az alapellátás szintje a „jelzőrendszeri tagokat” foglalja magába. Ide tartozik mindenki, aki a gyerekkel kapcsolatba kerül: iskola, óvoda, védőnő, háziorvos, nevelési tanácsadó, de a rendőrség és az ügyészség is. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében ezek a szervek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, továbbá kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

Ennek a hálózatnak a központja a család- és gyermekjóléti szolgálat és központ. 2016. január 1. óta új a rendszer, a szolgálatok kerületi/települési szinten működnek, míg a központok kerületi/ járási szinten. A családgondozók fogják össze az alapellátás folyamatát, tehát segítenek megelőzni és kezelni a gyermek veszélyeztetettségét. Ebben viszont nagyon fontos szerepet kapnak a központokban elérhető további szolgáltatások is, mint a (gyermek) pszichológus, a családterapeuta, a jogász, fejlesztőpedagógus. Ezek a szolgáltatások szintén ingyenesek, komoly segítséget nyújtanak, továbbá az együttműködés érdekében is érdemes őket igénybe venni.

4. Melyek azok a veszélyek, amelyek észlelése esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesítik?

Veszélyeztetésnek számít minden olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Tipikusan ilyen az elhanyagolás, az iskolai, óvodai hiányzások, ha felmerül a családban az alkoholizmus vagy éppen droghasználat, esetleg bűncselekmény gyanúja, és természetesen a gyermek bántalmazása. Jellemző, hogy a szakemberek veszélyeztetésnek minősítik a szegénységet, rossz lakhatási körülményeket is, ám nagyon fontos, hogy szegénység miatt a gyermeket a családjától elszakítani törvényileg tilos! Ehelyett a szakemberek feladata segíteni a veszélyeztető mértékű szegénység elhárítását (adósságkezeléssel, tanácsadással, ügyintézésben való segítségnyújtással, átmeneti elhelyezés megszervezésével, stb.)

5. Mi történik a jelzést követően?

Ha a védőnő, a bölcsőde, óvoda, vagy az iskola (azaz a jelzőrendszeri tagok) veszélyeztető helyzetet észlelnek, azt kötelesek jelezni a gyermekjóléti szolgálatnak. Ilyenkor a családgondozó megkeresi a családot az otthonában, vagy megkéri, vegye fel vele a kapcsolatot a szolgálatban. Ezután kezdődik a családgondozás, azaz a családok látogatása, segítése, támogatása.

6. Ki a családgondozó, mi a feladata?

A családgondozók olyan szociális segítő munkát végeznek, amivel a veszélyeztető helyzet elhárítható. Ameddig a szülők együttműködőek a családgondozóval, és nincs súlyos veszélyeztetés, addig mindenfajta hatósági intézkedés nélkül zajlik a folyamat, jó esetben a probléma megoldódását vonja maga után és az ügy lezárható. Ennek érdekében a családgondozó feladata, hogy a szükséges segítséget megadja, segítsen az ügyintézésben, bejutni intézményekbe, és hozzájutni különböző szolgáltatásokhoz - főleg pszichológushoz, fejlesztőpedagógushoz, nevelési tanácsadóhoz, jogi tanácshoz.

A családgondozás lényege, hogy a közös cél érdekében (a gyermek jogainak, egészségének, biztonságának védelme) a szülők és a szakember együttműködve dolgozzon. Ebből következik, hogy javasolt a családgondozóval megbeszélt időpontban elmenni hozzá, fogadni a lakásban, a tanácsait megfogadni. A családgondozó jogosult belépni tehát a lakásba is, hiszen feladata, hogy környezettanulmányt készítsen, és hogy bizalmas körben beszélgessen a családtagokkal.

Természetesen ha a családgondozó az – egyébként jogszerű - magatartásával aránytalanul sérti az ügyfelek magánéletéhez, méltóságához való jogát, panaszt tehet a Szolgálat vagy Központ vezetőjénél.

Nem kötelező együttműködni a családgondozóval, viszont ebben az esetben a családgondozó védelembe vételre tehet javaslatot, tehát gyámhatósági intézkedést, a szülő kötelezését vonhatja maga után. Ilyen esetben a védelembe vételi határozatban már kötelezik a szülőt az együttműködésre.

7. Mikor tehet javaslatot a családgondozó védelembe vételre?

Ha a hatékony családgondozás (tehát érdemi segítségnyújtás, esetmegbeszélés/ esetkonferencia szervezése, stb.) ellenére sem szűnik meg a gyermek veszélyeztetettsége (mert a szülők nem működnek együtt, vagy más okból elháríthatatlan a veszélyeztetés), akkor a családgondozó védelembe vételt javasol. Ez praktikusan egy olyan gyámhatósági határozatot jelent, ami szigorúbb követésű, ellenőrzésű családgondozást ír elő. Ebben az esetben a szülő már köteles együttműködni a családgondozóval. (Ettől függetlenül ennek az eljárásnak a célja – továbbra is – a gyermek családban tartása, a családgondozó támogató segítsége.)

8. Mit jelent a védelembe vétel?

A védelembe vétel az első szint, ahol a gyámhatóság belép a családgondozás folyamatába. Nagyon lényeges a Gyermekvédelmi törvény által biztosított fokozatosság elve: a gyermeket minden eszközzel a családban kell tartani, csak lépésenként szabad egyre drasztikusabb eszközökhöz nyúlni (azaz, a védelembe vételnek meg kell előznie a gyermek kiemelését a családból.)

A védelembe vétel egy gyámhatósági tárgyalás (a járási/kerületi gyámhivatalban), melynek végén határozat születik. Az idézésre meg kell jelenni a hivatalban. A határozat formális közigazgatási határozat, melyben kötelezettségeket határoznak meg a szülők számára, a családgondozót pedig kötelezik arra, hogy segítsen a családnak a feladatok teljesítésében. Ehhez köteles az esetmenedzser ún. gondozási-nevelési tervet készíteni – a szülőkkel együtt!

A védelembe vételt követően ugyanis már nem csak a családgondozó látja el a családokat, hanem a központban dolgozó esetmenedzser is, ő lesz az ügy felelőse.

9. Igazolatlan iskolai hiányzás esetén is védelembe lehet venni a gyermeket?

Igen, ez a védelembe vétel speciális esete: 50 óra igazolatlan iskolai hiányzás vagy 20 nap igazolatlan óvodai hiányzás miatt automatikusan védelembe kell venni a gyermeket és ekkor a családi pótlék is megvonásra kerül. Az iskola / óvoda már a 10. igazolatlan óra és a 10. igazolatlan óvodai nap után köteles jelezni a gyermekjóléti szolgálatnak a problémát, így próbálja meg megelőzni a jelzőrendszer, hogy összegyűljön az 50 óra igazolatlan hiányzás, és ezáltal védelembe vételre kerüljön sor.

Érdemes tudni, hogy ha egy iskolás gyermek igazolatlan órái elérik a 30 órát, vagy az óvodás gyermek 11 napot mulaszt el, szabálysértési eljárás is indulhat a szülők ellen.

10. Meddig marad védelem alatt a gyermekem?

A védelembe vételt évente hivatalból felül kell vizsgálnia a gyámhatóságnak. A gyámhatóság kezdeményezheti a soron kívüli, korábbi felülvizsgálatot is, és ezt kérheti a szülő is. Azaz, kérelemmel fordulhat a hatóság felé, hogy – hivatkozva a védelembe vételre okot adó problémák megszűnésére – a védelembe vétel megszűntetését kérje. A védelembe vételre okot adó problémák megszűnését igazoló bizonyítékokat érdemes a kérelemhez csatolni. Ezen beadványt is tértivevénnyel vagy átvételi elismervénnyel adja fel.

A korábbi, védelembe vételi határozatban foglalt kötelezettségek teljesítését a családgondozó szakemberek ellenőrzik. Ha megszűnik a probléma, meg kell szüntetni a védelembe vételt. Ha továbbra is fennáll, de nem lett súlyosabb, fenntartja a hatóság a védelembe vételt. Ha súlyosbodott a veszélyeztetés, kiemelésről is dönthet a hatóság. Az erre vonatkozó javaslatot az esetmenedzser teszi meg, majd a felülvizsgálati tárgyaláson a gyámhatóság dönti el – meghallgatva a szakemberek mellett a szülőket, sőt, ha mód van rá, a gyermeket is.

11. Mit jelent a kiemelés?

A gyermek családjától való elszakítása. Formálisan ez egy gyámhatósági határozat, egy hatósági intézkedés. A kiemelés történhet ideiglenes hatályú elhelyezéssel, vagy nevelésbe vétellel. Mindkét esetben szakellátásba (azaz, gyermekotthonba vagy nevelőszülőhöz) kerül a gyermek. A törvény tiltja, hogy azért emeljenek ki egy gyermeket a családjából, mert a család szegény (rossz a ház állapota, vagy nem elég a szülők jövedelme, stb.). Viszont, ha a szülők hosszan tartó családgondozás és segítségnyújtás ellenére súlyosan veszélyeztetik a gyermeküket, (pl. egyáltalán nem viszik iskolába, vagy elhanyagolják a szülők a gyerek testi-lelki szükségleteit, esetleg bántalmazzák, stb.), azért már jogszerűen kiemelhetik a gyermeket.

Ezért mielőbb kérjen segítséget a gyermekjóléti szolgálattól, hogy megelőzhető legyen a kiemelés!

12. Milyen lehetőségek vannak a kiemelés elkerülésére?

Fontos, hogy a fokozatosság elvét meg kell tartani, és mindaddig családban tartani a gyermekeket, amíg ki nem merült minden más eszköz. Tehát megelőzi a kiemelést:

- az alapellátásba vétel

- a védelembe vétel

- a családba fogadás (közeli rokon vállalja a gyermek törvényes felügyeletét, gyámhivatali határozat, szülő – családbafogadó közötti megállapodás)

- gyermekek/ családok átmeneti otthonába elhelyezés (ha lakhatási a probléma)

- ideiglenes hatályú elhelyezés rokonnál.

Ha semmi nem jön szóba ezekből, akkor lehet a szakellátásba helyezni a gyermeket.

Kiemelni tehát csak:

  • érdemi alapellátás kudarca után
  • a fokozatosság betartásával lehet
  • anyagi okból tilos.

13. Mikor kerül sor az ideiglenes hatályú elhelyezésre?

„Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti”, akkor helyezi el a gyámhatóság (vagy más beutaló szerv, mint pl. a rendőrség) ideiglenesen különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél. Csak ha nincs erre lehetőség, akkor lehet a szakellátásban elhelyezni a gyermekeket: főszabály szerint a 12 év alatti gyerekeket nevelőszülőnél helyezik el, afölött vagy ha más okból szükséges, akkor gyermekotthonban.

14. Mit tudok tenni a kiemelés ellen?

A kiemelésről (azaz ideiglenes hatályú elhelyezésről vagy a nevelésbe vételről) a gyámhatóság határozati formában hoz döntést. Ez egy közigazgatási határozat, amellyel szemben közigazgatási pert lehet kezdeményezni. Ha ideiglenes hatályú elhelyezés történt, akkor a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a keresetlevelet előterjeszteni, amit a közigazgatási bíróságnak kell címezni, de a döntést hozó szervnek (szinte mindig az elsőfokú gyámhatóságnak) kell elküldeni. Ezesetben a gyámhatóság 8 napon belül felküldi a bíróságnak, aki 30 napon belül dönteni köteles. Ha viszont nevelésbe vétel történt, akkor a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell beadni a gyámhatóságon keresztül a bíróságnak. 

A keresetlevelet – választása szerint – saját szerkesztésben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon is előterjesztheti.  A keresetlevél kitöltésére vonatkozó információk a bíróságok honlapján is megtalálhatók, itt. Azt a gyámhatóság 15 nap múlva továbbítani fogja az illetékes bíróságra. A közigazgatási perekben 2020. április 1-jétől nyolc törvényszék (Fővárosi, Budapest Környéki, Debreceni, Győri, Miskolci, Pécsi, Szegedi és a Veszprémi Törvényszék) jár el, melyek regionális illetékességgel rendelkeznek. 

A keresetlevélben lehet kérni azonnali jogvédelmet is. Ez azt jelenti, hogy ha még a valóságban nem történt meg a gyermek kiemelése, lehet kérni a bíróságtól a halasztó hatály elrendelését (=a bíróság döntéséig ne is emeljék ki); ha pedig már megtörtént, akkor ideiglenes intézkedésként kérni a gyermek hazaengedését. Erről a bíróság 15 napon belül dönteni fog. Itt nincsen hiánypótlásra lehetőség, ezért minden bizonyítékot csatolni kell hozzá. A döntés (végzés) ellen csak 8 nap van fellebbezni, amelyet majd 8 napon belül fog elbírálni a másodfokú bíróság. 

A keresetlevelet mindenképpen, minden esetben tértivevénnyel adja postára vagy kérjen jegyzőkönyvet/átvételi elismervényt, ha személyesen nyújtotta be, mert csak ezzel fogja tudni igazolni, hogy időben beadta!

A keresetlevélben meg kell határozni, melyik bíróságra tartozik az ügy, mikor vette kézhez a közigazgatási határozatot, mi a jogsérelem, és ezt mivel tudja alátámasztani, és ezt (a támadott határozatot és az egyéb bizonyítékokat, ha esetleg van jogi képviselője, az ő meghatalmazását) csatolni is kell hozzá!

A keresetlevélben meg kell támadni a határozatot, azaz a következőket lehet kérni a bíróságtól:

  • elsődlegesen a határozat megváltoztatását
  • másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését.

(ld. erre példát a keresetlevél mintában)

A keresetlevélben kérni érdemes a tárgyalás tartását is, ha szeretné szóban meggyőzni a bíróságot, erre ugyanis nem köteles a bíróság.

Fontos, hogy az első tárgyaláson van utoljára lehetőség bizonyítási indítványt tenni, a későbbiekben erre már nem lesz lehetőség! Ezért minden okirati, tanúmeghallgatásra vonatkozó indítványt már az első tárgyalásra vigyen magával/ készüljön rá!

Végül fontos, hogy költségmentességet is tud kérni, ha anyagi helyzete erre lehetőséget ad. Bonyolult a kitöltendő nyomtatvány (erről itt tud részletesen tájékozódni, és a nyomtatványt itt találja), de lényegesen könnyebb a helyzete, ha valami olyan szociális ellátásra jogosult, mint az aktív korúak ellátása, a közgyógyellátás, vagy a rendszeres gyermekvédelmi ellátás. Ezesetben a nyomtatvány első oldalán a személyes adatait kell csak kitöltenie, aláhúznia az ellátásának formáját, arról egy igazolást csatolni a nyomtatványhoz, és azt aláírni, de nem kell a jövedelmére, vagyonára vonatkozó további részletes információkat megadnia. 

KERESETLEVÉL MINTA

15. Meddig tart az ideiglenes hatályú elhelyezés?

Az ideiglenes hatályú elhelyezést – attól függetlenül, hogy élt-e jogorvoslattal, tehát kezdeményezett-e pert – felül kell vizsgálnia a gyámhatóságnak. A felülvizsgálat során lesz egy tárgyalás, amelyre a járási gyámhivatalban kerül sor, elvileg egy hónappal a kiemelés után (de a gyakorlatban sajnos reálisan inkább két-három hónap múlva). Erre a tárgyalásra fontos felkészülni! Bizonyítékokat kell gyűjteni arra, hogy a kiemelés óta csökkentek vagy megszűntek a felrótt problémák. Kérni lehet a gyámhivataltól, hogy idézze meg a felülvizsgálati tárgyalásra azt a szakembert, akit a szülők támogatónak éreznek. Szintén lehet kérelmezni a gyámhivataltól, hogy ha nem idézi meg a támogató szakembert, kérje be szakvéleményét. Ha sikerül bizonyítani, hogy megoldódtak a problémák a hatóság dönthet a kiemelés (=ideiglenes hatályú elhelyezés) megszüntetéséről. 

16. Mit jelent a nevelésbe vétel?

Kétféle módon történhet a gyermekek nevelésbe vétele:

Egyrészt, lehetséges hogy a gyermekek kiemelése már rögtön nevelésbe vétellel történik. Ez a törvény szerint akkor történhet meg, ha a kiemelés nem ideiglenes probléma kezelését szolgálja, ha hosszú távú, súlyos probléma van a családban, esetleg árván marad a gyermek, vagy más hasonló okból kell hosszabb távon otthont nyújtó ellátást és törvényes képviseletet biztosítani a gyermeknek. 

Másrészt pedig, az ideiglenes hatályú elhelyezést felülvizsgálva dönthet úgy a gyámhatóság, hogy nem szűntek meg a problémák, nem helyezik vissza a gyermeket a családba, hanem nevelésbe veszik. A nevelésbe vételről szintén határozatot hoz a gyámhatóság, ami ellen ugyanúgy tud pert kezdeményezni, mint az ideiglenes hatályú elhelyezési határozat ellen (ld. 14. pont)

17. Kiemelés után is tarthatom a kapcsolatot a gyermekemmel?

Igen. A családjuktól elszakított gyerekek és a hozzátartozók – elsősorban szülők - jogosultak kapcsolatot tartani, - amennyiben a hatóság nem korlátozza, tiltja el őket ettől a lehetőségtől. Egyrészt személyes találkozás útján (folyamatos, rendszeresség és időszakos, szünetekre való hazatérés formájában) illetve levelezés, emailezés, csomagküldés, és telefonos kapcsolattartás formájában. A kapcsolattartásról minden esetben a gyámhatóság dönt, akinek figyelembe kell vennie, hogy a legfőbb cél a szülők és gyermekeik minél szorosabb érzelmi kapcsolatának a fenntartása. 

18. Mikor és hogyan láthatom a gyermekem?

A nevelésbe vételi határozat dönt a rendszeres kapcsolattartás módjáról (általában havi egyszeri alkalom). Ellenben az igényt (azaz amikor ünnepekre, szünetre szeretné hazakérni a gyermekeket) a szülőknek kell kezdeményeznie a gyámhatóságnál. Mindkét esetben a gyámhatóság dönt, határozatban (ez ellen is élhet jogorvoslattal.) A rendszeres kapcsolattartás gyakoriságának, helyszínének módosítását is kérelmezheti a szülő a gyámhatóságnál. 

19. Miért fontos a kapcsolattartási napló?

A rendszeres kapcsolattartáson kötelező kapcsolattartási naplót vezetni, ezzel bizonyítható, hogy megjelentek a szülők és a gyermek is. Ez azért fontos, mert, ha 6 hónapig kimarad a személyes kapcsolattartás, örökbefogadhatóvá nyilváníttathatják a gyermeket. Nagyon fontos, hogy eljárjon a kapcsolattartásra és ott aláírja a kapcsolattartási naplót! 

20. Kihez fordulhatok panasszal?

Ha a nevelőszülővel, kapcsolattartással bármi baj van, azt a szülő annál a kijelölt gyermekvédelmi gyámnál jelezheti, aki felelős a kapcsolattartás biztosításáért, és egyébként a gyermekek jogainak érvényesítéséért (a gyám személyét a nevelésbe vételi határozat jelöli ki, a határozatban megtalálja a gyám nevét és elérhetőségét!). 

A szakellátott gyermekeknek minden megyében van egy gyermekjogi képviselője, aki szakellátott gyermekek jogainak védelméért felel. Őt is meg lehet keresni panasszal. 

A gyermekjogi képviselők elérhetőségét itt találja.

Végül a gyámhatóságnál is lehet kérelemmel vagy panasszal élni a kapcsolattartás akadályozása, vagy más probléma miatt.

21. Hogyan kaphatom vissza a gyermekem?

Hazagondozást a nevelésbe vétel rendszeres felülvizsgálatán lehet kérni, de lehet annak kivárása előtt, rendkívüli felülvizsgálati kérelmet is előterjeszteni a gyámhatóságnál – ehhez viszont új és nagy horderejű változást kell bizonyítania a szülőknek, ami indokolja a kérelmet. Mindkét esetben erről döntést hoz a gyámhatóság, mely határozat ellen 30 napon belül pert kezdeményezhet.

22. Honnan tudhatok meg információkat a minket érintő eljárásokról?

Alapvetően a családgondozók, esetmenedzserek, gyámügyi ügyintézőknek is kötelessége, hogy az érintetteket mindenről – közérthető formában – tájékoztassák! 

Ha ez mégsem történne meg, a gyámhatóságon élhet iratbetekintési jogával, azaz, kérheti, hogy az iratokat mutassák meg önnek, kivonatot, jegyzetet készíthessen róla vagy adjanak róla fénymásolatot (ezért kérhet másolási díjat a hatóság, de köteles kiadni a kért fénymásolatokat! A közigazgatási eljárásról szóló törvény (Ákr.) 33. § kell hivatkozniuk.) Itt talál segítséget az iratbetekintési jogához.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hiányzó emlékek: kampány a családok újraegyesítéséért

Ma Magyarországon a nagy szegénységben élő családok tömegei veszítik el a gyermekeiket rossz anyagi körülményeik, illetve a diszkriminatív gyermekkiemelési gyakorlat miatt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) új kampányában országjárással, szakmai eseményekkel, a nyilvánosság különböző fórumait használva keresi a magyar polgárok figyelmét, illetve petíció indításával gyakorol nyomást a döntéshozókra, hogy egy gyermeket se szakíthassanak el a családjától a szegénység miatt.

A babák újra a polcon

Kati tizennyolc volt, mikor terhes lett első gyermekével. Ő kislányt szeretett volna, Sanyinak mindegy volt, csak egészséges, boldog gyerek legyen. Kati vágya teljesült, 2007-ben megszületett Ági. Egy évvel később megszületett az első fiuk is, Sanyika. Majd két év múlva Vera, aki Kati édesanyjának nevét kapta, rá emlékezve, hiszen kiköpött nagyanyja.

Ági 6 éves volt, mikor megszületett második kisöccse, a szülők negyedik gyermeke. Az anyukája mégis üres kézzel és kisírt szemmel érkezett haza a kórházból, mert a kisbabáját elszakították tőle. Majd pár nap múlva Ágiékat ünneplőbe öltöztetve vitték be az önkormányzatba, ideiglenes hatályú elhelyezésük végrehajtása miatt. Pár hónappal később a falujukból is elkerültek, a teljes ismeretlenbe: nevelőszülőkhöz. Azért kellett a gyerekeket kiemelni a családból, mert „a szülők gyermekeik neveléséhez nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni (…), a lakás- és életkörülményeik továbbra sem rendeződtek.

A szülők évekig nem látták a gyerekeket a havi egy órás láthatáson és egy-egy karácsonyi, húsvéti néhánynapos otthonléten kívül. Mígnem a másféléves jogi procedúra és nyomásgyakorlás eredményeképpen három év után a gyerekek ismét hazakerültek, Marika ismét anyuka lett. A láthatásokra, ajándékba vitt babák végre felkerültek az otthoni polcra.

/A történetben szereplő szülők és gyermekek neveit megváltoztattuk./

Ön kért ma már engedélyt a gyerekei neveléséhez?

Ma két családnak kézbesített a posta gyámhivatali határozatot, két szülőpár várta hónapok óta, tűkön ülve az évente ismétlődő vizsgálat eredményét. A döntés nem kisebb súlyú, mint a gyermekeik - egyik család esetében három, másikuk esetében öt kisgyerek – sorsa: az egymástól távol töltött hónapok, sőt évek után, végre kiérdemelték-e, hogy újra ők lehessenek „Anya” és „Apa”, hogy ne kelljen a havonta egyszer egy órára engedélyezett láthatáson a faliórára meredve rettegni a percek fogyásától.