Mit kell tudnom a gyermekvédelemről?
Szóltak a családsegítőnek az iskolából, mert igazolatlanul hiányzott a gyermeked? A gyámhatóság tárgyalásra idézett? Becsöngetett a családgondozó? Ki akarják szakítani a gyerekedet a családból? Ebben a tájékoztatóban azzal foglalkozunk, hogy mi a teendő, ha hatóságok szerint egy családban veszélyeztetik a gyerekeket, és hogyan kerüld el, hogy kiemeljék őket.
Veszélyeztetés minden olyasmi, ami árt a gyerek testi vagy lelki fejlődésének. Lehet veszélyeztető, ha a szülő csinál valamit, amit nem kellene, vagy nem csinál valamit, amit kellene. A testi fejlődést veszélyezteti például a verés, a lelki fejlődését pedig, ha szavakkal bántják a gyereket vagy rendszeresen megalázzák.
Nem kell, hogy a családban direkt ártsanak a gyereknek, az elhanyagolás is lehet veszélyeztetés. Elhanyagolásnak azt nevezzük, ha a gyerek nem kap elég figyelmet, gondoskodást. Például nem viszik iskolába vagy nem foglalkoznak azzal, hogy beteg.
Nemcsak a szülő cselekedetei okozhatják a veszélyeztetést, hanem a környezet is, ahol a gyerek él (például hajléktalanság). Ha veszélyben van a gyerek, akkor mindenképp meg kell keresnie a családot a családgondozónak.
Mikor értesítik a gyermekjóléti szolgálatot?
A gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot olyankor értesítik, ha felmerül, hogy egy családban a gyermek veszélyeztetve van. Ilyenkor a családgondozó feladata megnézni, hogy minden rendben van-e a családban. A családgondozó a gyermekjóléti szolgálat szakembere.
Mit csinál a családgondozó?
A családgondozónak az a feladata, hogy segítsen azokat a problémákat megoldani, ami miatt jelzést tettek a gyermek érdekében. Például segítsen lakást vagy munkahelyet keresni nekik, vagy segítsen megoldani a vitát az iskola és a szülők között. A családgondozónak minden lehetőséget és segítséget meg kell adnia a családnak, hogy elkerülhető legyen a gyerekek kiemelése a családból.
Mi kell ahhoz, hogy egy gyereket kiemeljenek a családból?
Ha a családgondozó felkeresi a családot, az még nem jelenti azt, hogy a gyereket el fogják venni! Csak akkor jöhet szóba egy gyerek családból való kiemelése, ha a szülők egyáltalán nem működnek együtt a családsegítővel, vagy segítséggel sem tudják megoldani a súlyosabb problémákat, és nem veszik figyelembe a tanácsokat. De még akkor sem lehet pusztán anyagi okból, tehát szegénység miatt gyereket kiemelni a családból, ezt a gyermekvédelmi törvény megtiltja!
Hogy derül ki, hogy egy gyereket veszélyeztetnek?
Mindenki jelezheti a gyermekjóléti szolgálatnak, ha egy gyereket veszélyeztetve lát, tehát a szomszéd vagy egy rokon is. Vannak olyan szakemberek, akiknek viszont ez nem csak egy lehetőség, hanem a kötelességük. Ilyenek az iskolai tanárok, óvodai dolgozók, védőnő, háziorvos, nevelési tanácsadó, de a rendőrség, bíróság és az ügyészség is. Fontos, hogy nemcsak akkor kell nekik jelezni, ha biztosak a dologban, hanem már akkor is, ha a gyanú felmerül. Ez a törvény szerinti kötelességük, mert ők a “jelzőrendszeri tagok”.
A gyermekjóléti szolgálat munkatársai, a családgondozók ilyenkor megkeresik az érintett családot, és megpróbálják beszélgetéssel megismerni őket. Az a dolguk, hogy részletesen utána járjanak, hogy valóban veszélyben van-e a gyerek, akár a szülő miatt, akár tőle teljesen függetlenül.
Mit csinál a családgondozó, ha felmerül a veszélyeztetés?
A családgondozó először felméri a család helyzetét, beszél a családtagokkal és környezettanulmányt készít. Erre azért van szükség, hogy segíthessen, ha kell. A családgondozó ilyenkor beléphet a lakásba hívatlanul is, és bármilyen kérdést feltehet. Azért van erre lehetősége, mert egy gyermek veszélyeztetése, bántalmazása sokszor titokban, zárt ajtók mögött történik. Indokolatlan, sértő kérdéseket azonban nem tehet fel, és megalázóan sem beszélhet a családtagokkal.
A családgondozó megállapodást köt a családtagokkal, hogy egyértelmű legyen, kinek mi a feladata annak érdekében, hogy jobb legyen a gyereknek. Ezt hivatalosan úgy nevezik, hogy a családot alapellátásba veszik.
Az alapellátás során a családgondozó rendszeresen találkozik a családdal, nyomon követi, hogy javul-e a helyzet, és segít, amiben kell. Jó esetben a probléma idővel megoldódik, és ekkor lezárható az ügy.
Ha viszont azt tapasztalja a családgondozó, hogy nem oldódik meg a probléma, a család nem együttműködő, nem beszélnek vele vagy nem érdeklik őket a tanácsai, akkor javaslatot tesz egy hatósági intézkedésre: a védelembe vételre.
Mi a védelembe vétel menete?
A védelembe vétel előtt a családot idézik a gyámhatóságra egy tárgyalásra, amire kötelező elmenni. Ezen megbeszélik hogy mi a gyermeket veszélyeztető helyzet, és azt hogyan kéne közösen megoldani. A tárgyaláson ott van a családgondozó és valaki a gyámhatóságról.
A tárgyalásról jegyzőkönyv készül, amit mindenképp el kell olvasni a tárgyalás végén, mielőtt aláírnád. Ez azért fontos, mert ha tévesen jegyzeteltek vagy kimaradt egy fontos információ, akkor azt lehet (és kell is) jelezni.
A tárgyalás után a szülők kapnak egy döntést a gyámhatóságtól, aminek “védelembe vétel” a tárgya. Ez egy határozat, amiben a gyámhatóság kötelező feladatokat ad a szülőknek, a gyermeknek és a családgondozónak is. Ezeket a feladatokat kötelező betartani, ez már nem önkéntes alapon történik, mint ahogy az korábban volt a családgondozóval.
A védelembe vételi határozatot meg lehet támadni a bíróságon. Erről itt olvashatsz bővebben!
Mi történik, miután védelembe vették a gyereket?
Ha védelembe veszik a gyereket, akkor a családgondozó és a gyámhatóság mellett megjelenik egy új szereplő is: az “esetmenedzser”. Ő a gyermekjóléti és családsegítő központ szakembere és ettől kezdve elsősorban ő felelős a gyermek ügyéért. Vele is együtt kell működnie a családnak, mert az ő feladata is a család segítése.
A védelembe vételről szóló döntést egy év múlva köteles felülvizsgálni a gyámhatóság, ekkor ellenőrzik, hogy mindent betartottak-e a szülők, amiket előírt nekik a gyámhatóság. Fontos, hogy a felülvizsgálatra készülj fel: az egész év során gyűjts bizonyítékokat arra, hogy javult a helyzet, megoldódtak a problémák. Ha pl. munkát kap a szülő, a munkaszerződés másolata legyen meg. Ha már rendszeresen jár a gyerek iskolába, az erről szóló írásbeli igazolást szerezze meg a szülő. Ha pszichológusi segítséget vesz igénybe, akkor a szakembertől szerezzen igazolást a terápiáról. Ezeket a papírokat érdemes lefénymásolni és megmutatni, elküldeni a családgondozónak, az esetmenedzsernek, és a gyámhatóságnak is. Ezekkel tudja igazolni a szülő, hogy a problémák csökkentek.
Védelembe vehetik a gyereket iskolai hiányzás miatt?
Igen, a védelembe vételnek van egy speciális esete: 50 óra igazolatlan iskolai hiányzásnál a gyámhatóság köteles védelembe venni a gyereket, és ilyenkor a családi pótlékot is meg kell vonni a családtól. Ez ellen úgy tud tenni a szülő, hogy amint újra jár a gyerek iskolába és megszűnik a hiányzás, felülvizsgálatot kér a gyámhatóságtól, ezt célszerű írásban kérni. Ha megállapítja a gyámhatóság, hogy tényleg megszűnt a hiányzás, megszünteti a védelembe vételt, és visszaállítja a családi pótlékot is.
Milyen szolgáltatások járnak a védelembe vétel alatt?
Ugyanazok a szolgáltatások járnak, mint korábban is: a családgondozó és az esetmenedzser segítenek a hivatali ügyintézésben, iskolai, óvodai ügyekben, adósságrendezési ügyekben, konfliktuskezelésben, munkakeresésben, lakhatási problémák megoldásában, pszichológiai kezelésben. Ennek érdekében mindkettejük kötelessége rendszeresen meglátogatni a családot és beszélgetni velük arról, hogy min lenne jó változtatni. Ha például lakhatási gondjai vannak a családnak, a családgondozó feladata, hogy erre megoldást keressen. Ilyen segítség lehet a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, az anyaotthon és a krízisotthon.
Meddig marad védelembe véve a gyermekem?
A védelembe vételt évente köteles felülvizsgálni a gyámhatóság kérés nélkül is. Ezen kívül lehet soron kívül, korábban is felülvizsgálatot kérni. Ezt rendkívüli felülvizsgálatnak hívják és akkor érdemes kérni, ha történt valamilyen fontos változás, pl. korábban nem volt munkája a szülőnek és időközben felvették valahova dolgozni. Ha benyújtasz ilyen kérelmet, akkor fontos, hogy csatolj minden bizonyítékot arról, hogy miben történt változás, pl. arról, hogy gyermeked rendszeresen jár óvodába/iskolába, hogy lett munkahelyed, vagy hogy a lakásod állapota jobb lett. A kérelmet tértivevénnyel add fel a postán.
A védelembe vétel felülvizsgálatának háromféleképpen lehet vége:
-
Megszüntetik: ha megszűnt a probléma, akkor véget ér a védelembe vétel is.
-
Fenntartják: ha a probléma továbbra is fennáll, de nem lett súlyosabb, akkor a gyámhatóság fenntartja a védelembe vételt, folytatódik még egy évig ugyanaz.
-
Kiemelik a gyermeket: ha viszont nem javult a probléma, sőt akár rosszabb is lett, és nem együttműködő a család, nem látszik a javulás, akkor dönthet úgy a hatóság, hogy kiemelik a gyereket a családból.
A gyermek kiemelésére az esetmenedzser tesz javaslatot, majd a gyámhatóság dönt róla. Mielőtt a gyámhatóság döntene, tartanak egy tárgyalást. Erre szülőként el kell menned. Fontos, hogy a tárgyalásra vidd magaddal az összes olyan bizonyítékodat, ami azt igazolja, hogy javult a helyzet (lakáshelyzetről képek, munkaszerződés másolata, óvodai, iskolai hiányzások megszűnése vagy csökkenése, pszichológus igénybe vétele, stb.)
A tárgyalásra veled mehet ügyvéd vagy egy meghatalmazott rokonod, segítőd is, de a tárgyalás előtt adj neki írásban meghatalmazást. Ez kétféle lehet: egy általad kézzel írt és aláírt papír arról, hogy meghatalmazod őt, vagy egy gépelt meghatalmazás két tanú aláírásával.
Mikor vihetik el otthonról a gyermeket? Mit jelent a kiemelés?
Akkor vihetik el otthonról (emelhetik ki) a gyereket, ha hosszú ideje súlyos veszélyeztetés áll fenn, és ez ellen nem tudtak tenni a szülők a családsegítő és a gyámhatóság bevonásával sem. Ilyenkor a gyámhatóság hoz egy döntést, kétféle határozatot hozhat: ideiglenes hatályú elhelyezést, vagy nevelésbe vételt rendel el. Ezt a határozatot oda kell adni a szülőnek. A gyermeket ilyenkor a gyámhatóság nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba szállítja. Ha ezt a szülő nem akarja engedni, akkor a gyámhatóság rendőrt is hívhat, és az ő segítségével is elviheti a gyermeket.
Mindkét határozatot meg lehet támadni a bíróságon, előbbit 15 napon belül, utóbbit 30 napon belül. Erről itt olvashatsz bővebben.
Egyik sem egy végleges döntés! Attól még, hogy kiemelték a gyerekeket, egy idő után hazakerülhetnek.
Hogy tudom elérni, hogy a családban maradjon a gyermek?
Ha a gyermek nem tud a szüleivel maradni, mert például a szülő kórházba kerül, és nem tudja ellátni, akkor lehet kérni a gyámhatóságtól, hogy egy családtag (például nagyszülő, nagynéni vagy akár unokatestvér) befogadja őt. Ezt családbafogadásnak hívják. A családbafogadás azért jó, mert így könnyebb kapcsolatot tartani és találkozni a gyerekkel, és őt sem éri olyan nagy trauma, mintha idegenekhez kerülne, egy távoli helyre. Ezért azt javasoljuk, hogy ha van olyan rokon a családban, aki vállalná, hogy hozzá kerüljenek a gyerekek, akkor ezt mindenképp kérjék a szülők! Fontos, hogy csak akkor lehet családba fogadni egy gyereket, ha a szülő ezt kifejezetten kéri, és a rokon is vállalja. Ha vállalja egy rokon, akkor időpontot kell kérni, és közösen bemenni személyesen a gyámhatóságra, ahol a szülők és a rokon nyilatkozatot tudnak tenni erről. Fontos, hogy ezt a szülő kifejezetten kérje, intézkedjen ez ügyben!
Ha a gyámhatóság dönt úgy, hogy a gyermeket el kell venni a szüleitől, de a szülő ezt nem akarja, akkor nem családbafogadás történik, hanem ideiglenes hatályú elhelyezés. De ilyenkor is először azt kell megnéznie a gyámhatóságnak, hogy van-e olyan rokon, akihez el lehetne helyezni a gyermeket. A gyermek szempontjából is fontos, hogy minél ismerősebb, közelebbi helyen nevelkedjen.
Mi az az ideiglenes hatályú elhelyezés?
Ha a gyermeket súlyosan veszélyeztetik otthon, akkor ideiglenesen kiemelik a családjából, ezt hívják ideiglenes hatályú elhelyezésnek. Ez jelentheti azt, hogy a másik, különélő szülőnél helyezik el, vagy azt, hogy egy rokonhoz viszik, de általában gyermekotthonba vagy nevelőszülőkhöz kerül a gyermek.
Ilyenkor a gyereket megvizsgálják különböző szakemberek (főként pszichológusok és orvosok) és szakvéleményt készítenek róla. A szakvélemény alapján kell eldönteni, hogy hova helyezik el, melyik a számára megfelelő hely. Főszabály szerint a 12 év alatti gyerekeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, de például, ha a gyermek fogyatékos vagy más speciális szükségletei vannak (pl. magatartási zavara van, vagy van valamilyen függősége), akkor gyermekotthonba viszik. Előfordulhat az is, hogy olyan sokan vannak testvérek, hogy nem lehet egy nevelőszülőnél helyezni őket.
Meddig tart az ideiglenes hatályú elhelyezés?
Az ideiglenes hatályú elhelyezés a gyámhatóság köteles egy hónap múlva felülvizsgálni. Ezt a szülőnek nem kell kérnie, ez minden esetben megtörténik. A gyakorlatban sajnos jóval később, néhány hónap múlva szokott megtörténni a felülvizsgálat. A felülvizsgálat azt jelenti, hogy tartanak egy tárgyalást a gyámhatóságon, amire el kell mennie a szülőknek. Itt lehet bebizonyítani: a szülők javítottak a helyzeten, készen állnak rá, hogy visszakerüljön a gyermek.
Erre a tárgyalásra fontos előre készülni! Gyűjts bizonyítékokat arra, hogy a kiemelés óta csökkentek vagy megszűntek a problémák, és mutasd meg a gyámhatóságnak a tárgyaláson, hogy szülőként mi mindent tettél ebben az időben, pl. készíts fotókat a lakásról, ha találtál munkát, kérj munkáltatói igazolást, ha terápiába kezdtél járni, erről kérj egy igazolást stb. Ezeknek a papíroknak a másolatait be kell küldeni a gyámhatóságnak. Kérd a gyámhivataltól azt is, hogy idézze a tárgyalásra azt a szakembert, aki támogat titeket, pl. egy tanár a gyerekek iskolájából, akivel jó viszonyban vagytok, de akár más rokonok vagy szomszédok is lehetnek. Ha valamiért nem hallgatják meg a szakembert, akkor lehet kérni az írásbeli szakvéleményét. Ha sikerül bizonyítani, hogy megoldódtak a problémák, a hatóság visszaadja a gyerekeket. Ha ez nem sikerül, akkor a gyámhatóság nevelésbe veszi a gyereket. A nevelésbe vételi határozatot is meg lehet támadni, ehhez bíróságon kell pert indítani, amiről itt olvashatsz bővebben.
Mi az a nevelésbe vétel?
A nevelésbe vétel azt jelenti, hogy a gyermeket elviszik otthonról és hosszabb időre gyermekotthonba vagy nevelőszülőkhöz kerül. Ettől kezdve a gyermek törvényes képviselője nem a szülő, hanem a kijelölt (gyermekvédelmi) gyám. Ez azt jelenti, hogy a gyám képviseli a gyerek érdekeit és ő dönt a gyereket érintő fontosabb kérdésekről. A gyám elérhetősége a határozatban le van írva, vele fontos tartani a kapcsolatot. A nevelésbe vétel ideje alatt is az a családgondozó dolga, hogy segítsen a szülőknek a problémák megoldásában, hogy a gyerek minél előbb visszakerülhessen a családba. Ennek érdekében fontos a folyamatos, rendszeres személyes kapcsolattartás a gyermekkel, a családgondozóval és a gyámmal is!
Mit tudok tenni a kiemelés ellen?
A kiemelésről (ideiglenes hatályú elhelyezés vagy nevelésbe vétel) a gyámhatóság határozatot hoz. Ezt a határozatot meg tudod támadni a bíróság előtt. Ilyenkor közigazgatási pert kell indítani. Ez azt jelenti, hogy keresetlevelet kell írni arról, hogy miért jogsértő a döntés, miért nem értesz egyet azzal, hogy a gyereket elvitték otthonról. A keresetet elmondhatod szóban is a bíróságon és kérheted, hogy vegyék jegyzőkönyvbe.
Fontos figyelni a határidőkre, ha meg akarod támadni a döntést! Ha ideiglenes hatállyal helyezték el máshol a gyerekeket, akkor a döntés kézhezvételétől (amikor postázták neked vagy személyesen átvetted) számított 15 napon belül tudsz pert indítani. Ha a gyereket nevelésbe vették, akkor a határozat kézhezvételétől számított 30 napod van rá, hogy pert indíts. Fontos, hogy minden bizonyítékot beleírj a keresetlevélbe, később már nem fogod tudni ezeket benyújtani.
A keresetlevelet annál a gyámhatóságnál kell benyújtani, amelyik a határozatot hozta, és majd ők fogják tovább küldeni a bíróságra. Részletes információkat erről itt találsz.
Ha a keresetlevelet postán küldöd el, akkor mindenképpen tértivevénnyel add fel! Ha személyesen viszed be a gyámhatóságra, akkor kérd, hogy adjanak róla egy elismervényt, hogy átvették, mert csak ezzel fogod tudni igazolni, hogy időben beadtad! Itt találsz mintát a keresetlevélhez, ezt kitöltheted.
Arra érdemes hivatkozni a keresetlevélben, hogy a gyámhatóság döntése jogsértő, mert nem tartották be a fokozatosság elvét, vagyis nem kaptál sem tőlük, sem mástól (pl. családsegítőtől vagy esetmenedzsertől) kellő segítséget, támogatást a problémák kezelésében. Ha szegénység miatt emelték ki a gyermeket kizárólag, akkor szintén jogsértő a határozat! Ebben az esetben írd le, hogy a gyermekvédelmi törvény szerint tilos kizárólag szegénység miatt kiemelni gyermeket a családjából. Sorolj fel mindent, amit tettél szülőként annak érdekében, hogy megoldódjanak a problémák. Ezekre érdemes bizonyítékokat csatolni, és tanúkat is felsorolni, akiket a bíróság meghallgathat.
Kérj tárgyalást, ha szeretnéd, hogy szóban is meghallgassanak!
A keresetlevél beadása 30.000 ft illetékbe kerül, de kérhetsz költségmentességet. Ehhez ki kell töltened egy formanyomtatványt, és ezt is el kell küldened a bíróságnak. Ezt kell kitöltened!
Ha a fentiek közül bármiben segítségre van szükséged, kérj időpontot a bíróság ügyfélsegítőjén, és ott mondd el, hogy miben kérsz segítséget! Ehhez az illetékes törvényszékre kell bemenned. A törvényszékek elérhetőségét és pontos címét itt találod.
Mi a szülő joga és kötelessége, amíg a gyermeke nevelésbe van véve?
A nevelésbe vétel alatt a szülői felügyeleti jog szünetel, ami azt jelenti, hogy a gyermeket érintő kérdésekben ezalatt az idő alatt nem ő dönt. Ezeket a döntéseket ilyenkor a gyám hozza meg a szülő helyett. Ettől függetlenül a szülőnek joga van ahhoz, hogy kapcsolatot tartson a gyerekével, és minden segítséget megkapjon ahhoz, hogy visszakapja. A kapcsolattartás nem csak joga, de kötelessége is a szülőnek.
Köteles a szülő együttműködni a gyerek nevelőszülőjével, gyámjával, a gyámhatósággal. Ez azt is jelenti, hogy nem szabad engedély nélkül felvenni a nevelőszülővel/gyámmal folytatott beszélgetéseket, vagy videókat készíteni, nyilvánosan szidni a nevelőszülőket, pl. Facebookon, stb.
Ha a határozatban van meghatározott gondozási díj, azt ki kell fizetni.
Tarthatok kapcsolatot a gyerekemmel, ha kiemelték?
Igen, sőt ez egy kötelesség is! Kivétel, ha a gyámhatóság eltiltja a szülőt a kapcsolattartástól.
A nevelésbe vételi határozatban le van írva, hogy pontosan hol és mikor van a rendszeres kapcsolattartás (pl. minden hónap első hétfője, 10-11.30 között). Ezt a gyámhatóság dönti el, de ha valamiért neked nem teljesíthető, amit meghatároztak, akkor kérheted a gyámhatóságtól a kapcsolattartás helyének és idejének a megváltoztatását. A rendszeres kapcsolattartás személyes találkozást jelent, a telefonálás és a csetelés nem tartoznak ide. Fontos, hogy a találkozásokon mindig írd alá az ún. kapcsolattartási naplót! Utólag ezzel tudod bizonyítani, hogy a kapcsolattartásokon megjelentél. Ez azért számít, mert ha a szülő 3 hónapig semmilyen formában nem tartja a gyermekével a kapcsolatot, akkor örökbefogadhatóvá nyilváníthatják a gyereket. Ez azt jelenti, hogy egy idegen örökbefogadhatja, utána pedig már sosem kerülhet haza.
A rendszeres kapcsolattartáson kívül is lehet találkozni a gyerekekkel, ezt úgy hívják, hogy időszakos kapcsolattartás. Az időszakos kapcsolattartást külön kell kérni a gyámhatóságtól, írásban. Ilyenkor a nyári, őszi, karácsonyi szünetre, akár egy egész hétre is haza lehet kérni a gyermeket. A gyámhatóság elolvassa a kérelmet, és határozatot hoz arról, hogy engedélyezi-e. Érdemes már hónapokkal korábban kérvényezni a kapcsolattartást, tehát például a nyári szünetre már márciusban, mert lassan járnak el a hatóságok.
Ezen felül lehet levelezni, emailezni, csomagot küldeni és telefonálni is a gyermekeddel. Ezek viszont nem váltják ki a személyes kapcsolattartást! Ha csak telefonon tartod a kapcsolatot, akkor azt úgy tekintik, hogy nem tartod a kapcsolatot a gyerekkel, és örökbefogadhatónak nyilváníthatják.
Kihez fordulhatok panasszal?
Ha a nevelőszülővel, kapcsolattartással bármi baj van, azt szülőként annak a gyámnak kell jelezni, akit a határozatban kijelöltek a gyermekednek. A nevelésbe vételi határozatban megtalálod a nevét és elérhetőségét, telefonon is fel lehet őt hívni.
Azoknak a gyermekeknek, akik gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél élnek, minden megyében van egy gyermekjogi képviselőjük, aki a jogaikat védi. Őt is megkeresheted egy panasszal, ha a gyermeked nem megfelelően gondozzák a nevelőszülők, ha akadályozzák a kapcsolattartást, ha a gyámhatóság nem lép fel a gyermeked érdekében, ha az intézményben élő gyermeked jogait sérti az intézmény, bántják a gyermekotthonban stb.
A gyermekjogi képviselők elérhetőségét itt találod.
A gyámhatóságnál is tehetsz panaszt a kapcsolattartás akadályozása, vagy más probléma miatt, ami a gyermekotthonnal vagy a nevelőszülővel adódik.
Hogyan kaphatom vissza a gyermekem?
A nevelésbe vételt évente, majd kétévente felül kell vizsgálni. Ilyenkor a gyámhatóság megvizsgálja, hogy javult-e otthon a helyzet. Ezekre a felülvizsgálatokra érdemes előre felkészülni: összegyűjteni azokat a bizonyítékokat, amik azt mutatják, hogy változott a helyzet, megszűntek a problémák.
Ha ezen felül szeretnél kérni felülvizsgálatot, azt rendkívüli felülvizsgálatnak hívják, és ezt a szülőnek külön kell kérnie. Ebben az esetben be kell nyújtanod egy kérelmet a gyámhatósághoz, és igazolnod kell, hogy valamilyen fontos változás történt, pl. elváltál a bántalmazó párodtól, vagy rendezted a lakhatásodat, újra munkád lett, kértél segítséget a mentális, lelki problémáid miatt, stb. Csak akkor van értelme a rendkívüli felülvizsgálatnak, ha tényleg történt valamilyen fontos változás az életedben, ami a gyermeket is érinti.
Honnan tudhatok meg információkat az eljárásról?
A családgondozó, esetmenedzser, és gyámhatósági ügyintézők kötelesek téged tájékoztatni mindenről, ami várhatóan történik. Ha a gyerekedről szeretnél megtudni információt, a gyámtól kérdezd meg! Ha valami nem érthető, kérdezz bátran, bárkitől! Egyébként is célszerű rendszeres kapcsolatot tartani velük, nem csak akkor, amikor ők keresnek téged.
A gyámhatóságtól kikérheted az iratokat, a törvény szerint (Ákr. 33.§) az ügyfélnek joga van minden iratot elolvasni, ami az ügyét érinti és másolatot készíteni. Itt találsz segítséget ehhez.
Mi az az utógondozás, és kinek jár?
Azok a gyerekek, akik gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél nőnek fel, és itt töltik be a 18. évüket, kérelmezhetik, hogy tovább maradjanak gyermekvédelmi ellátásban. Ezt utógondozásnak hívják. 21 éves korig lehet utógondozást kérni azoknak, akik bentlakásos intézményi férőhelyre várnak, vagy nem tudják magukat ellátni. Ha valaki tanul, és van tanulói jogviszonya, az 24 éves koráig kérhet utógondozást. Ez teljesen önkéntes, tehát csak az kéri, aki még maradni szeretne a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, mert úgy érzi, hogy még szüksége van egy kis segítségre ahhoz, hogy a saját lábára álljon. Arról, hogy tényleg megkapja-e az utógondozást valaki, a gyámhatóság dönt.
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
