KISOKOS: Hogy ne emeljék ki a gyermekemet?

Jelzés érkezett az iskolából, mert igazolatlanul hiányzott a gyermeke? A gyámhatóság tárgyalásra idézte, de nem tudja, mit kell tennie? Becsöngetett a családgondozó, de nem tudja, be kell-e engedni? Kiszakítják a gyerekeket a családból és máshol helyezik el?

Sok ilyen és ehhez hasonló kérdéssel keresik meg Jogsegélyszolgálatunkat nap mint nap, ezért szeretnénk a legfontosabb kérdésekre választ adni, az alábbi 23 pontban.

1. Hogyan épül fel a gyermekvédelmi rendszer?

A gyermekvédelem rendszere alapellátásból és szakellátásból áll. A kettő közötti különbség, hogy a gyermekek családjukban élnek-e vagy sem, tehát a szülőknek van-e felügyeleti jogai.

A gyermekjóléti alapellátás lényege, hogy segítsen a családoknak abban, hogy a gyermekeik a családjukban nőhessenek fel. Célja a veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzése. Ha mégis kiemelésre kerül egy gyermek a családjából, akkor kerül be a gyermekvédelmi szakellátásba. A szakellátás lényege, hogy otthont nyújtó ellátást biztosítson a gyermekek számára (azaz, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett és az utógondozott gyermekek számára). Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy vagy gyermekotthonba, vagy nevelőszülőkhöz kerül a gyermek.

2. Mely szolgáltatások tartoznak az alapellátásba?

A két legfontosabb:

- gyermekjóléti szolgáltatás:

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan szociális munka, mely a családoknak segít abban, hogy a gyermek a családban maradhasson, a problémák megelőzhetőek vagy kezelhetőek legyenek, és ha mégis kiemelésre kerül sor, a gyermek mielőbb hazagondozhatóvá váljék. Ezt a munkát a család- és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai (a családgondozók), illetve a család- és gyermekjóléti központok munkatársai (az esetmenedzserek) végzik. Minden gyermekjóléti szolgálat feladata, hogy ingyen nyújtson segítséget az illetékességi területén élő családoknak. A családgondozó az első beszélgetésen megkérdezi, milyen gondok adódnak a családban. Ha elkezdődik a családgondozás, akkor a családgondozónak a szülőkkel közösen kell megbeszélnie a családgondozás folyamatát. Tanácsot adhat a gyermeknevelésben, segít az önkormányzati, hivatali ügyintézésben, de az adósságrendezési, iskolai és óvodai ügyekben is. A szolgálattól bárki kérhet segítséget. A családgondozókkal érdemes együttműködni (tehát pl. beengedni a lakásba környezettanulmány készítése céljából), hiszen azzal elkerülhető az, hogy a gyámhatóság belépjen a folyamatba. A családgondozásnak része az is, hogy ún. speciális szolgáltatásokat is igénybe vehessenek a családok (pszichológus, jogi tanácsadás, fejlesztőpedagógus, családterapeuta, stb.)

- gyermekek átmeneti gondozása:

A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, vagy a szülő utógondozói ellátásban részesül. Tehát az átmeneti gondozás lényege, hogy a gyermek a családban marad, a szülők felügyeleti jogai élnek, de a (jellemzően) lakhatási problémák miatt átmenetileg segítségre szorulnak. Két tipikus intézményi formája van: a gyermekek átmeneti otthona, és a családok átmeneti otthona. A családok átmeneti otthonába kérheti a szülő is a felvételét, de nagy segítség, ha a családgondozó segít az ügyintézésben, hiszen gyakran várólistára kerülnek a kérelmezők, érdemes tehát szakmai támogatást kérni a családgondozótól az elhelyezés megszervezésében.

3. Kik tartoznak az alapellátásba?

Az alapellátás szintje a „jelzőrendszeri tagokat” foglalja magába. Ide tartozik mindenki, aki a gyerekkel kapcsolatba kerül: iskola, óvoda, védőnő, háziorvos, nevelési tanácsadó, de a rendőrség és az ügyészség is. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében ezek a szervek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, továbbá kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

Ennek a hálózatnak a központja a család- és gyermekjóléti szolgálat és központ. 2016. január 1. óta új a rendszer, a szolgálatok kerületi/települési szinten működnek, míg a központok kerületi/ járási szinten. A családgondozók fogják össze az alapellátás folyamatát, tehát segítenek megelőzni és kezelni a gyermek veszélyeztetettségét. Ebben viszont nagyon fontos szerepet kapnak a központokban elérhető további szolgáltatások is, mint a (gyermek) pszichológus, a családterapeuta, a jogász, fejlesztőpedagógus. Ezek a szolgáltatások szintén ingyenesek, komoly segítséget nyújtanak, továbbá az együttműködés érdekében is érdemes őket igénybe venni.

4. Melyek azok a veszélyek, amelyek észlelése esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesítik?

Veszélyeztetésnek számít minden olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Tipikusan ilyen az elhanyagolás, az iskolai, óvodai hiányzások, ha felmerül a családban az alkoholizmus vagy éppen droghasználat, esetleg bűncselekmény gyanúja, és természetesen a gyermek bántalmazása. Jellemző, hogy a szakemberek veszélyeztetésnek minősítik a szegénységet, rossz lakhatási körülményeket is, ám nagyon fontos, hogy szegénység miatt a gyermeket a családjától elszakítani törvényileg tilos! Ehelyett a szakemberek feladata segíteni a veszélyeztető mértékű szegénység elhárítását (adósságkezeléssel, tanácsadással, ügyintézésben való segítségnyújtással, átmeneti elhelyezés megszervezésével, stb.)

5. Mi történik a jelzést követően?

Ha a védőnő, a bölcsőde, óvoda, vagy az iskola (azaz a jelzőrendszeri tagok) veszélyeztető helyzetet észlelnek, azt kötelesek jelezni a gyermekjóléti szolgálatnak. Ilyenkor a családgondozó megkeresi a családot az otthonában, vagy megkéri, vegye fel vele a kapcsolatot a szolgálatban. Ezután kezdődik a családgondozás, azaz a családok látogatása, segítése, támogatása.

6. Ki a családgondozó, mi a feladata?

A családgondozók olyan szociális segítő munkát végeznek, amivel a veszélyeztető helyzet elhárítható. Ameddig a szülők együttműködőek a családgondozóval, és nincs súlyos veszélyeztetés, addig mindenfajta hatósági intézkedés nélkül zajlik a folyamat, jó esetben a probléma megoldódását vonja maga után és az ügy lezárható. Ennek érdekében a családgondozó feladata, hogy a szükséges segítséget megadja, segítsen az ügyintézésben, bejutni intézményekbe, és hozzájutni különböző szolgáltatásokhoz - főleg pszichológushoz, fejlesztőpedagógushoz, nevelési tanácsadóhoz, jogi tanácshoz.

A családgondozás lényege, hogy a közös cél érdekében (a gyermek jogainak, egészségének, biztonságának védelme) a szülők és a szakember együttműködve dolgozzon. Ebből következik, hogy javasolt a családgondozóval megbeszélt időpontban elmenni hozzá, fogadni a lakásban, a tanácsait megfogadni. A családgondozó jogosult belépni tehát a lakásba is, hiszen feladata, hogy környezettanulmányt készítsen, és hogy bizalmas körben beszélgessen a családtagokkal.

Természetesen ha a családgondozó az – egyébként jogszerű - magatartásával aránytalanul sérti az ügyfelek magánéletéhez, méltóságához való jogát, panaszt tehet a Szolgálat vagy Központ vezetőjénél.

Nem kötelező együttműködni a családgondozóval, viszont ebben az esetben a családgondozó védelembe vételre tehet javaslatot, tehát gyámhatósági intézkedést, a szülő kötelezését vonhatja maga után. Ilyen esetben a védelembe vételi határozatban már kötelezik a szülőt az együttműködésre.

7. Mikor tehet javaslatot a családgondozó védelembe vételre?

Ha a hatékony családgondozás (tehát érdemi segítségnyújtás, esetmegbeszélés/ esetkonferencia szervezése, stb.) ellenére sem szűnik meg a gyermek veszélyeztetettsége (mert a szülők nem működnek együtt, vagy más okból elháríthatatlan a veszélyeztetés), akkor a családgondozó védelembe vételt javasol. Ez praktikusan egy olyan gyámhatósági határozatot jelent, ami szigorúbb követésű, ellenőrzésű családgondozást ír elő. Ebben az esetben a szülő már köteles együttműködni a családgondozóval. (Ettől függetlenül ennek az eljárásnak a célja – továbbra is – a gyermek családban tartása, a családgondozó támogató segítsége.)

8. Mit jelent a védelembe vétel?

A védelembe vétel az első szint, ahol a gyámhatóság belép a családgondozás folyamatába. Nagyon lényeges a Gyermekvédelmi törvény által biztosított fokozatosság elve: a gyermeket minden eszközzel a családban kell tartani, csak lépésenként szabad egyre drasztikusabb eszközökhöz nyúlni (azaz, a védelembe vételnek meg kell előznie a gyermek kiemelését a családból.)

A védelembe vétel egy gyámhatósági tárgyalás (a járási/kerületi gyámhivatalban), melynek végén határozat születik. Az idézésre meg kell jelenni a hivatalban. A határozat formális közigazgatási határozat, melyben kötelezettségeket határoznak meg a szülők számára, a családgondozót pedig kötelezik arra, hogy segítsen a családnak a feladatok teljesítésében. Ehhez köteles az esetmenedzser ún. gondozási-nevelési tervet készíteni – a szülőkkel együtt!

A védelembe vételt követően ugyanis már nem csak a családgondozó látja el a családokat, hanem a központban dolgozó esetmenedzser is, ő lesz az ügy felelőse.

9. Igazolatlan iskolai hiányzás esetén is védelembe lehet venni a gyermeket?

Igen, ez a védelembe vétel speciális esete: 50 óra igazolatlan iskolai hiányzás vagy 20 nap igazolatlan óvodai hiányzás miatt automatikusan védelembe kell venni a gyermeket és ekkor a családi pótlék is megvonásra kerül. Az iskola / óvoda már a 10. igazolatlan óra és a 10. igazolatlan óvodai nap után köteles jelezni a gyermekjóléti szolgálatnak a problémát, így próbálja meg megelőzni a jelzőrendszer, hogy összegyűljön az 50 óra igazolatlan hiányzás, és ezáltal védelembe vételre kerüljön sor.

Érdemes tudni, hogy ha egy iskolás gyermek igazolatlan órái elérik a 30 órát, vagy az óvodás gyermek 11 napot mulaszt el, szabálysértési eljárás is indulhat a szülők ellen.

10. Meddig marad védelem alatt a gyermekem?

A védelembe vételt évente hivatalból felül kell vizsgálnia a gyámhatóságnak. A gyámhatóság kezdeményezheti a soron kívüli, korábbi felülvizsgálatot is, és ezt kérheti a szülő is. Azaz, kérelemmel fordulhat a hatóság felé, hogy – hivatkozva a védelembe vételre okot adó problémák megszűnésére – a védelembe vétel megszűntetését kérje. A védelembe vételre okot adó problémák megszűnését igazoló bizonyítékokat érdemes a kérelemhez csatolni. Ezen beadványt is tértivevénnyel vagy átvételi elismervénnyel adja fel.

A korábbi, védelembe vételi határozatban foglalt kötelezettségek teljesítését a családgondozó szakemberek ellenőrzik. Ha megszűnik a probléma, meg kell szüntetni a védelembe vételt. Ha továbbra is fennáll, de nem lett súlyosabb, fenntartja a hatóság a védelembe vételt. Ha súlyosbodott a veszélyeztetés, kiemelésről is dönthet a hatóság. Az erre vonatkozó javaslatot az esetmenedzser teszi meg, majd a felülvizsgálati tárgyaláson a gyámhatóság dönti el – meghallgatva a szakemberek mellett a szülőket, sőt, ha mód van rá, a gyermeket is.

11. Mit jelent a kiemelés?

A gyermek családjától való elszakítása. Formálisan ez egy gyámhatósági határozat, egy hatósági intézkedés. A kiemelés történhet ideiglenes hatályú elhelyezéssel, vagy nevelésbe vétellel. Mindkét esetben szakellátásba (azaz, gyermekotthonba vagy nevelőszülőhöz) kerül a gyermek. A törvény tiltja, hogy azért emeljenek ki egy gyermeket a családjából, mert a család szegény (rossz a ház állapota, vagy nem elég a szülők jövedelme, stb.). Viszont, ha a szülők hosszan tartó családgondozás és segítségnyújtás ellenére súlyosan veszélyeztetik a gyermeküket, (pl. egyáltalán nem viszik iskolába, vagy elhanyagolják a szülők a gyerek testi-lelki szükségleteit, esetleg bántalmazzák, stb.), azért már jogszerűen kiemelhetik a gyermeket.

Ezért mielőbb kérjen segítséget a gyermekjóléti szolgálattól, hogy megelőzhető legyen a kiemelés!

12. Milyen lehetőségek vannak a kiemelés elkerülésére?

Fontos, hogy a fokozatosság elvét meg kell tartani, és mindaddig családban tartani a gyermekeket, amíg ki nem merült minden más eszköz. Tehát megelőzi a kiemelést:

- az alapellátásba vétel

- a védelembe vétel

- a családba fogadás (közeli rokon vállalja a gyermek törvényes felügyeletét, gyámhivatali határozat, szülő – családbafogadó közötti megállapodás)

- gyermekek/ családok átmeneti otthonába elhelyezés (ha lakhatási a probléma)

- ideiglenes hatályú elhelyezés rokonnál.

Ha semmi nem jön szóba ezekből, akkor lehet a szakellátásba helyezni a gyermeket.

Kiemelni tehát csak:

  • érdemi alapellátás kudarca után

  • a fokozatosság betartásával lehet

  • anyagi okból tilos.

13. Mikor kerül sor az ideiglenes hatályú elhelyezésre?

„Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti”, akkor helyezi el a gyámhatóság (vagy más beutaló szerv, mint pl. a rendőrség) ideiglenesen különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél. Csak ha nincs erre lehetőség, akkor lehet a szakellátásban elhelyezni a gyermekeket: főszabály szerint a 12 év alatti gyerekeket nevelőszülőnél helyezik el, afölött vagy ha más okból szükséges, akkor gyermekotthonban.

14. Mit tudok tenni a kiemelés ellen?

HA 2018 január 1. előtt indult az eljárás

A kiemelésről (azaz ideiglenes hatályú elhelyezésről vagy a nevelésbe vételről) a gyámhatóság határozati formában hoz döntést. Ez egy közigazgatási határozat, amellyel szemben a megyei szintű gyámhatósághoz (másodfokú hatóság) lehet fellebbezni. A fellebbezés benyújtására ideiglenes hatályú elhelyezés esetében 8, a nevelésbe vétel esetén 15 napos határidő van, és az elsőfokú, járási gyámhatósághoz kell benyújtani (tehát aki a kiemelési határozatot hozta). A fellebbezését mindig tértivevénnyel adja postára vagy kérjen jegyzőkönyvet/átvételi elismervényt, ha szóban fellebbezett, vagy személyesen nyújtotta be!

FELLEBBEZÉSI MINTA

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

HA 2018 január 1. után indult az eljárás

A kiemelésről (azaz ideiglenes hatályú elhelyezésről vagy a nevelésbe vételről) a gyámhatóság határozati formában hoz döntést. Ez egy közigazgatási határozat, amellyel szemben közigazgatási pert kezdeményezhet. A határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a döntést hozó szervnél kell a keresetlevelet előterjeszteni, azaz, az elsőfokú gyámhatóságnál. Azt a gyámhatóság 15 nap múlva továbbítani fogja az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságra (továbbiakban: bíróság).

A keresetlevélben lehet kérni azonnali jogvédelmet is, ezesetben a gyámhatóságnak csak 5 napja van továbbítani a bíróságra a keresetlevelet. A keresetlevelet mindenképpen, minden esetben tértivevénnyel adja postára vagy kérjen jegyzőkönyvet/átvételi elismervényt, ha személyesen nyújtotta be, mert csak ezzel fogja tudni igazolni, hogy időben beadta!

A keresetlevélben meg kell határozni, melyik bíróságra tartozik az ügy, mikor vette kézhez a közigazgatási határozatot, mi a jogsérelem, és ezt mivel tudja alátámasztani, és ezt (a támadott határozatot és az egyéb bizonyítékokat, ha esetleg van jogi képviselője, az ő meghatalmazását) csatolni is kell hozzá!

A keresetlevélben meg kell támadni a határozatot (“megtámadási kereset”), azaz a következőket lehet kérni a bíróságtól:

  1. elsődlegesen a határozat megváltoztatását

  2. másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését.

(ld. erre példát a keresetlevél mintában)

Melyik bíróságnak kell címezni?

  1. Budapest főváros területén hozott határozat esetében esetében -> a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

b) Nógrád megye és Pest megye -> Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

c) Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye -> Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

d) Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye -> Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

e) Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye -> Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

f) Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye -> Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

g) Bács-Kiskun megye, a Békés megye, és Csongrád megye-> Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

h) Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye -> Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

FONTOS:

  1. A keresetlevélben lehet kérni ún. azonnali jogvédelmet! Ez azt jelenti, hogy ha még a valóságban nem történt meg a gyermek kiemelése, lehet kérni a bíróságtól a halasztó hatály elrendelését (=a bíróság döntéséig ne is emeljék ki); ha pedig már megtörtént, akkor ideiglenes intézkedésként kérni a gyermek hazaengedését.

  2. A keresetlevélben kérni érdemes a tárgyalás tartását is, ha szeretné szóban meggyőzni a bíróságot, erre ugyanis nem köteles a bíróság.

  3. Végül nagyon fontos, hogy az első tárgyaláson van utoljára lehetőség bizonyítási indítványt tenni, a későbbiekben erre már nem lesz lehetőség! Ezért minden okirati, tanúmeghallgatásra vonatkozó indítványt már az első tárgyalásra vigyen magával/ készüljön rá!

KERESETLEVÉL MINTA

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

15. Mit tehetek, ha elutasítják a fellebbezésem?

2018 január 1. előtt indult az eljárás: elutasított fellebbezés

A kiemelés elbírálását jelentő másodfokú közigazgatási határozatot a közigazgatási bíróság előtt lehet megtámadni. A keresetlevelet a másodfokú határozat átvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani a határozatban megjelölt közigazgatási és munkaügyi bíróságon (ezt is tértivevénnyel érdemes feladni)! A keresetlevélben azt kell kifejteni, milyen okból jogszabálysértő a másodfokú döntés. A perben nem szükséges, hogy jogi képviselő (ügyvéd) járjon el. A beadványhoz mellékletként csatolni kell a támadott határozatot és a jogi érvelésben említett okirati bizonyítékokat is. Tanúk megidézését is lehet kérni a bíróságtól, ebben az esetben mellékletben meg kell jelölni a tanúkat név szerint, és a lakcímüket is meg kell jelölni. Itt talál keresetlevél mintát:

KERESETLEVÉL MINTA

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

HA 2018 január 1. után indult az eljárás: elutasított keresetlevél

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítélete ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, fellebbezni lehet. Az ítélet közlésétől számítva 15 napon belül kell fellebbezni a döntést hozó bíróságnál, azt elbírálni a Fővárosi Törvényszék fogja. Ellenben a másodfokú eljárás során már kötelező a jogi képviselet, vagyis ügyvédet kell fogadnia! A keresetlevélben benne kell lennie a támadott ítélet számának és annak, hogy miért jogszabálysértő az ítélet. Azt a jogszabályi helyet is pontosan meg kell mondani, amit sért szerintünk az ítélet. (pl. A gyerekvédelmi törvény 7. §-t, azaz a szegénység miatti kiemelés tilalmát..) Végül, határozott kérelmet kell tartalmaznia a fellebbezésnek arra is, mit kérünk a bíróságtól: elsődlegesen azt, hogy változtassa meg az ítéletet. Ha erre nincs lehetőség, akkor pedig helyezze hatályon kívül.

A fellebbezésben is külön kérni kell, hogy tartson tárgyalást a másodfokú bíróság! A fellebbezést az elsőfokú bíróság 8 napon belül felterjeszti a másodfokú bíróságra, amely ki fogja tűzni a tárgyalást, ha ezt kértük.

16. Meddig tart az ideiglenes hatályú elhelyezés?

Az ideiglenes hatályú elhelyezés – fellebbezéstől függetlenül – felülvizsgálatra kerül hivatalból történő eljárásra. A felülvizsgálat egy tárgyalás, amelyre a járási gyámhivatalban kerül sor, elvileg 30 nap múlva (de a gyakorlatban sajnos reálisan inkább két-három hónap múlva). Erre a tárgyalásra fontos felkészülni! Bizonyítékokat kell gyűjteni arra, hogy a kiemelés óta csökkentek vagy megszűntek a felrótt problémák. Kérni lehet a gyámhivataltól, hogy idézze meg a felülvizsgálati tárgyalásra azt a szakembert, akit a szülők támogatónak éreznek. Szintén lehet kérelmezni a gyámhivataltól, hogy ha nem idézi meg a támogató szakembert, kérje be szakvéleményét. Ha sikerül bizonyítani, hogy megoldódtak a problémák a hatóság dönthet a kiemelés (=ideiglenes hatályú elhelyezés) megszüntetéséről.

Az ideiglenes hatályú elhelyezés kapcsán csak hivatalból történő eljárás van, ilyen esetben nincsen felülvizsgálati kérelmezési jog.

17. Mit jelent a nevelésbe vétel?

Kétféle módon történhet a gyermekek nevelésbe vétele:

Egyrészt, lehetséges hogy a gyermekek kiemelése már rögtön nevelésbe vétellel történik. Ez a törvény szerint akkor történhet meg, ha a kiemelés nem ideiglenes probléma kezelését szolgálja, ha hosszú távú, súlyos probléma van a családban, esetleg árván marad a gyermek, vagy más hasonló okból kell hosszabb távon otthont nyújtó ellátást és törvényes képviseletet biztosítani a gyermeknek.

Másrészt pedig, az ideiglenes hatályú elhelyezést felülvizsgálva dönthet úgy a gyámhatóság, hogy nem szűntek meg a problémák, nem helyezik vissza a gyermeket a családba, hanem nevelésbe veszik. A nevelésbe vételről szintén határozatot hoz a gyámhatóság, amit 30 napon belül lehet megtámadni a bíróságon keresettel.

KERESETLEVÉL MINTA

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

18. Kiemelés után is tarthatom a kapcsolatot a gyermekemmel?

Igen. A családjuktól elszakított gyerekek és a hozzátartozók – elsősorban szülők - jogosultak kapcsolatot tartani, - amennyiben a hatóság nem korlátozza, tiltja el őket ettől a lehetőségtől. Egyrészt személyes találkozás útján (folyamatos, rendszeresség és időszakos, szünetekre való hazatérés formájában) illetve levelezés, emailezés, csomagküldés, és telefonos kapcsolattartás formájában. A kapcsolattartásról minden esetben a gyámhatóság dönt, akinek figyelembe kell vennie, hogy a legfőbb cél a szülők és gyermekeik minél szorosabb érzelmi kapcsolatának a fenntartása.

19. Mikor és hogyan láthatom a gyermekem?

A nevelésbe vételi határozat dönt a rendszeres kapcsolattartás módjáról (általában havi egyszeri alkalom). Ellenben az igényt (azaz amikor ünnepekre, szünetre szeretné hazakérni a gyermekeket) a szülőknek kell kezdeményeznie a gyámhatóságnál. Mindkét esetben a gyámhatóság dönt, határozatban (ez is egy megfellebbezhető közigazgatási határozat.) A rendszeres kapcsolattartás gyakoriságának, helyszínének módosítását is kérelmezheti a szülő a gyámhatóságnál.

20. Miért fontos a kapcsolattartási napló?

A rendszeres kapcsolattartáson kötelező kapcsolattartási naplót vezetni, ezzel bizonyítható, hogy megjelentek a szülők és a gyermek is. Ez azért fontos, mert, ha 6 hónapig kimarad a személyes kapcsolattartás, örökbefogadhatóvá nyilváníttathatják a gyermeket. Nagyon fontos, hogy eljárjon a kapcsolattartásra és ott aláírja a kapcsolattartási naplót!

21. Kihez fordulhatok panasszal?

Ha a nevelőszülővel, kapcsolattartással bármi baj van, azt a szülő annál a kijelölt gyermekvédelmi gyámnál jelezheti, aki felelős a kapcsolattartás biztosításáért, és egyébként a gyermekek jogainak érvényesítéséért (a gyám személyét a nevelésbe vételi határozat jelöli ki, a határozatban megtalálja a gyám nevét és elérhetőségét!).

A szakellátott gyermekeknek minden megyében van egy gyermekjogi képviselője, aki szakellátott gyermekek jogainak védelméért felel. Őt is meg lehet keresni minden jellegű panasszal, ami az állami gondozásban élő gyermek jogait érinti, így ha a gyermeket nem megfelelően gondozzák a nevelőszülők, ha akadályozzák a kapcsolattartást, ha a gyámhatóság nem lép fel a gyermek érdekében, ha az intézményben élő gyermek jogait sérti az intézmény vagy annak dolgozója, stb.

A gyermekjogi képviselők elérhetőségét itt találja.

Végül a gyámhatóságnál is lehet kérelemmel vagy panasszal élni a kapcsolattartás akadályozása, vagy más probléma miatt.

22. Hogyan kaphatom vissza a gyermekem?

Hazagondozást a nevelésbe vétel rendszeres felülvizsgálatán lehet kérni, de lehet annak kivárása előtt, rendkívüli felülvizsgálati kérelmet is előterjeszteni a gyámhatóságnál – ehhez viszont új és nagy horderejű változást kell bizonyítania a szülőknek, ami indokolja a kérelmet. Mindkét esetben erről döntést hoz a gyámhatóság, mely határozat ellen 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni.

23. Honnan tudhatok meg információkat a minket érintő eljárásokról?

Alapvetően a családgondozók, esetmenedzserek, gyámügyi ügyintézőknek is kötelessége, hogy az érintetteket mindenről – közérthető formában – tájékoztassák!

Ha ez mégsem történne meg, a gyámhatóságon élhet iratbetekintési jogával, azaz, kérheti, hogy az iratokat mutassák meg önnek, kivonatot, jegyzetet készíthessen róla vagy adjanak róla fénymásolatot (ezért kérhet másolási díjat a hatóság, de köteles kiadni a kért fénymásolatokat! A Közigazgatási eljárásról szóló törvény 68.§ és 69.§ (5) bekezdésére kell hivatkozniuk.) Itt talál segítséget az iratbetekintési jogához..

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bárddal mentek neki a gyermekvédelmi rendszernek II.

2016. január 1-jétől egyesítik a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgáltatókat. A pár hete hatályba lépett, teljesen új gyermekvédelmi alapellátási rendszer a szegénységben élő családoknak az életét jelentősen befolyásolja, tehát érdemes áttekinteni, mire számíthatunk. Blogsorozatunk első része az összevonási koncepció elvi lehetőségeit, második része pedig a megvalósult jogszabálymódosítások révén létrejött új rendszert vázolja.

Családok mennek tönkre az állami szervek tehetetlensége miatt

Míg egy-egy gyerek szüleitől való elszakítására elég pár óra és egy kétsoros hatósági döntés, addig az – akár indokolatlanul - kiemelt gyermek visszakapására hónapokat, de inkább éveket kell várni. A szülőknek be kell tartani a játékszabályokat, határidőket, de a hatóság úgy tűnik, nem köteles ugyanerre.

Gyermekvédelmi alapellátás – szakellátás közötti eltolódás

Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a gyermekvédelmi ellátások finanszírozása hogyan változott az elmúlt években, valóban elhanyagolta-e a kormány a gyermekvédelmi alapszolgáltatásokat, miközben a gyermekvédelmi szakellátást előnyben részesítette.