Már egy évvel ezelőtt felhívtuk a kórházigazgatók figyelmét arra, hogy a fénykép-, hang- és videofelvételek készítését a kórházakban nem tilthatják meg. A helyzetet jellemzi, hogy több intézmény jelezte: a levelünket továbbították a fenntartónak, mert a fotózást tiltó plakátok kifüggesztése sem a saját ötletük volt, hanem az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól (ÁEEK) kaptak arra utasítást.
Az alapvető jogok biztosának hivatala – egy, a Péterfy Kórház-Rendelőintézettel szemben benyújtott panaszbeadvány nyomán – az ÁEEK-t is megkereste, az eljárást lezáró jelentésében pedig megjegyezte, hogy „folyamatos és fokozódó” annak a gyakorlatnak az elterjedése, amely írásos főigazgatói engedélyhez köti a fényképezést.
A kórház arra hivatkozott, hogy biztosítani kell a betegek nyugalmát és azt, hogy a személyiségi jogaik ne sérüljenek. De a főigazgató nem csupán a személyiségi jogok miatt aggódott: kifejtette, hogy „felszaporodtak” „az intézmény jó hírét aláásó” felvételek, amelyek „esetenként bár a valóság egy részét tükrözik ugyan”, de az intézményvezető szerint háttérbe szorítják az intézmény és az ott dolgozók „európai színvonalban is kiemelkedő” munkáját, csorbítják a tekintélyüket. Az ÁEEK pedig egyebek mellett azzal érvelt, hogy a főigazgatói hozzájárulás megakadályozza azt a „kezelhetetlen állapotot”, hogy „bárki, bármilyen célból felvételeket készítsen”.
Mi már tavaly jeleztük: ha az intézményvezetők valóban a személyiségi jogok miatt aggódnak, akkor a tiltás helyett a betegeket és a látogatókat kellene arról tájékoztatniuk, hogy hogyan kell az adatvédelmi szabályokat betartani. A málló vakolatról készült képek adatvédelmi szempontból nem kifogásolhatók, azt pedig nem gondoljuk, hogy a kórházi gyógyító tevékenységet akadályoznák.
Hasonló állásponton volt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az ombudsman kérésére írt állásfoglalásában. Eszerint az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények közfeladatot látnak el, az ott lévő állapotok közérdeklődésre tartanak számot. A személyes adatokat nem tartalmazó felvételek a NAIH álláspontja szerint közérdekű adatnak minősülnek, ebből eredően nem lehet megtiltani, hogy a tárgyi körülményekről felvételek készüljenek. A hatóság szerint is akkor járnak el az intézményvezetők felelősen, ha a tiltás helyett felhívják az érintettek figyelmét a személyhez fűződő jogok tiszteletére és betartására, illetve arra, hogy kihez lehet fordulni a kórházi állapotok miatt, hogy ne egyből a nyilvánosságot válasszák.
Ezzel az ombudsman is egyetértett. Azzal viszont nem, amire a kórház hivatkozott: a jó hírnevének védelmére. Az állami szerveket nem illetik meg személyiségi jogok, így a jó hírnév védelme nem alapozhatja meg a véleménynyilvánítás, illetve a közérdekű adatok terjesztési szabadságának korlátozását. Az ombudsmani jelentés szerint csak a tudatosan hamis közlésekre nem vonatkozik a véleménynyilvánítás védelme. Az intézmények állapotáról készült felvételeket külön kell választani azoktól, amelyek az intézményekben gyógyuló betegekről készülnek – utóbbiak természetesen csak a személyiségi jogok, az emberi méltóság teljes tiszteletben tartásával készülhetnek el.
Jelentésében az ombudsman felkérte a Péterfy igazgatóját, hogy vonja vissza a kép-, hang- és videofelvétel készítését tiltó intézkedését és gondoskodjon a megfelelő tájékoztatásról a személyiségi jogok védelme érdekében. Hasonló felkérést intézett az ÁEEK főigazgatójához is, hogy a többi intézményben se legyenek hasonló korlátozások, ehelyett a személyes adatok védelméről szóló felvilágosítással vegyék elejét a valóban jogsértő képek elkészültének.
Korábban már készítettünk egy minta-plakátot, amely egyszerűen és közérthetően tájékoztat az adatvédelmi szempontok betartásáról:
