Igazat adott nekünk az ombudsman: eldöntheti az anya, hogy újszülöttje mellett akar-e lenni a kórházban

Az ombudsman is osztja álláspontunkat: az a helyes, ha az anya és újszülöttje folyamatosan együtt lehet a kórházban. Ez az ún. rooming-in – ha ezt nem teszik lehetővé, az sérti a baba érdekét és nem tartja tiszteletben a családi életet sem. Ha pedig nincs lehetőség együttes elhelyezésre, akkor lehetővé kell tenni a kórház mielőbbi elhagyását, vagyis az ambuláns szülést.

2016 végén az EMMA Egyesület és a TASZ közösen fordult az ombudsmanhoz azzal a céllal, hogy a szülészeteken és a gyermekágyas osztályokon természetes legyen a „rooming-in”, vagyis az anya és az újszülött együttes elhelyezése. Szerintük természetes igény az anya részéről, hogy azt szeretné, újszülöttje már a kórházban is vele lehessen a nap 24 órájában, és természetes igény az újszülött részéről, hogy szeretné folyamatosan édesanyja lélegzetét hallani. Magyarországon ennek ellenére bevett gyakorlat, hogy az újszülött külön szobába kerül, és a kórház írja elő, hogy mikor és mennyi ideig találkozhat édesanyjával. Ennek a gyakorlatnak sok esetben nincs valódi indoka, sokkal inkább a kórházak szemlélete az, ami a rooming-in bevezetését akadályozza.

A rooming-in tiltása jogszabálysértő

Az ombudsman szerint a szülés-születés időszakában is kiterjed az egészségügyi intézményekre a magánszféra és a családi élet védelmének követelménye. A törvényi szabályozás már eddig is egyértelmű volt, de sok helyen nem tartották be. Most viszont az ombudsman is megerősítette: a szülő nőnek joga van ahhoz, hogy újszülöttjével együtt helyezzék el. Ezt a jogot a kórházi házirend nem kérdőjelezheti meg vagy üresítheti ki. Egyik intézmény sem hivatkozhat a zsúfoltságra, a szobatársak kényelmére, a személyzet munkarendjére, a kórházi infrastruktúra fejletlenségére – és persze arra sem, hogy a kórházban „az a szokás”, hogy az újszülöttek és az anyák külön vannak. Az ombudsman azonban azt is kiemelte: a rooming-in természetesen nem jelenti azt, hogy az anya, ha fáradt, kimerült, ne kérhetne segítséget a kórházi személyzettől.

A rooming-in alternatívája az ambuláns szülés!

Az ombudsman azt is leszögezte, hogy ha nincs lehetőség rooming-inre, akkor lehetőséget kell adni az anyáknak arra, hogy – ha ők és újszülöttjeik is egészségesek – mielőbb elhagyhassák a kórházat. Meg kell teremteni az ambuláns szülés lehetőségét. Ha sem a rooming-inre, sem az ambuláns szülésre nincs lehetőség, az sérti a gyermek érdekét és a családi élet tiszteletben tartásának állami kötelezettségét.

Nagyon örülünk, hogy az ombudsman nemcsak mindenben igazat adott a kezdeményezésünknek, hanem még tovább is ment, amikor kimondta: ha nem megoldható a rooming-in, akkor a csecsemő elválasztása helyett az ambuláns szülést, vagyis a kórház mielőbbi elhagyását kell biztosítani. A jogszabályi háttér eddig is adott volt, reméljük, az ombudsman jelzését komolyan veszik azok a kórházak is, amelyek eddig nem tartották be az előírásokat. Ingyenes jogi segítséget kínálunk azoknak az anyáknak, akiktől indokolatlanul választják el a csecsemőjüket a kórházban!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ombudsman szerint sem kötelező a várandósgondozás

Tavasszal már írtunk róla, hogy 2017 végén az alapvető jogok biztosához fordultunk, mert nem tartottuk egyértelműnek, hogy kötelezők-e a terhesség alatti vizsgálatok – például az ultrahang és a vérvétel – vagy sem. Szerintünk a jogi szabályozás nem egyértelmű a kérdésben, ez pedig a várandós nő önrendelkezési jogának sérelmével jár. Az ombudsman pár napja kiadott jelentése minket igazolt.

Jó az irány, de nem látszik a garancia, hogy érdemben fog-e tenni a kórházi fertőzések ellen a kormány

Üdvözljük, hogy a Kormány meghallotta a szakmai szervezetek, szakértők és jogvédők évek óta hangsúlyozott álláspontját, hogy a kórházi fertőzések ellen átfogó kormányzati intézkedésekkel, jól kidolgozott terv alapján kell fellépni. De látnunk kell, hogy a Kormány által közzétett rendeletmódosítás nem elegendő a kórházi fertőzéses helyzet kezeléséhez – eddig sem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásának hiányosságaival volt a probléma. A kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat – mi mindent el fogunk követni, hogy ezt számonkérjük az illetékes szerveken.

Vak bizalom helyett tudatos bizalmat

Blogsorozatunk első és második részében azt néztük meg, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők a kötelező védőoltással kapcsolatban. Ebben a részben amellett érvelünk, hogy miért fontos a tájékoztatás. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük. A poszt főbb tanulságai:

  • A jó tájékoztatás következménye a tudatos együttműködés.
  • A fiatalabb korosztály elvárja az ilyen orvos-beteg viszonyt.
  • A tájékoztatási hiányosságok bizalmatlanságot szülhetnek.
  • A tájékoztatási hiányosságok veszélyesek lehetnek.