III. Ártalomcsökkentő konferencia

Sem a drogstratégiában, sem a költségvetésben nem kap kellő hangsúlyt az ártalomcsökkentés

Harmadik alkalommal szervezett ártalomcsökkentő konferenciát Magyarországon a TASZ. Az ártalomcsökkentés azokat az egészségügyi és szociális tevékenységeket jelöli, amelyek az életet és egészséget fenyegető kockázatokat moralizálás és ítélkezés nélkül csökkentik – így például steril tűket és fecskendőket osztanak a drogfogyasztók körében, míg a használtakat begyűjtik, vagy éppen kondomokat juttatnak a szexmunkásoknak. Míg Nyugat-Európában az ártalomcsökkentés már széles körben elterjedt, és számos városban orvosilag ellenőrzött drogfogyasztói szobák is léteznek, addig Magyarországon a kormány által előkészített drogstratégia tervezetének szövegéből még a tűcsere kifejezés is hiányzik.
A végleges formáját még mindig el nem nyerő, de rövidesen a parlament elé kerülő stratégia – csökkenő finanszírozási kilátások mellett – ennek megfelelően jóval kevesebbet foglalkozik az ártalomcsökkentés kérdésével, mint a 2009-ben teljes szakmai támogatással elfogadott, de a kormány által „vállalhatatlannak” minősített és elutasított nemzeti drogstratégia. A drogmegelőzésre és kezelésre fordított költségvetés drasztikusan – két év alatt harmadára – csökkent, a szervezeteknek gyakran még a már megítélt idei pályázatokat sem fizetik ki.

Az eseményről készült sajtóbeszámolókat itt olvashatja

Index: Marad a drogstratégia szellemisége
Népszabadság: Hova vezet a legújabb drogstratégia?
HVG: Kimaradt a tűcsere és a HIV a drogstratégiából
 


 




A konferencián bemutatásra került a TASZ filmje az európai ártalomcsökkentés helyzetéről:

A magyar felirat bekapcsolható a cc-re kattintva!

 A konferenciát Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője nyitotta meg, aki az idei év globális drogpolitikai fejleményeiről beszélve kijelentette, hogy két fő kihívás áll az ártalomcsökkentés előtt. Az egyik a gazdasági világválság, amely aránytalanul sújtja a kiszolgáltatott, kirekesztett csoportokat, köztük a drogfüggőket, hiszen az őket segítő szolgáltatásoktól vonják el a legtöbb pénzt a kormányok. A másik kihívást a drogpiacon tucat számra megjelenő új dizájner drogok jelentik, amiket hiába tiltanak be, csak még több eddig ismeretlen szer jelenik meg a helyükbe – a fogyasztásuk pedig eddig ismeretlen egészségügyi kockázatokat hordoz.


Prof. Dr. Rácz József, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke a magyarországi ártalomcsökkentést ismertette a számok tükrében, rámutatva arra, hogy a dizájner drogok injektálásának terjedése miatt jelentősen többen oszthatják meg egymással a használt tűket, fecskendőket – ezáltal nő a fertőzések kockázata. Az ellátórendszer közben még mindig aránytalanul működik: az elterelés következtében rengeteg alkalmi kannabisz-fogyasztó kerül ellátásba, miközben az igazán problémás szerfogyasztók gyakran nem jutnak el a kezelésig.

Dr. Szemelyácz János pszichiáter, a pécsi INDIT Alapítvány kuratóriumi elnöke az ártalomcsökkentés fejlesztésének lehetőségeiről beszélt, illetve azokról az etikai és jogi dilemmákról, amelyekkel az ártalomcsökkentők Magyarországon szembesülnek a tiltott, a tűrt és a támogatott határmezsgyéjén. Még mindig nem tisztázott például, hogy jogszerű-e a steril tűk és fecskendők cseréje a drogfogyasztók körében.

A konferencia második blokkját egy bő két órás kerekasztal-beszélgetés tette ki, ezen részt vett Müller Éva nemzeti kábítószerügyi koordinátor (Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) is, aki heves vitába került a civilek képviselőivel és a közönséggel is. A beszélgetés elején Müller elmondta, hogy a drogstratégia kialakításáról szóló egyeztetés során mindenki véleményét figyelembe vették, és bár koncepcionális változtatás nem történt, a javaslatokat beépítették a még készülő dokumentumba. 

Azt Szemelyácz János is elismerte, hogy az újabb verzió sokat javult és az ártalomcsökkentés nagyobb szerepet kap benne, de több hiányt is megfogalmazott. Így például, hogy nem tér ki a kezelés esetében a kliensek elérése, nem veszi figyelembe a speciális csoportok igényeit és nem foglalkozik sem a HIV járvánnyal, sem azokkal a fiatalokkal, akik a tilalom ellenére is kábítószereket akarnak használni. Aggodalmát fejezte ki a már megnyert TÁMOP pályázati összegek kifizetésével kapcsolatban, amely hónapok óta tolódik, ezzel a szervezetek életben maradását veszélyezteti.

Az NDI korábbi igazgatóhelyettese és a korábbi drogstratégiák kidolgozásában a legnagyobb szerepet vállalt Topolánszky Ákos csupán annyival bíztatta a tervezet újabb verzióját, hogy az már kevésbé inkonzisztens, mint az azt megelőző. A még mindig inkább megtűrt, mint támogatott ártalomcsökkentéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy az már a görög filozófiában is szerepet kapott és soha sem volt vitatott, csak bizonyos jelenségekkel kapcsolatban vonjuk kétségbe a létjogosultságát, például a droghasználatra adott válaszban. Pedig előnyei között kiemelhető, hogy költséghatékony, alaposan kutatott, ezért bátran felvállalható, alapvető morális implikációi vannak a keresztény diskurzusban is, hiszen bizonyos értelemben a legkisebbeket segíti, ezért jelentősen hozzájárul az élet védelméhez. A tervezet céltételezéseiből hiányolta a tűcserét és a túladagolások megelőzését, amik nélkül nem lehet releváns az egészséges élet értékének visszatérő hangoztatása.


A képen balról jobbra: Dr. Szemelyácz János, Topolánszky Ákos, Barna Erika, Sárosi Péter, Varga Mónika, Müller Éva

Sárosi Péter a koncepcióval kapcsolatban nehezményezte, hogy a még a jelenlegi katasztrofális költségvetési helyzetben sincsenek kijelölve a prioritások, amiből láthatnánk, hogy melyik terület mennyiből gazdálkodhat. A mérhetőség és a számon kérhetőség ezek hiányában a levegőben lóg, ráadásul nem tudni, hogy mi lesz a KKB-val és ezzel együtt a civil képviselettel – márpedig egy drogstratégia annyit ér, amennyire elszámoltatható. Véleménye szerint az ideológiai vita helyett most már a cselekvési tervre kell koncentrálni, amely rövid távú célkitűzésekre bontja le a drogstratégia hosszú távú elképzeléseit. „Amennyiben ég a ház, akkor az eloltása az abszolút prioritás, nem az, hogy tűzvédelmi oktatást tartsunk a környező épületekben,” jelentette ki arra utalva, hogy a fertőzések és túladagolásos halálesetek megelőzésének abszolút prioritást kell élveznie.

A MADÁSZSZ képviseletében Varga Mónika arra figyelmeztetett, hogy a szubsztitúciós kezelések és a tűcsere programok beszűkülésével úgy járhatunk, mint Románia, vagyis komoly HIV és hepatitis járványt kockáztatunk.

A felvetésekre válaszolva Müller Éva kijelentette, hogy a civilek nem fognak kimaradni a döntés előkészítésből, de létszámuk bővülni fog. (Az ellenzők azonban azzal érvelnek, hogy a KKB-ben a drogterületen bizonyítottan kompetenciával rendelkező civileknek van csak helyük, különben felvizezik a kört olyan szervezetekkel, amik pusztán bólogató jánosokként működnek). A pályázati pénzekkel kapcsolatban Müller elmondta, hogy azok idén valóban későn kerülnek kiírásra, de ennek egy későn kihirdetett jogszabály az oka, vagyis csupán egy pénzügytechnikai problémáról van szó. (Ezzel láthatóan nem sikerült megnyugtatnia a pályázati pénzekben érintett szervezeteket, akik nem tudják kifizetni a munkatársaik fizetését). A pályázatok az alacsonyküszöbű szolgáltatások számára jövőre is elérhetők lesznek. A vádakra reagálva hangsúlyozta, hogy a kábítószerügy neki is szakmai területe és a szívügye és magasabb támogatottságot szerinte a szakmával közösen folytatott lobbival lehet elérni. Elmondása szerint a következő hetekben többet lehet megtudni a rendelkezésre álló pénzügyi keretről, de az összeg már 4,7 milliárdról 5,8 milliárd forintra nőtt – ez azonban még mindig vagy kétmilliárddal kevesebb, mint a tavalyi keretösszeg.

Az ebédet követően a konferencia résztvevői öt munkacsoportokat alkottak 1) Tűcsere 2) Szubsztitúciós terápia 3) Party szerviz 4) Szexmunkások és 5) Családok, hozzátartozók témákban. A csoportok a délután folyamán kidolgozták, majd a konferencia záróakkordjaként ismertették javaslataikat a drogstratégia továbbfejlesztésére. A pontos javaslatokat a munkacsoport vezetők a napokban elküldik a TASZ-nak, hogy prezentálhassuk őket a kormánynak a következő KKB ülésen.

Kardos Tamás
Drogriporter
2011.11.30.


EZ A CIKK A DROGRIPORTEREN SZEREPLŐ OLDAL MÁSOLATA. HA SZERETNE HOZZÁSZÓLNI EHHEZ A CIKKHEZ KÉRJÜK TEGYE MEG AZ EREDETI OLDALON, AMELYET IDE KATTINTVA ÉRHET EL
 

Megosztás