#Intézetek helyett: fotókampányt indít a TASZ

Egy olyan lehetőség előtt állunk, ami évtizedekre meghatározhatja Magyarország fogyatékosügyi politikáját és ami több ezer ember számára teremthetné meg egy integráltabb élet lehetőségét. Az intézetek bezárására kiírt 35 milliárd forintos pályázat súlyos szakmai hibáira és a nagy létszámú intézetek bezárásának fontosságára hívja fel a figyelmet a TASZ induló facebook fotókampánya. A kezdeményezés célja, hogy megtörje a problémát övező láthatatlanságot és hogy kiállásukkal minél többen támogassák a tömegintézetek felszámolását. A széleskörű összefogás és a nyilvánosság ereje nyomást gyakorolhat a kormányra, hogy érdemi módon dolgozzák át a pályázatokat. December közepéig várjuk a csatlakozókat.

Magyarországon ma 23 000 fogyatékossággal élő ember lakik nagy létszámú intézményekben elszigetelten, sokan akaratuk ellenére. Pedig ezeknek az emberek joga van közösségben élni, aminek segítése az állam nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége. Tavaly és idén nyáron a kormány civil szakértőkkel közösen dolgozta ki, hogy miképpen lehetne megszüntetni az intézeteket és helyettük az egyéni igényekre odafigyelő, közösségi lakóformákat létrehozni. Hat intézmény bezárásra is került, ami által 600 ember kapott lehetőséget egy élhetőbb életre.

Az előremutató irányt azonban hátraarc követte! - most a Te segítségedre van szükségünk!
A kormány ősszel kiírt egy 35 milliárd forintos EU-s pályázatot a további intézménytelenítésre. Ez óriási lehetőség arra, hogy az elnyomó mammut intézmények szépítgetése és az elavult berendezések korszerűsítése helyett végre mély és átfogó változásokat lehessen elérni. Ezekre a gyökeres változásokra pedig szükség van: tévhit az, hogy a súlyosan fogyatékos embereknek intézeti ellátásra van szüksége, mert csak ott lehet megteremteni az ellátásukhoz szükséges feltételeket. Éppen ők azok, akiknek a legnagyobb szükségük van a személyre szabott támogatásra, odafigyelésre. A fogyatékossággal élő emberek lakhatása körüli vitákról bővebben Kozma Ágnes szociálpolitikussal készült interjúnkban olvashatsz. Ha pedig szeretnéd megtudni, hogy milyen érzés intézetben élni, olvasd el Binder Gábor írását.

35 milliárd forintból közel 10 000 fogyatékossággal élő embert lehetne segíteni abban, hogy egy támogató közösségben élhessen. 

A kitagolásra összeállított pályázati kiírás azonban súlyos szakmai hibákat tartalmaz. Nem teszi kötelezővé az intézmények bezárását, 25 fős mini intézeteket is lehet építeni, a szakma szava alig számít valamit a pályázatok elbírálásában. További probléma, hogy egy fő kiköltözésének támogatására közel 9 millió forintot lehetne elszámolni, ami egyrészt aránytalan, másrészt több ezer embertől veszi el az intézet elhagyásának lehetőségét. A kiírás hibáiról bővebben itt olvashatsz, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feltételezett szerepéről az elavult ellátórendszer fenntartásában pedig itt tájékozódhatsz.

A meglévő tömegotthonokat pedig nemhogy nem zárják be: felújításukra újabb 3,8 milliárd forintot terveznek költeni! Ez az eddigi reform törekvések nyílt megcsúfolása!

Csatlakozz Te is fotókampányunkhoz, melynek célja, hogy véget vessünk a fogyatékos emberek elzárásának, felhívjuk a figyelmet a pályázatok alapvető hibáira és a tömegintézmények felszámolásának fontosságára. Hisszük: ha minél többen összefogunk, kiállásunkkal nyomást gyakorolhatunk a kormányra, hogy érdemi módon dolgozza át a pályázati kiírásokat.

Küldj magadról egy képet és írd meg pár mondatban, hogy fogyatékossággal élő emberként / szülőként / segítő szakemberként / érdekvédőként / támogatóként, stb.. miért tartod fontosnak a tömegintézmények megszüntetését / miért nem akarsz ilyen helyen élni / miért nem szeretnéd, hogy gyermeked, hozzátartozód ilyen helyen éljen / miért tartod hibásnak a pályázatot. Elég, hogyha a hozzád legközelebb álló kérdésre válaszolsz. Azt is jelöld meg, hogy milyen nevet és titulust írhatunk a képre.

A képeket megszerkesztjük és az idézetekkel együtt posztolni fogjuk a TASZ facebook oldalán az #intezetekhelyett kettőskereszttel.

Képedet és írásodat a milanovich.dominika@tasz.hu email címre várjuk, legkésőbb 2016. december 10-ig.

Minden kép, írás, megosztás számít! Egy olyan lehetőség előtt állunk, ami évtizedekre meghatározhatja Magyarország fogyatékosügyi politikáját és ami több ezer ember számára teremthetné meg egy integráltabb élet lehetőségét. Ne szalasszuk el! #intezetekhelyett

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Inkább bezárták a terembe, nehogy elessen az udvaron

A gyerekek az iskola udvarán viháncolnak, kergetőznek, élvezik a tavaszt. A Te kisfiad azonban nincsen közöttük. Ő magára hagyva ül másfél órán keresztül az osztályterembe zárva, teljesen egyedül. Nem csak ma, sok másik napon is. Nem beszél, segítséget kérni nem tud. Mozgáskorlázottsággal él és Te csak annyi magyarázatot kapsz: azért nem lehet ilyenkor a társaival, mert a tanár fél, hogy elesik. Mit érzel, amikor erre rájössz? És még inkább … mit teszel?

Hogyan segíts egy "pszichiatriai beteget" úgy, hogy még hálás is legyen érte?

Képzeld csak el.

Egy nap kicsúszik a lábad alól a talaj. Elhagy a párod, kirúgnak a munkahelyedről, és megindulsz a lejtőn.

Inni kezdesz, és elhanyagolod magad. Pár nappal később másnaposan ébredsz az utcakövön.

Két lehetőség közül választhatsz.

Kihívják a mentőt, és bevisznek a János kórházba, ahol gyógyszeres kezelést kapsz a zárt osztályon, majd gondnokság alá helyeznek.

Vagy minden hivatalos ügyintézés nélkül odaül melléd valaki a kőre, és azt mondja: „Szia, nekem az a dolgom, hogy segítsek neked. Nem fogom megmondani, mire van szükséged, és nem fogok prédikálni sem, hogy hagyd abba az ivást. És nem megyünk hivatalba sem. Csak figyelek rád, és segítek abban, amit kérsz tőlem.

Melyiket választanád?

Pályázati felhívás: az Európai Unió szerepe a magyarországi intézménytelenítésben

A Társaság a Szabadságjogokért pályázatot hirdet társadalomtudományos kutatás elvégzésére annak feltárása céljából, hogy az Európai Unió által biztosított támogatási források 2007-től fogva milyen mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a nagy létszámú intézetekben élő személyek elhagyhassák az intézeteket, és a helyi közösségek másokkal egyenrangú polgáraiként éljenek.