KISOKOS: Iskolák egyházi fenntartásba adása

Habár az iskolarendszer működtetése elsősorban az állam feladata, lehetőség van arra, hogy egyes iskolákat az egyház átvegyen, átvállalva azok fenntartását. Ebben az esetben kérdésként merül fel, hogy ki dönthet az átadásról, milyen speciális szabályokkal kell számolniuk az iskolában maradóknak, valamint, hogy milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik ragaszkodnak a vallásilag és világnézetileg semleges oktatáshoz.

  1. Az iskolánkat lehet, hogy átadják valamelyik egyháznak. Ez hogy lehetséges? Nem az állam feladata lenne az iskolák fenntartása?
  2. Ki dönt az iskola átadásáról? Megkerülhető a diákok és szülők közössége?
  3. Úgy látom, hogy a szülők és a diákok nagy része támogatná az iskolánk átadását az egyháznak. Mit tehetek, ha nem akarom egyházi iskolába járatni gyermekemet?
  4. Még korábban az egyház átvette a településünkön lévő iskolát. Melyik lesz az új kötelező felvételt biztosító iskola?
  5. Az iskolánk egyházi fenntartású lett. Milyen eltérő szabályokkal kell számolnunk?
  6. Úgy tudtam, hogy választani lehet hittan és erkölcstan között. Az iskolában mégis azt mondták, hogy csak hittan van. Hogy lehet ez? Kérhetünk felmentést a hittanóra alól?

1. Az iskolánkat lehet, hogy átadják valamelyik egyháznak. Ez hogy lehetséges? Nem az állam feladata lenne az iskolák fenntartása?

    A közoktatási feladatok ellátásáról és az oktatási rendszer megalkotásáról és fenntartásáról az államnak kell gondoskodnia. Az állam által megalkotott oktatási rendszerrel kapcsolatban alapvető elvárás, hogy biztosítsa mindenki számára a vallásilag és világnézetileg semleges oktatás lehetőségét.

    A köznevelési törvény (2011. évi CXC., „Nkt.”) értelmében ugyanakkor az állam közoktatási feladatait nem csak állami intézmény fenntartásával, hanem egyházi iskola vagy magániskola útján is elláthatja. Ebben az esetben az állam közoktatási feladatait „kiszervezi”. Ilyenkor azonban többletkövetelményeket határoz meg az adott egyházi vagy magániskolával szemben. Vagyis az állam köznevelési feladatait ellátó egyházi vagy magániskoláknak tartaniuk kell magukat bizonyos szabályokhoz, amelyek más egyházi, magániskolákra nem vonatkoznak. Így például el kell látniuk a kötelező felvételt biztosító iskolák feladatait (lásd 4. kérdés). Ha a kiszervezés vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett iskolához történik, akkor az állam köteles biztosítani, hogy a szülő aránytalan teher nélkül járathassa gyermekét másik iskolába (lásd 3. kérdés).

    Ha egy iskolát az állam átad valamelyik egyháznak, akkor a fent leírt kiszervezés történik meg; az egyház és az állam megállapodása alapján az egyházi iskola látja el a köznevelési feladatokat.

    2. Ki dönt az iskola átadásáról? Megkerülhető a diákok és szülők közössége?

    Az iskola csak akkor adható át vallási illetve világnézeti szempontból elkötelezett fenntartónak (például egyháznak), ha az iskola közössége ezt támogatja. Ehhez a támogatáshoz az iskolaközösség felének szavazata szükséges. Kiskorú tanulók esetén a szülők, nagykorú tanuló esetén a tanulók maguk jogosultak szavazni. A döntés tehát nem mehet végbe a szülők és a tanulók feje felett.

    Az átadásról, és az ezzel szükségképpen járó köznevelési szerződés megkötéséről az állami intézményfenntartó (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – KLIK) javaslatára a miniszter dönt. A minisztérium (Emberi Erőforrások Minisztériuma – EMMI) álláspontja szerint erre csak „alulról jövő állampolgári kezdeményezés” alapján kerülhet sor, vagyis ha egy egyház jelzi, hogy szívesen átvenné az iskola fenntartói feladatait.

    3. Úgy látom, hogy a szülők és a diákok nagy része támogatná az iskolánk átadását az egyháznak. Mit tehetek, ha nem akarom egyházi iskolába járatni gyermekemet?

    Az iskolarendszernek mindenki számára biztosítania kell a vallásilag és világnézetileg semleges oktatást, méltányos feltételek között. Ha egy iskola egyházi fenntartásba kerül, az állam köteles a szülőnek biztosítani, hogy aránytalan teher nélkül és változatlan színvonalon hozzáférjen a vallásilag és világnézetileg semleges oktatáshoz.

    A törvény alapján aránytalan teher, ha az iskolába járás az átlagoshoz képest jelentősen nehezebb vagy jelentős költségnövekedést okoz a tanulónak vagy a szülőnek. Például aránytalan teher lenne, ha a családnak nap mint nap saját költségén egy másik településre kellene eljuttatnia gyermekét, hogy egy világnézetileg semleges iskolába járhasson. Vagyis az iskolát csak akkor lehet átadni az egyháznak, ha az állam biztosítja, hogy a semleges oktatást előnyben részesítő gyermekek aránytalan nehézségek nélkül semleges oktatáshoz jussanak, így például nem növekedhetnek meg túlzottan az iskolába jutás költségei, vagy az iskolához utazás időtartama. Ennek általános iskola és középiskola esetében eltérő eszközei lehetnek.

    Emellett az iskolaátadás után az oktatást változatlan színvonalon kell biztosítani – azoknak is, akik az iskolában maradnak, és azoknak is, akik helyette a világnézetileg semleges iskolát választják. Az állami iskolafenntartó – jelenleg a KLIK – csak akkor tehet javaslatot a miniszternek az iskola átadására, ha az oktatást változatlan színvonalon biztosítja a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett oktatást igénylő tanulók számára.

    4. Még korábban az egyház átvette a településünkön lévő iskolát. Melyik lesz az új kötelező felvételt biztosító iskola?

    A kötelező felvételt biztosító iskola az az iskola, amelynek a körzetében a gyermek lakik. A kötelező felvételt biztosító iskola köteles felvenni a körzetében lakó gyermekeket. Vagyis az ország fel van osztva körzetekre, minden körzethez egy általános iskola tartozik, amely köteles felvenni a körzetébe tartozó gyermekeket.

    Kötelező felvételt biztosító iskolákról csak általános iskolák esetében beszélhetünk, középiskolák esetében nem. Tehát nincs olyan kapcsolat egy meghatározott gyermek és egy meghatározott iskola között, ami alapján az iskolának kötelező lenne felvennie a gyermeket.

    Ha a gyermek kötelező felvételt biztosító iskolája egyházi fenntartásba került, „megkettőzödik” a kötelező felvételt biztosító iskola:

    A kormányhivatal módosítja az általános iskolákhoz tartozó körzethatárokat: a „kieső” (tehát egyházivá vált) általános iskola körzetét hozzácsatolja egy másik általános iskola körzetéhez. Ez az „új” kötelező felvételt biztosító állami általános iskola köteles felvenni a körzetbe tartozó gyermekeket. A kormányhivatalnak a döntés előtt be kell szereznie az érintett önkormányzat/önkormányzatok, valamint a járási tankerület véleményét. Ahogy az előző kérdésnél leírtuk, ekkor az új iskolában változatlan színvonalon és aránytalan teher nélkül kell biztosítani a semleges oktatást.

    Ha tehát az iskolájukat korábban átvette valamelyik egyház, úgy Ön két intézmény közül választhat, mindkettő számára kötelező felvenni a gyermekét. Az egyik a kormányhivatal által kijelölt új iskola a másik pedig az átvett egyházi iskola.

    5. Az iskolánk egyházi fenntartású lett. Milyen eltérő szabályokkal kell számolnunk?

    Az állami iskoláknak az ismereteket világnézetileg és vallásilag semlegesen kell közvetíteniük. Az egyházi iskolák ezzel szemben vallásilag és világnézetileg elkötelezettek lehetnek.

    Ennek legfontosabb elemei, hogy az iskola

    6. Úgy tudtam, hogy választani lehet hittan és erkölcstan között. Az iskolában mégis azt mondták, hogy csak hittan van. Hogy lehet ez? Kérhetünk felmentést a hittanóra alól?

    Az általános iskolában a gyermeknek kötelező vagy etikát, vagy az ehelyett választható, egyház által szervezett hittant vagy erkölcstant tanulnia.

    Középiskolában a nemzeti alaptanterv („NAT”) tartalmaz egy etika műveltségi területet, olyan témakörökkel mint például „az erkölcsi gondolkodás alapjai”, „törvény és lelkiismeret”, stb. Az iskola jogosult dönteni, hogy ezeket vagy önálló etika óra keretében tanítja, vagy beépítik más tantárgyakba, így például az irodalomba. Állami iskola azonban nem építheti be ezeket az ismereteket hittanórába, vagyis nem teheti kötelezővé a hittanóra látogatását.

    A köznevelési törvény azonban az egyházi iskoláknak megengedi, hogy kiváltsák az etika tantárgyat hittannal. Ha az egyházi iskola él ezzel a lehetőséggel, a szülő, tanuló nem választhat, muszáj hittant tanulnia. Tehát amennyiben az Ön gyermeke egyházi iskolába jár, úgy lehetséges, hogy kötelező számára a hittan tanulása. Állami iskolában azonban ez semmiképpen sem tehető kötelezővé.

    Ha a hittan kötelező tanóra az igazgatótól lehet felmentést kérni az órák látogatása alól – azonban nem a tárgy elvégzése alól. A felmentésre akkor van lehetősége az igazgatónak, ha a gyermek egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete miatt szükség van erre. Ebben az esetben a tanulónak az adott tárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon.

    Megosztás

    Kapcsolódó hírek

    Jogsértő a köznevelési törvény módosítása

    Fogyatékossággal élő és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek alapjogait sérti a nemzeti köznevelési törvény módosítási javaslatának több rendelkezése. Az érdemi társadalmi egyeztetés és megfelelő indokolás nélkül benyújtott javaslat többek között nem kötné gyógypedagógus végzettséghez a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek oktatását. Nyílt levélben küldtük meg részletes állásfoglalásunkat az emberi erőforrások miniszterének, és a jogsértő rendelkezések módosítására, törlésére szólított fel.

    Tájékoztató a CKP 2016. március 30-ai polgári engedetlenségi akciójában résztvevő pedagógusoknak

    A Civil Közoktatási Platform (CKP) akciót szervez 2016. március 30. szerdára, amelynek keretében a résztvevő pedagógusokat arra kérik: a reggel 8 és 9 közötti tanítási órát ne tartsák meg, hanem ebben az időben – esetlegesen az iskola előtt – tiltakozzanak a közoktatásban tapasztalható jogsérelmek, igazságtalanságok ellen. Tájékoztatónkban a polgári engedetlenségben résztvevőknek kívánunk eligazítást adni: mire kell figyelniük az engedetlenség jogkövetkezményeinek minimalizálása, és mások jogainak tiszteletben tartása érdekében.

    A Pedagógus Etikai Kódex elleni tiltakozást segíti a TASZ

    A Nemzeti Pedagógus Kar a szinte minden pedagógusra nézve kötelező Etikai Kódex tervezetéről várja a pedagógusok véleményét. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint a Kódex végleges tervezete súlyosan jogsértő.