Ismét a magyar Alaptörvényt vizsgálja a Velencei Bizottság

Az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (Velencei Bizottság) delegációja idén is Magyarországra látogatott, most azzal a felhatalmazással, hogy értékelje az alaptörvény negyedik módosítását, és az annak nyomán kialakult alkotmányos helyzetet.

Az ET főtitkára a negyedik alaptörvény-módosítás elfogadása után kérte fel a Velencei Bizottságot arra, hogy készítsen arról jelentést. Korábban az Európa Tanács főtitkárának írott közös levelükben (magyar, angol) az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért amellett érveltek, hogy az alaptörvény-módosítást a Velencei Bizottságnak kell vizsgálnia. A vizsgálat lefolytatása érdekében a Velencei Bizottság jelentéstevői április 11-12-én Magyarországra látogattak, ahol a kormány, valamint a pártok képviselői mellett találkoztak a TASZ, az MHB és az EKINT munkatársaival is.

A találkozón a civil szervezetek részletesen ismertették a negyedik alaptörvény-módosításról készített elemzésüket. A jelentéstevők az Alkotmánybíróság módosított jogköre, az Országos Bírósági Hivatal ügyáthelyezési jogának Alaptörvénybe foglalása, az egyházak alkotmányos helyzete és a politikai kampányra vonatkozó új alkotmányos szabályok iránt érdeklődtek. A civil szervezetek a delegáció rendelkezésére bocsátották a külön a véleménynyilvánítás szabadságának további korlátozásáról készített elemzésüket is.

A Velencei Bizottság jelentésének elfogadására várhatóan a szervezet június 14-15-i ülésén kerül sor.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nemzetközi szabadságjogi szövetség: A civiltörvényről szóló bírósági döntésnek nagy jelentősége van

Az INCLO üdvözli az Európai Unió Bíróságának döntését és felszólítja a kormányokat, hogy vonják vissza a civil szervezetek ellen hozott törvényeket, valamint tartózkodjanak a hasonló jogszabályok elfogadásától.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.

A strasbourgi bírósághoz fordultunk, mert a sajtó nem tudósíthatott a menekülttáborokról

A menekültválság Magyarországot is elérő hulláma idején a menekülttáborok életéből, az ott uralkodó körülményekből csak azt láthattuk, amit a Kormány látni engedett; azt már nem, amit a sajtó megmutatott volna. Mivel a magyar bíróságok tehetetlennek bizonyultak a sajtószabadság korlátozásával szemben, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk.