Ismét a magyar Alaptörvényt vizsgálja a Velencei Bizottság

Az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (Velencei Bizottság) delegációja idén is Magyarországra látogatott, most azzal a felhatalmazással, hogy értékelje az alaptörvény negyedik módosítását, és az annak nyomán kialakult alkotmányos helyzetet.

Az ET főtitkára a negyedik alaptörvény-módosítás elfogadása után kérte fel a Velencei Bizottságot arra, hogy készítsen arról jelentést. Korábban az Európa Tanács főtitkárának írott közös levelükben (magyar, angol) az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért amellett érveltek, hogy az alaptörvény-módosítást a Velencei Bizottságnak kell vizsgálnia. A vizsgálat lefolytatása érdekében a Velencei Bizottság jelentéstevői április 11-12-én Magyarországra látogattak, ahol a kormány, valamint a pártok képviselői mellett találkoztak a TASZ, az MHB és az EKINT munkatársaival is.

A találkozón a civil szervezetek részletesen ismertették a negyedik alaptörvény-módosításról készített elemzésüket. A jelentéstevők az Alkotmánybíróság módosított jogköre, az Országos Bírósági Hivatal ügyáthelyezési jogának Alaptörvénybe foglalása, az egyházak alkotmányos helyzete és a politikai kampányra vonatkozó új alkotmányos szabályok iránt érdeklődtek. A civil szervezetek a delegáció rendelkezésére bocsátották a külön a véleménynyilvánítás szabadságának további korlátozásáról készített elemzésüket is.

A Velencei Bizottság jelentésének elfogadására várhatóan a szervezet június 14-15-i ülésén kerül sor.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Közös civil álláspont a 7-es cikk szerinti eljárás kapcsán

Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös álláspontot alakított ki az Európai Unió által a magyarországi jogállamiság helyzetének vizsgálatára indított ún. 7. cikkely szerint eljárásban a magyar kormány álláspontját tartalmazó jelentésben foglaltak cáfolatára.

Illiberális állam Európa szívében

Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014‐től pedig ‐ ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette ‐ a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk.

Az Alkotmánybíróságot kisajátította a Fidesz-KDNP

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.