Ismét a magyar Alaptörvényt vizsgálja a Velencei Bizottság

Az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (Velencei Bizottság) delegációja idén is Magyarországra látogatott, most azzal a felhatalmazással, hogy értékelje az alaptörvény negyedik módosítását, és az annak nyomán kialakult alkotmányos helyzetet.

Az ET főtitkára a negyedik alaptörvény-módosítás elfogadása után kérte fel a Velencei Bizottságot arra, hogy készítsen arról jelentést. Korábban az Európa Tanács főtitkárának írott közös levelükben (magyar, angol) az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért amellett érveltek, hogy az alaptörvény-módosítást a Velencei Bizottságnak kell vizsgálnia. A vizsgálat lefolytatása érdekében a Velencei Bizottság jelentéstevői április 11-12-én Magyarországra látogattak, ahol a kormány, valamint a pártok képviselői mellett találkoztak a TASZ, az MHB és az EKINT munkatársaival is.

A találkozón a civil szervezetek részletesen ismertették a negyedik alaptörvény-módosításról készített elemzésüket. A jelentéstevők az Alkotmánybíróság módosított jogköre, az Országos Bírósági Hivatal ügyáthelyezési jogának Alaptörvénybe foglalása, az egyházak alkotmányos helyzete és a politikai kampányra vonatkozó új alkotmányos szabályok iránt érdeklődtek. A civil szervezetek a delegáció rendelkezésére bocsátották a külön a véleménynyilvánítás szabadságának további korlátozásáról készített elemzésüket is.

A Velencei Bizottság jelentésének elfogadására várhatóan a szervezet június 14-15-i ülésén kerül sor.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Varga Zs. cinikus határozatai - A Kúria leendő elnöke alkotmánybíróként

Öt éve alkotmánybíró Varga Zs. András, akit a köztársasági elnök a Kúria elnökének jelölt. Nézetei, az alkotmányosságról és általában a jogról alkotott felfogása rajta hagyta a nyomát az Alkotmánybíróságon. A Kúria elnökévé választása előtt fontosnak érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet alkotmánybírói ténykedésének néhány elemére.

Állásfoglalásunk a bírósági szervezettől elkülönült közigazgatási bíróságok felállításáról

Az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló két törvényt, amellyel megvalósul a közigazgatási bírósági ügyeket tárgyaló szervezet teljes elválasztása a rendes bírósági szervezettől. Az indokolás szerint a törvény célja a jog uralmának biztosítása a közigazgatás minden területe felett, valamint a közigazgatási jogviták elbírálásához szükséges szakismeret megteremtése.

Strasbourgi bírójelölés: a civilszervezetek nyilvánosságot követelnek

Tizennégy magyar civilszervezet figyelmeztet: örömteli ugyan, hogy a kormány végül nyílt pályázatot hirdetett a strasbourgi magyar bíró megüresedő posztjának betöltésére, ám a kiválasztási eljárás továbbra sem felel meg maradéktalanul az Európa Tanács elvárásainak. Kritikájukról nyílt levélben tájékoztatják Trócsányi László igazságügyi minisztert, és arra kérik a pályázókat: az átláthatóság és a közvélemény tájékoztatása érdekében járuljanak hozzá pályázataik nyilvánossá tételéhez a civilek által működtetett http://emberijogibiro.hu/ honlapon.