Ismét csökken a drogterületre szánt forrás

Február 14-én tartották a Kábítószerügyi Tanács idei első ülését, melyen többek között kiderült, hogy

  • idén tovább szűkülnek a területre szánt állami források
  • munkacsoport alakult a szegregátumi droghasználat kezelésére
  • a rendőr se érzi magát a helyén az iskolai bűnmegelőzési tanácsadó szerepében

Kevesebb állami pénz drogterületre

Év eleje lévén szó esett az idei pályázati kiírásokról, de rögtön rossz hírekkel kellett szembesülni. Míg a 2017-ben 490 millió Ft állt rendelkezésre  ezen a területen, addig 2018-ra ez 350 millió Ft-ra csökken. Kétséges, hogy ennyi pénzből fenntartható-e a szolgáltatások működése, de fejlesztésekre egész biztosan nem 2018-ban kell számítani. Csak emlékeztetésként: tíz éve ez az összeg még körülbelül 2 milliárd Ft volt…

  • Prevencióra ezúttal 170 millió forintot áldoz a kormány, amit teljes egészében Budapest és Pest megye számára lesz elkülönítve.

  • A felépülést segítő pályázati kategóriában 100 millió Ft lesz megpályázható, szervezetenként 1,5 és 4 millió Ft közötti összegben.

  • A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) számára 50 millió Ft lesz elérhető. A régebbi KEF-ek 1-1,5 millió Ft között, az újak 300 ezer és 500 ezer Ft között pályázhatnak.

  • Kutatási kategóriában 30 millió Ft lesz elérhető, amiből pályázónként 4-8 millió Ft hívható le.

Az alacsonyküszöbű szolgáltatást nyújtó – például ártalomcsökkentő – szervezetek idén tehát nem számíthatnak állami forrásokra a normatív támogatáson felül. Erről a támogatásról korábban jeleztük, hogy a működés fenntartásához sem elegendő.

Annak, hogy prevencióra miért csak budapesti és Pest megyei szervezetek pályázhatnak, az a magyarázata, hogy idén várhatóan elérhetővé válik annak az évekkel ezelőtt bejelentett EU-s forrás első fele, mely két év alatt 3 milliárd forintot biztosít célzott prevenciós tevékenységekre Magyarországon, Budapest és Pest megye kivételével. Az állam úgy kompenzálja az aránytalanságot, hogy csak Budapestre és Pest megyére ír ki prevenciós pályázatokat. Ezek összege viszont csak a tizedét teszi ki az EU-s támogatás éves, 1,5 milliárdos keretének. Arra a kérdésre, hogy az Uniós forrás mikor válik lehívhatóvá, a drogkoordinátor nem tudott választ adni.

Érdemi lépések dizájner drog ügyben

Fontos fejleményről is hallhattunk a telepi dizájner droghasználat elleni küzdelemben. Február 6-án megalakult a Szegregátum munkacsoport, aminek célja egy szakpolitikai intézkedési csomag kidolgozása a szegregátumokban tapasztalt droghasználat kezelésére. A munkacsoportba tartoznak a köznevelési és egészségügyi tárcák, a négy nagy drogügyi ernyőszervezet és más civil szervezetek, polgárőrök, valamint kutatók. Az alapítóülésen felismerték, hogy a szegregátumokra jellemző kilátástalanság és mélyszegénység túlmutat az addiktológia problémakörén, tehát komplex beavatkozásokra van szükség. Már 2016-ban döntöttek egy előzetes kutatásról, amivel a Magyar Addiktológiai Társaságot bízták meg, de a pályázati pénzek csúszása miatt ez 2018-ra csúszott.

Tehetetlen rendőrök az iskolákban

Izgalmas előadást tartott a Komárom-Esztergom Rendőr-főkapitányság rendőr őrnagya a rendőrség szakközép- és szakiskolai szerepvállalásáról. Emlékezetes, hogy 2013-ban a Belügyminisztérium döntésére rendőröket rendeltek a középiskolákba, hogy így előzzék meg és kezeljék a kamaszok kábítószerhasználatát. Már ekkor kifejeztük az intézkedéssel kapcsolatos aggályainkat és figyelmeztetettünk, hogy más országok példái alapján a program kevés sikerre számíthat. Félelmeink beigazolódni látszódnak.

Az iskolai droghasználattal kapcsolatos adatvédelmi kiadványunkban csak abban az esetben javasoljuk a rendőrség értesítését, ha a tanuló szervezett bűnöző csoportba keveredett. Máskülönben a rendőri eljárás indokolatlan és derékba törheti a tanulmányait.

Ahogy az egyik tanácstag fogalmazott, az előadás felért egy vádirattal, hiszen minden elemében arra mutatott rá, hogy ezt a feladatot prevenciós szakembernek, iskolapszichológusnak vagy szociális munkásnak kellene végezni. Az őrnagy maga is elismerte, hogy rendőri mivoltát levetkőzve inkább segítőként van jelen az iskolában. Emellett óvatosnak kell lennie, hogy tanácsadói munkája során ne szembesüljön illegális tevékenységgel, mert akkor kötelessége intézkedni, ezzel pedig azt érné el, hogy a problémát tapasztaló droghasználók nagy ívben elkerüljék. Elmondása szerint sokszor „rettenetes mentális állapotokat” tapasztal a kamaszoknál, ennek kezelése azonban nem a rendőrség asztala. Az előadás után felszólalók egyetértettek abban, hogy a rendőrségnek nincs helye az iskolában és ezt a feladatot a drogterület szakembereinek kellene végezni, ezért ígéretet kaptunk a kábítószer koordinációtól arra, hogy felülvizsgáltatják az iskolai rendőrök rendszerét.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Kábítószer és adatvédelem

“Beszélhetek-e kollégáimmal egy tanulóm droghasználatáról?” “Kell-e értesítenem a rendőrséget, ha kábítószer-túladagolásos esethez riasztottak?” Ezek a kérdések bármely iskolai és egészségügyi dolgozó számára felmerülhetnek és a válasz sokszor nem egyértelmű. Két új kiadványunkkal szeretnénk segíteni a pedagógusok és egészségügyi dolgozók adatvédelmi tájékozottságát kábítószerrel kapcsolatos ügyekben.

Józan babák, stigmatizált anyák

Az egészségügyi rendszerben úgy dobálják kézről-kézre a várandós droghasználókat, mint a forró krumplit, amit az előítéletek mellett az ellátási protokollok hiánya okoz. Ezekre a megoldandó kihívásokra hívta fel a figyelmet a Józan Babák Klub „Gyermekvállalás és droghasználat” című szimpóziuma.

A narkógettó felszámolása

"Hiába áll minden utcasarkon rendőr, ettől nem fog eltűnni az évtizedes nyomor, kiszolgáltatottság és kilátástalanság – márpedig ez a bűnözés és a drogfüggőség motorja. A polgármester meg mintha úgy akarná megszereltetni az autót, hogy megtiltja a motorháztető felnyitását" - a TASZ ügyvivőjének cikke a Népszabadságban