Itt a jelentés a kórházi fertőzésekről – a TASZ gyorselemzése

Hétfőn megjelent a kórházi fertőzésekről szóló 2018-as összefoglaló jelentés – vette észre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédő szervezet szerint a jelentés valamelyest érthetőbb, mint a korábbi években, de az még mindig a szakmának, és nem a nagyközönségnek készült. Az adatok összességében romló tendenciát mutatnak.


November 11-én, a tavaly kitolt határidőhöz képest is tíznapos csúszással, de megjelent a 2018-as kórházi fertőzésekről szóló összefoglaló jelentés. A tájékoztató a korábbi évekhez képest áttekinthetőbb: több magyarázó ábra, táblázat, grafikon kapott benne helyet, amit a TASZ évek óta hiányolt. Ugyanakkor a tartalma alapján egyértelmű, hogy ez még mindig a hozzáértőknek, nem pedig az érdeklődő laikusoknak készült. „Nem a szakmai jelentés létjogosultságát vitatjuk, hanem a közérthető, világos tájékoztatást hiányoljuk” – mondta Asbóth Márton, a TASZ jogásza.

Romló mutatók

A jelentésből ennek megfelelően szakértő segítség nélkül nem könnyű következtetéseket levonni. Az azonban még így is látszik, hogy a legfontosabb mutatókban romlott a helyzet 2018-ban a korábbi évekhez képest.

Az úgynevezett multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma meredeken emelkedik. Míg 2013-ban 10.000 betegre 19,3 multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés jutott, addig 2018-ban 28,1, vagyis az arány nagyot romlott. Összesen 5442 eset fordult elő, ez 500-zal több, mint 2017-ben. 2018-ban 206 haláleset történt, a fertőzést leggyakrabban katéter használatával idézik elő.

A clostridium difficile nevű kórokozó által kiváltott bélfertőzés aránya pár évvel ezelőtt csökkenő tendenciát mutatott, de 2016-tól már újra emelkedik. 2017-ben 27,4, 2018-ban 28,1 eset jutott 10.000 betegre. 2018-ban 5549 esetet diagnosztizáltak, ez mintegy százzal több, mint 2017-ben, de mivel itt is kevesebb beteget láttak el 2018-ban, mint 2017-ben, ezért az arány ebben az esetben is rosszabb. 249 esetben erősítették meg, hogy a halált a clostridium okozta.

Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések (vérmérgezések) aránya óriásit ugrott: míg 2017-ben 18,2 jutott 10.000 betegre, addig 2018-ban 21,2. Ez összesen 4060 fertőzést jelent. 86 esetben erősítették meg, hogy a halált a vérmérgezés okozta.

A kórházi fertőzések elleni védekezésről jó képet ad, hogy mennyi alkoholos kézfertőtlenítőt használnak. Bár ez a szám folyamatosan emelkedik, még mindig messze elmarad az EU átlagától: 2017-ben 8,39, 2018-ban pedig 9,51 litert használtak 10.000 ápolási napra vetítve. Az EU-ban ugyanez a mutató már 2015-ben is 24 liter volt.

TASZ: Nagyon hiányzik az érthető tájékoztatás

„Az ÁNTSZ és utódja, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) évek óta adós azzal, hogy érthető tájékoztatást nyújtson a közvélemény számára” – mondta Asbóth Márton. „Bár a mostani jelentés valamelyest átláthatóbb, abból még mindig nem tudjuk meg a legérdekesebb adatokat: hogy hányan fertőződtek és hányan haltak meg 2018-ban kórházi fertőzésben. Ha helyesen számolunk, akkor tavaly a fertőzések száma csak a három kötelezően jelentendő kategóriában 15.051 volt, a betegek közül 541-en meg is haltak. Csakhogy ez a szám csalóka: azt feltételezi, hogy minden esetet megfelelően diagnosztizáltak, a diagnosztizált eseteket pedig be is jelentették. Ráadásul nem is az összes fertőzési típust tükrözi, csak azokat, amiket minden kórháznak egyaránt kötelező jelentenie, vagyis a tényleges adat jóval magasabb lehet” – tette hozzá Asbóth Márton.

A TASZ korábban javaslatokat küldött az NNK-nak arról, hogy szerintük hogyan és mit lenne érdemes a kórházi fertőzésekről kommunikálni. „A betegeket nemcsak a számok érdeklik, hanem az is, hogy végtére is mik ezek a kórházi fertőzések, mit kell tudni róluk, mennyi az esély, hogy meggyógyulnak, ha elkapták, és ők maguk mit tehetnek ellenük” – mondta Asbóth Márton. „Bízunk benne, hogy az NNK-ban nyitott fülekre találnak a javaslataink és hamarosan hiteles, közérthető információk lesznek elérhetők a kórházi fertőzésekről” – tette hozzá.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Igazat adott nekünk az ombudsman: eldöntheti az anya, hogy újszülöttje mellett akar-e lenni a kórházban

Az ombudsman is osztja álláspontunkat: az a helyes, ha az anya és újszülöttje folyamatosan együtt lehet a kórházban. Ez az ún. rooming-in – ha ezt nem teszik lehetővé, az sérti a baba érdekét és nem tartja tiszteletben a családi életet sem. Ha pedig nincs lehetőség együttes elhelyezésre, akkor lehetővé kell tenni a kórház mielőbbi elhagyását, vagyis az ambuláns szülést.

A kórházi fertőzések megszüntetése az ÁNTSZ szerint nem az egész társadalom érdekét szolgáló ügy, ezért nem foglalkoznak vele

Válaszolt az ÁNTSZ az első bejelentéseinkre, amelyeket a kórházi fertőzések miatt indított kampányunkban továbbítottunk neki. Érdemi válasz nincs, vizsgálat nuku, de a téves jogi levezetés ezúttal sem maradhatott el.

Ne panaszkodj: újabb elkeserítő fordulat a betegjogok területén?

Január 21-én jelentette be Lázár János, hogy a kormány tervei szerint, a bürokráciacsökkentés jegyében, megszünne tizenhárom állami intézmény és további hatvan háttérintézetet is felszámolnának jelenlegi formájában, mindegyik a fenntartó minisztériumhoz kerülne. Többen több szempontból megírták már aggályaikat, hogy milyen problémákat vethet fel a működő intézetek megszüntetése, illetve átszabása. A megszellőztetett listán kívül, jelenleg nem áll rendelkezésünkre információ azzal kapcsolatban, hogy a kormány pontosan hogyan képzeli ezeknek a többnyire alapvető állami feladatokat végrehajtó, sokszor több száz munkavállalót (csak az OEP-nek jelenleg több mint 1200 munkatársa van) foglalkoztató intézményeknek a beolvasztását. Információink szerint, ha történtek is előkészületek erre, az az intézetekben dolgozók teljes kihagyásával zajlott. Egyelőre nem látszik biztosíték arra sem, hogy a megszűnő és átalakításra kerülő intézmények szerepe megnyugtatóan fennmarad.