Jó az irány, de nem látszik a garancia, hogy érdemben fog-e tenni a kórházi fertőzések ellen a kormány

Üdvözljük, hogy a Kormány meghallotta a szakmai szervezetek, szakértők és jogvédők évek óta hangsúlyozott álláspontját, hogy a kórházi fertőzések ellen átfogó kormányzati intézkedésekkel, jól kidolgozott terv alapján kell fellépni. De látnunk kell, hogy a Kormány által közzétett rendeletmódosítás nem elegendő a kórházi fertőzéses helyzet kezeléséhez – eddig sem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásának hiányosságaival volt a probléma. A kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat – mi mindent el fogunk követni, hogy ezt számonkérjük az illetékes szerveken.

Komoly civil sikerként értékeljük, hogy miután két és fél éve – szakmai szervekkel, szakértőkkel közösen – küzdünk azért, hogy a Kormány foglalkozzon a kórházi fertőzések problémájával és érdemben tegyen is ellenük, úgy tűnik, végre valóban komolyan veszik a problémát. Erre utal, hogy múlt pénteken (ugyan lehetetlenül rövid, hétfőig tartó véleményezési határidővel, de) megjelent az EMMI honlapján a miniszter által beharangozott rendelet tervezete, ami a kórházi fertőzésekkel foglalkozik. Ezzel párhuzamosan plakátkampány is indult, ami a kézmosás fontosságára hívja fel a figyelmet.

A tervezetben a kormány számos előremutató rendelkezést rögzített. Kezdve az olyan gyakorlati intézkedésekkel – amelyeket szakmai szervezetek már régóta hangoztatnak – hogy biztosítani kell a kézfertőtlenítés lehetőségét, egészen addig, hogy a rendelet némileg átrendezi a jogszabályok betartását elllenőrző és adott esetben szankcionáló hatóságok hatásköreit. Noha ezek hasznos intézkedéseknek látszanak, a probléma gyökere nem ez. A kézmosás nem azért nem volt eddig lehetséges az egészségügyi intézményekben, mert nem írta elő jogszabály, hanem mert nincs szappan, kézfertőtlenítő. Hasonlóképp: a hatóságoknak már most is számtalan módjuk lenne arra, hogy fellépjenek a mulasztó szervekkel és intézményekkel szemben, a hatáskörük kibővítése önmagában nem orvosolja az eddigi tétlenkedésüket. Az egészségügy működésének feltételeit már most is részletes szabályok rögzítik, de azt, hogy ezeket a szabályokat betartják-e az intézmények, minden értesüléseink szerint csak felszínesen ellenőrzik az állami hatóságok. Arra pedig épp adatigénylésünk derített fényt, hogy most érdemi következmény nem követi a szabálytalanságokat. A jogvédő szervezet hangsúlyozza, hogy a cél nem az intézmények és az egészségügyi dolgozók szankcionálása, hanem az, hogy az egészségügyi intézmények képesek legyenek betartani a szabályokat, amihez szintén az államnak kellene megadnia a megfelelő anyagi és szakmai támogatást. Ezt követően viszont komolyan számon kellene kérni az előírások betartását. A rendelettervezetből ugyanakkor nem derül ki az, hogy az állam pluszforrásokat rendelne a bevezetendő többletkötelezettségekhez, mint ahogy az sem, hogy hogyan biztosítható az új előírásaok teljesítéséhez szükséges megnövekedett emberi erőforrás.

A hozzánk érkező jogsegélykérések gyakran kitérnek a lehetetlen kórházi állapotokra, hogy nem működik a wc, hogy nem lehet kezet mosni, mert nincs szappan, kézfertőtlenítő, kéztörlő. Egy ilyen tájékoztató kampány, mint a mostani, ami a kézfertőtlenítés fontosságára hív fel, csak akkor komolyan vehető, ha a Kormány ténylegesen meg is teremti a lehetőséget a kézmosásra – nemcsak a betegek, hanem az egészségügyi dolgozók, orvosok, ápolók számára is. Ugyanez igaz a rendelettervezetre: azt várjuk, hogy végre valódi intézkedéseket tegyen a Kormány a kórházi fertőzések ellen, a szabályok betartását pedig kényszerítse ki. A sort kezdhetné az őszinte beszéddel, a nyilvánosság tájékoztatásával, azzal, hogy legalább az általunk jogerősen kiperelt adatokat nyilvánosságra hozza végre. Hiányoljuk a rendelettervezetből a közvélemény tájékoztatását, a kórházi fertőzésre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát előíró rendelkezéseket. A Kormánynak nemcsak szakmai okok miatt kellene haladéktalanul lépnie, hanem azért is, hogy mindannyian nagyobb biztonságban érezhessük magunkat, amikor kórházba kerülünk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alapjogokat sért az új Polgári törvénykönyv

Az új Polgári törvénykönyv antidemokratikus eljárás eredménye. Korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.

Nincs, vagy nem elég jó tájékoztatás

Blogsorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy a kötelező védőoltással kapcsolatos tájékoztatás hiányosságai milyen negatív következményekkel járhatnak. Ebben a részben megnézzük, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.

  • Online kutatásunkból az derül ki, hogy a megkérdezettek negyede egyáltalán nem kapott tájékoztatást.
  • Sokszor nem telik el elegendő idő a tájékoztatás és az oltás között, nincs idő feldolgozni, kérdezni.
  • Nagyon gyakran nem személyre szabott a tájékoztatás.
  • Sok esetben nem teljeskörű a tájékoztatás, a szövődményekről, az elmaradás kockázatáról, az ellenjavallatokról nem tájékoztatnak.
  • Nincs jó online tájékoztató, pedig sokan tájékozódnak az internetről.

Otthonszülés – a helyzet ismertetése kérdés-felelet formában

Hosszú ideje „ügy” az otthonszülés. Pedig nem kéne nagy ügynek lennie: az igény és a jog már régóta adott, az államnak a jog gyakorlásának garanciáit kellett volna megteremtenie. A felmerülő kérdésekre igyekszünk most választ adni.