Jogsértő listát közölt az állam a koronavírus áldozatairól

A mostani járványügyi helyzetben kényes az egyensúly a közvélemény tájékoztatása és a személyiségi jogok védelme között.

A közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát joggal lehet követelni – ezt tesszük mi is, amikor a fertőzöttek területi statisztikáinak nyilvánosságát hiányoljuk. Miközben ez az adat továbbra sem ismerhető, ma közzétették a koronavírusban elhunytak listáját. Bár üdvözöljük, hogy az adatokat közzétették, azonban az elhunytakat be lehet azonosítani a lista alapján, ami jogsértő. Megmutatjuk, hogy lehetett volna az adatokat úgy közzétenni, hogy az meg is feleljen az adatvédelmi elvárásoknak, de az elhunytak emlékét se sértse.

Nem elfogadható, hogy az adatokat sorszámmal megjelölve és minden egyes személyhez érzékeny egészségügyi információkat rendelve hozták nyilvánosságra. Mivel az elmúlt napokban és hetekben egyes áldozatok nevükkel és haláluk időpontjával már megjelentek a nyilvánosságban, néhányan az elhunytak közül beazonosíthatóvá váltak, és a szűkebb vagy tágabb környezetük, vagy akár mindenki értesülhetett a súlyos alapbetegségeikről. Ezt semmi nem indokolja, a jelenlegi megoldás tehát szükségtelen és kegyeletsértő.

Csak olyan adatokat lenne szabad közzétenni, amelyek alkalmatlanok arra, hogy az egyedi információk visszakövetkeztethetők legyenek. A statisztikusok ismerik a felfedés és a felfedési kockázat fogalmait, amelyek figyelembevételével meg lehet határozni a közzétehető adatok körét kis esetszám mellett. E fogalmakat és módszereket az NNK-nak is alkalmaznia kellene.

A közvélemény tájékoztatása fontos, de a jelenlegi módszertant át kell alakítania az NNK-nak. Reméljük, hogy ez mielőbb megtörténik – addig is megmutatjuk, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatokat hogyan lehetne közzétenni úgy, hogy a közérdek és az egyéni jogok tiszteletben tartása is érvényesüljön.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Átlátható döntések és hiteles tájékoztatás kell az oltásba vetett bizalom növeléséhez

Jelenlegi tudásunk szerint a tömeges oltás az egyetlen módja annak, hogy felszabadulhassunk a koronavírus-járvány miatt bevezett korlátozó intézkedések alól, és azok is biztonságban lehessenek, akik valamiért nem olthatók. Éppen ezért az eddigi tudományos tapasztalatokra alapozva mindenkit arra buzdítunk, hogy oltassa be magát, ha elérhető válik számára olyan oltás, ami megbízható és hatásos. Ahhoz azonban, hogy az oltással kapcsolatban tudatos és tájékozott döntést hozhassunk, a kormánynak végre átláthatóan kellene kommunikálnia a vakcinákról, az oltási tervről és a regisztrációról.

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?

Sérültek a pécsi lövöldöző jogai

A tavaly novemberi, a pécsi egyetemi kampuson történt lövöldözés sokkolta az országot, mindenki a miértekre volt kíváncsi. Közben az elkövető mentális egészségére vonatkozó adatok kerültek nyilvánosságra, úgy, hogy az ő személyazonossága is korán beazonosíthatóvá vált. Levelet írtunk az adatvédelmi biztosnak és az ügyben eljáró igazságügyi orvos szakértőnek.