Kampányt indítunk a kórházi fertőzések ellen

Kampányt indítunk a kórházi fertőzések elleni fellépés érdekében. Arra kérjük az állampolgárokat, osszák meg azokat az eseteket, amelyekben ők vagy családtagjuk kórházi fertőzés áldozatai lettek. A személyes történetek alapján arra szólítjuk fel az ÁNTSZ-t, hogy folytasson le soron kívüli ellenőrzéseket az érintett intézményekben, feltárva a fertőzések okait.

Miért nincsen következménye a kórházi fertőzéses haláleseteknek?

A TASZ azt szeretné elérni, hogy az ÁNTSZ kivizsgálja a kórházi fertőzéses eseteket. Az ÁNTSZ az egészségügy ellenőrző szerve, ha szabálytalanságot tapasztal, szankcionálhat. Hogy lehet az, hogy tömegek fertőződnek meg a kórházakban, mégsem változik semmi? A panaszok beküldésével a TASZ rámutat: az ÁNTSZ felelőssége, hogy fellépjen a szabálytalanul működő kórházakkal szemben.

Betegek panaszait gyűjtjük és továbbítjuk

Kórházi fertőzéses eseteket gyűjtünk a tasz.hu/korhazifertozes oldalon. Arra biztatjuk az állampolgárokat, hogy osszák meg személyes történeteiket. Jogsegélyszolgálatunkra eddig is tömegével érkeztek a panaszok a kórházi fertőzések miatt. Most ezeket küldjük meg csoportosítva, név nélkül az ÁNTSZ-nek. A kampány célja, hogy az állami szerv a konkrét ügyek alapján folytasson le ellenőrzéseket és ha kell, szankcionáljon.

Hiányzik a jogérvényesítési lehetőség

A betegjogi panaszt a kórház vezetője vagy fenntartója bírálja el, vagyis nem egy független intézmény. A kártérítési perek évekig húzódnak, drágák, és nagyon nehéz bizonyítani a kórházi fertőzés tényét. Ezen kívül nincs más lehetőség a jogérvényesítésre. Ezért fordulunk az ÁNTSZ-hez, aminek az a feladata, hogy biztosítsa a kórházak szakszerű és jogszerű működését. A kórházban elkapott fertőzésnek ma akkora az esélye, hogy az már álláspontunk szerint a biztonságos betegellátáshoz fűződő alapvető jogot sérti. Az pedig, hogy nincs lehetőség hatékony jogorvoslatra, szintén alapjogsértő.

A betegek bejelentéseit a tasz.hu/korhazifertozes oldalon várjuk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?

Elértük, hogy többé ne diszkriminálják a HIV-vel élő pácienseket a fogászatokon!

Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.

Jogerős: nyilvánosságra kell hozni kórházankénti bontásban a kórházi fertőzések adatait

Jogerősen pert nyertünk az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) szemben. Az Ítélőtábla kimondta: nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait kórházankénti bontásban, azaz végre évekre lebontva, intézményenként lehet megismerni, melyik magyar kórház hogy áll a kórházi fertőzésekkel.