2016 őszén arra kértük az alapvető jogok biztosát, hogy állapítsa meg, a szabálysértési törvényből fontos eljárási garanciák hiányoznak. Az ombudsman megalapozottnak találta érveinket.
Jelenleg szabálysértési ügyekben kizárólag bíróság elé állítás (ami az őrizetbe vett személy ügyének gyorsított bírósági elbírálását jelenti) esetén kötelező az ügyvédi képviselet, ezzel szemben a büntetőeljárási törvény a fogvatartott, a fiatalkorú, a fogyatékos, az írni-olvasni nem tudó, valamint az anyagilag rászorult vádlottaknak is biztosít kirendelt védőt. A kirívóan eltérő szabályozás biztosan nem indokolt azon szabálysértések esetén, amelyek miatt elzárás is kiszabható. Márcsak azért sem, mert egyes esetekben a szabálysértésért, pl. 50.000 Ft alatti értékű lopásért – a törvényi anomáliák miatt – akár súlyosabb büntetés is járhat, mint egy már bűncselekménynek minősülő lopás esetében. Az alapvető jogok biztosa egyetértett álláspontunkkal, ezért a szabálysértési törvény megfelelő módosítására kérte fel a belügyminisztert.
Mivel a szabálysértési eljárások többsége írásban zajlik, ez hátrányosan érint olyan – jellemzően alacsony társadalmi státuszú vagy fogyatékos – embereket, akik nehezebben értenek meg bonyolult, hivatalos jogi szövegeket. Emiatt vélhetően tömegek esnek el például jogorvoslati joguktól, így nem kerül sor személyes meghallgatásukra, ezáltal pedig személyi körülményeiket, többek között rossz anyagi körülményeiket sem tudja a hatóság figyelembe venni a büntetés kiszabása során. Az ombudsman ebben a kérdésben is egyetértett velünk és felkérte a belügyminisztert, hogy egyeztessen szakmai és civil szervezetekkel annak érdekében, hogy a meghallgatás nélküli eljárásokban használt hatósági tájékoztatók minél közérthetőbbek legyenek.
Bízunk benne, hogy a Belügyminisztérium nyitott lesz az ombudsman javaslataira és közösen dolgozhatunk annak érdekében, hogy minél kevésbé kerüljenek a hátrányos helyzetű emberek kiszolgáltatott helyzetbe a hatósági eljárásokban.