Ki védi meg a bíróság előtt a rászorulókat?

Szabálysértési ügyekben nem jár kötelező ügyvédi képviselet a fogvatartott, a fiatalkorú, a fogyatékos, az írni-olvasni nem tudó, valamint az anyagilag rászorult vádlottaknak. Emiatt tömegek esnek el jogorvoslati joguktól. Az ombudsman jelentésében támogatott minket és felkérte egyúttal a belügyminisztert, hogy tegye meg a megfelelő módosításokat.

2016 őszén arra kértük az alapvető jogok biztosát, hogy állapítsa meg, a szabálysértési törvényből fontos eljárási garanciák hiányoznak. Az ombudsman megalapozottnak találta érveinket.

Jelenleg szabálysértési ügyekben kizárólag bíróság elé állítás (ami az őrizetbe vett személy ügyének gyorsított bírósági elbírálását jelenti) esetén kötelező az ügyvédi képviselet, ezzel szemben a büntetőeljárási törvény a fogvatartott, a fiatalkorú, a fogyatékos, az írni-olvasni nem tudó, valamint az anyagilag rászorult vádlottaknak is biztosít kirendelt védőt. A kirívóan eltérő szabályozás biztosan nem indokolt azon szabálysértések esetén, amelyek miatt elzárás is kiszabható. Márcsak azért sem, mert egyes esetekben a szabálysértésért, pl. 50.000 Ft alatti értékű lopásért – a törvényi anomáliák miatt – akár súlyosabb büntetés is járhat, mint egy már bűncselekménynek minősülő lopás esetében. Az alapvető jogok biztosa egyetértett álláspontunkkal, ezért a szabálysértési törvény megfelelő módosítására kérte fel a belügyminisztert.

Mivel a szabálysértési eljárások többsége írásban zajlik, ez hátrányosan érint olyan – jellemzően alacsony társadalmi státuszú vagy fogyatékos – embereket, akik nehezebben értenek meg bonyolult, hivatalos jogi szövegeket. Emiatt vélhetően tömegek esnek el például jogorvoslati joguktól, így nem kerül sor személyes meghallgatásukra, ezáltal pedig személyi körülményeiket, többek között rossz anyagi körülményeiket sem tudja a hatóság figyelembe venni a büntetés kiszabása során. Az ombudsman ebben a kérdésben is egyetértett velünk és felkérte a belügyminisztert, hogy egyeztessen szakmai és civil szervezetekkel annak érdekében, hogy a meghallgatás nélküli eljárásokban használt hatósági tájékoztatók minél közérthetőbbek legyenek.

Bízunk benne, hogy a Belügyminisztérium nyitott lesz az ombudsman javaslataira és közösen dolgozhatunk annak érdekében, hogy minél kevésbé kerüljenek a hátrányos helyzetű emberek kiszolgáltatott helyzetbe a hatósági eljárásokban.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ne dőlj be, leleplezzük az egyik legnagyobb tévhitet a gyermekvédelemben!

Legenda járja át a magyar gyermekvédelem lassan minden szintjét: eszerint a törvény új keletű szabályozása miatt két év sikertelen védelembe vétel után, még a legjobb szándék mellett is muszáj kiemelni a gyermekeket családjukból. Olyan gyerekekről van jellemzően szó, akiket nem bántalmaznak, nem is abuzálnak a családban, viszont nehéz anyagi körülmények között élnek.

Nincs olyan anya, aki be tudná pótolni ezeket az elvesztett éveket

Fél éve, március végén hírt adtunk róla, hogy Bence két éves korában végre hazakerült a szüleihez. Mint akkor megírtuk, a kisbaba születésekor azért nem kerülhetett haza, mert a helyi védőnő hónapokkal korábban jelezte a kórház számára: „Az asszonynak minden gyermeke átmeneti nevelésben van. Irreális lenne az újszülött kórházból való távozása az anyával együtt.”

Mit érdemel?

Mit érdemel az a szülő páros, aki a jelzőrendszer szerint nem megfelelően neveli a gyerekeit? A gyerekvédelmi törvény tökéletesen rendelkezik erről. Családba fogadás, helyettesítő szülői szolgálat, ideiglenes hatályú elhelyezés. Ha az utóbbi mellett döntenek, a szülőknek a törvény szerint harminc nap áll rendelkezésükre, hogy az okokat, amik a kiemeléshez vezettek megszüntessék, a gyakorlatban azonban ez többször harminc nap szokott lenni. Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatakor még mindig fenn állnak a kiemelést indikáló okok, akkor a gyerekeket nevelésbe veszik. Ezt évente vizsgálják felül.