Ki védi meg a bíróság előtt a rászorulókat?

Szabálysértési ügyekben nem jár kötelező ügyvédi képviselet a fogvatartott, a fiatalkorú, a fogyatékos, az írni-olvasni nem tudó, valamint az anyagilag rászorult vádlottaknak. Emiatt tömegek esnek el jogorvoslati joguktól. Az ombudsman jelentésében támogatott minket és felkérte egyúttal a belügyminisztert, hogy tegye meg a megfelelő módosításokat.

2016 őszén arra kértük az alapvető jogok biztosát, hogy állapítsa meg, a szabálysértési törvényből fontos eljárási garanciák hiányoznak. Az ombudsman megalapozottnak találta érveinket.

Jelenleg szabálysértési ügyekben kizárólag bíróság elé állítás (ami az őrizetbe vett személy ügyének gyorsított bírósági elbírálását jelenti) esetén kötelező az ügyvédi képviselet, ezzel szemben a büntetőeljárási törvény a fogvatartott, a fiatalkorú, a fogyatékos, az írni-olvasni nem tudó, valamint az anyagilag rászorult vádlottaknak is biztosít kirendelt védőt. A kirívóan eltérő szabályozás biztosan nem indokolt azon szabálysértések esetén, amelyek miatt elzárás is kiszabható. Márcsak azért sem, mert egyes esetekben a szabálysértésért, pl. 50.000 Ft alatti értékű lopásért – a törvényi anomáliák miatt – akár súlyosabb büntetés is járhat, mint egy már bűncselekménynek minősülő lopás esetében. Az alapvető jogok biztosa egyetértett álláspontunkkal, ezért a szabálysértési törvény megfelelő módosítására kérte fel a belügyminisztert.

Mivel a szabálysértési eljárások többsége írásban zajlik, ez hátrányosan érint olyan – jellemzően alacsony társadalmi státuszú vagy fogyatékos – embereket, akik nehezebben értenek meg bonyolult, hivatalos jogi szövegeket. Emiatt vélhetően tömegek esnek el például jogorvoslati joguktól, így nem kerül sor személyes meghallgatásukra, ezáltal pedig személyi körülményeiket, többek között rossz anyagi körülményeiket sem tudja a hatóság figyelembe venni a büntetés kiszabása során. Az ombudsman ebben a kérdésben is egyetértett velünk és felkérte a belügyminisztert, hogy egyeztessen szakmai és civil szervezetekkel annak érdekében, hogy a meghallgatás nélküli eljárásokban használt hatósági tájékoztatók minél közérthetőbbek legyenek.

Bízunk benne, hogy a Belügyminisztérium nyitott lesz az ombudsman javaslataira és közösen dolgozhatunk annak érdekében, hogy minél kevésbé kerüljenek a hátrányos helyzetű emberek kiszolgáltatott helyzetbe a hatósági eljárásokban.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hiába trükközött az önkormányzat, újabb rászorulókat büntető rendelet megsemmisítését értük el

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.

Felajánljuk a segítségünket az EMMI-nek, tegyünk együtt a szegény családokért

Hiányzó Emlékek címen 2016 szeptemberében kampányt indítottunk a szegénységük miatt családjuktól elszakított gyermekekért és szüleikért. A kampány során számos hazai szervezettel és szakértővel együttműködve igyekeztük egyértelművé tenni a kormányzat számára: súlyos jogsérelem éri azokat a szülőket és gyermekeket, akiket rossz lakhatási, jövedelmi helyzetükre hivatkozva választanak el egymástól. Hiába tiltja a gyermekvédelmi törvény az anyagi okból történő gyermekkiemelést, az mégis általános gyakorlat.

Diszkriminatív adórendeletet semmisített meg a Kúria

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.