Kisokos: ÉRIK-E JOGSÉRTÉSEK A PSZICHIÁTRIÁN?

Kérdéssor sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén, ha ön vagy hozzátartozója/ismerőse azért került a pszichiátriára, mert az orvosai szerint veszélyeztető magatartást tanúsít, azaz saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére veszélyt jelenthet.

A cikk könnyen érthető változata ide kattintva érhető el.

A gyógykezelés fenntartásáról, a kötelező gyógykezelésbe vételről nem az orvos, hanem minden esetben a bíróság dönt. A beszállítást követő 4 napon belül ezért meg kell tartani egy ún. bírósági szemlét. A bírósági szemle egy mini tárgyalás. A szemlén jelen van 1) egy bíró, vagy bírósági titkár 2) egy független igazságügyi elmeorvos szakértő (aki megvizsgálja a személyt, különös tekintettel arra, hogy mutat-e veszélyeztető magatartást) 3) egy ügyvéd, vagy ügyvéd hiányában kirendelt ügygondnok (ő egy olyan ügyvéd, akit az állam biztosít azok számára, akiknek nincsen meghatalmazott jogi képviselője). 4) a kezelőorvos 5) nagykorú hozzátartozó (meghatalmazás útján ő is képviselheti a személyt, ebben az esetben nem rendel ki az állam ügygondnokot). A bírósági szemlén születik döntés arról, hogy a kötelező gyógykezelésbe vétel indokolt-e. Amennyiben indokolt, úgy a személy kezelése folytatódik.

A bírósági szemle során meghozott döntésről határozat születik. A döntés ellen akkor lehet fellebbezni, hogyha a határozatot kézhez vették. A határozat sokszor 1-2 héttel a szemlét követően érkezik meg postán, a személy lakcímére vagy az az ügygondnok címére. A fellebbezés elbírálása is hónapokat vehet igénybe.

A kezelés végéről a kezelőorvos dönt. A beszállítástól számított 30 nap elteltével azonban, ha addig nem engedik ki, ismét szemlét kell tartani, hogy megvizsgálja a bíróság a benntartás indokoltságát. Ezt 30 naponta meg kell ismételni mindaddig, amíg a személy gyógykezelése tart.

A sürgősségi és kötelező gyógykezelés nagyon súlyos jogkorlátozás: a személyt ideiglenesen megfosztják szabadságától, s olyan kezeléseknek vetik alá, amikkel ő nem feltétlenül ért egyet. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a magyar jogszabályok biztosította kereteket, az eljárásrendet és annak garanciális elemeit betartsák.

A sürgősségi és kötelező gyógykezelésbe vétel eljárásáról az ombudsman is több jelentést készített (AJB-305/2017; AJB-344/2018). A TASZ jogsegély szolgálatának is sok tapasztalata van ilyen ügyekben.

Ezek alapján összeállítottunk egy 19 kérdésből álló listát, melynek segítségével ellenőrizni tudja, hogy előfordultak-e jogsértések az eljárás során. A kérdések mellett a jogszabályi hivatkozást is megjelöltük, ezeket meg tudják nézni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (röviden Eütv.) szövegében.

A KÓRHÁZ KÉRELME A BÍRÓSÁG FELÉ

1. Volt-e lehetősége megismerni a szemle előtt a kórház (orvos) bírósághoz intézett kérelmét (amelyben kéri a beszállítás indokoltságának megállapítását)?

Fontos, hogy tájékoztassák a folyamatról. A bekerülésétől számított 24 órán belül a kórházvezetőjének értesíteni kell a bíróságot és kérnie kell a bírósági szemlét, amit 72 órán belül le kell bonyolítani. 

2. Mi a kórház (orvos) bírósághoz intézett kérelmének a tartalma? Dokumentálja-e a beszállítást megalapozó körülményeket (beutaló, felvételi kórlap, mentőszolgálat beszállítási jegyzőkönyve, rendőrségi intézkedésről készültjegyzőkönyv)? A kezelőorvos szakmai álláspontját tartalmazza-e a személy állapotáról? Konkrétan megindokolja-e mi volt aközvetlen veszélyeztető / veszélyeztetőmagatartás?

Gyakori nehézség a kérelmeknél, hogy azok pusztán egy BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódot, egy diagnózist tartalmaznak. De nem írnak a beszállításkörülményeiről, illetve arról, hogy konkrétan mi volt a közvetlen veszélyeztető / veszélyeztető magatartás - miért ítélték meg úgy, hogy saját magára vagy másokra nézve veszélyes lehet a személy. Ez azért problémás, mert az, hogy valakit pszichiátriai zavarral diagnosztizálnak,önmagában még nem indokolja a sürgősségi/kötelező gyógykezelésbe vételét. A bíróságnak ebben az eljárásban a veszélyeztető magatartás meglétét kell vizsgálnia.

Szemle előtti időszak

3. Kapott-e a tájékoztatást a személy arról (ha nincstörvényes képviselője), hogy meghatalmazhat nagykorú hozzátartozót vagy ügyvédet a képviseletével, ennek hiányában ügygondnokot rendelnek ki számára?

A bírósági szemlén jelen lehet a személyügyvédje. Fontos, hogy az ügyvédet az érintett személy törvényes képviselője (pl. kiskorú személy esetében a szülő, illetve a gondnok) is meghatalmazhatja.

A személy a családból is meghatalmazhat valakit, hogy jelen legyen az eseményen. Meghatalmazhatja házastársát, élettársát,szülőjét, egyeneságbeli rokonát és testvérét,valamint ezek házastársait is.

Ha a személynek nincsen ügyvédje, illetve nem hatalmazott meg nagykorú hozzátartozót a képviseletével, akkor az állam ad neki ügyvédet: ő a kirendelt ügygondnok, akinek a díját az állam fizeti.

4. Megkérdezték-e a személyt, hogy gondnokságalatt áll-e?

Sürgősségi és kötelező gyógykezelésbe vételesetén a gondnokot haladéktalanul értesíteni kell.

5. Volt-e lehetősége a személynek telefonján kommunikálni hozzátartozójával, betegjogi képviselőjével, jogi képviselőjével a beszállítást követően? Vagy elvették a telefonját?

A személynek joga van felhívni a családját, ügyvédjét, betegjogi képviselőjét, és tájékoztatni őket a beszállításról.

6. Az ügygondnok felkereste-e a szemle előtt (nem közvetlenül előtte, hanem ténylegesen előtte, külön) a személyt, tájékozódott-e tőle, tájékoztatta-e jogairól? Ha nem, tett-e kísérletet arra, hogy felkeresse?

Az állam által biztosított ügyvédnek, a kirendelt ügygondnoknak kellene konzultálnia a személlyel a szemlét megelőzően, hogy közösen tudjanak készülni az eseményre. Ez sok esetben nem valósul meg, főként a személyi feltételek hiánya miatt (nincs, aki bekísérje az ügygondnokot az osztályra).

7. A független igazságügyi elmeorvos szakértő felkereste-e a szemle előtt (nem közvetlenül előtte, hanem ténylegesen előtte, külön) a személyt? Megvizsgálta-e őt illetve a dokumentációját?

A független igazságügyi elmeorvos szakértőnek a szemlét megelőzően kellene megvizsgálnia aszemélyt, hogy a szemlén már ismertetni tudja szakértői véleményét. Sok esetben azonban egyszerre érkezik a szemlére a bíró/bírósági titkár, a kirendelt ügygondnok és az igazságügyi szakértő, ami aggályokat vethet fel a személyben a szakértő függetlenségét illetően.

8. Alkalmaztak-e korlátozó intézkedést? Fizikait (lekötözés)? Kémiait (begyógyszerezés)? Ha igen, meddig tartott? Hogyan van dokumentálva? Volt-e mellette folyamatosan személyzet, monitorozták-e az állapotát? Kipróbáltak-e előtte más eszközt az állapota stabilizálására?

A magyar jogszabályok szerint lehet korlátozóintézkedéseket alkalmazni, azonban szigorú szabályok betartásával. A korlátozás csak addig tarthat, illetőleg olyan mértékű és jellegű lehet,amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. A korlátozásról az orvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek 2 órán belül azt - a dátum és az időpont feltüntetésével- jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást haladéktalanul meg kell szüntetni. A korlátozás ideje alatt a személy állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, amely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a személy állapotának megfelelő kielégítését.

A szemle

9. A beszállítástól számítva hány óra múlva került sor a szemlére, milyen napon?

A beszállítást követően 4 napon belül meg kell tartani a szemlét. Jogszerűtlen az a gyakorlat, mely szerint egyes kórházakban előre rögzített napokon (kedden és csütörtökön) vannak a szemlék.

10. Hol tartották meg a bírósági szemlét? A kórteremben? Külön helyiségben? A bíróságon? Ha a kórteremben, voltak-e ott más kezelt, más kezeltek hozzátartozói, a szemlén nem részt vevő személyek?

Fontos, hogy a személynek joga van ahhoz, hogy egy olyan helyiségben kerüljön sor a szemlére, ahol a szemlén résztvevőkön kívül nincs más jelen.

11. A független elmeorvos szakértő ott volt-e a szemlén személyesen? Ha igen, tartalmazza-e a meghallgatási jegyzőkönyv kellő részletességgel a vizsgálati eredményeket?

Lényeges, hogy a független igazságügyi elmeorvos szakértő a szemlét megelőzően megvizsgálja a személyt, s ezt követően a szemlén is részt vegyen. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell, hogy konkrétan miben nyilvánul meg a veszélyeztető magatartás.

12. A szemle idején gyógyszer hatása alatt volt-e a személy (ha igen milyen gyógyszer és milyen dózis?)?

Gyakori probléma, hogy a bírósági szemle idejére annyi gyógyszert kap a személy, hogy érdemi módon nem képes megfelelően gyakorolni a jogait az eljárásban. 

A szemle után

13. Ugyanaz a bíró/bírósági titkár volt jelen a szemlén mint aki a döntést hozta?

Fontos lenne, hogy ugyanaz a bíró/bírósági titkár legyen jelen a szemlén, mint aki végül a döntést hozza. 

14. Tartalmazza-e a szakvélemény a (közvetlen) veszélyeztető magatartás megvalósulásának indokolását?

A sürgősségi és/vagy kötelező gyógykezelés esetén nem a diagnózis fennállása indokolja a kezelés fenntartását. Tehát nem az számít, hogy valakinek van-e diagnosztizálható mentális problémája. Az számít, hogy mutat-e közvetlen veszélyeztető/veszélyeztető magatartást, tehát saját maga vagy mások életére, testi épségére, egészségére veszélyt jelenthet-e. 

15. Tartalmazza-e a jegyzőkönyv a személynek feltett kérdéseket és válaszokat valamint a személy által önállóan előadottak összefoglalását?

A bírósági szemléről jegyzőkönyv készül. Ennek tartalmaznia kell azokat a kérdéseket és válaszokat, melyekkel a bíró/bírósági titkár igyekezett felmérni a kötelező gyógykezelés szükségességét.

16. Kinek, mikor és hova kézbesítették az elsőfokú határozatot?

A bírósági szemlén meghozott döntésről határozat készül. A bíróság a határozatot annak meghozatalától számított 5 napon belül írásba foglalja, ezt követő 1 napon belül elrendeli annak kézbesítését. Tehát a bírósági szemlétől számított 10-12 napon belül várható, hogy a határozat megérkezik. 

Ezt a határozatot azonban sok esetben a személy otthonába postázzák, miközben ő még a kórházban tartózkodik. 

Az is lehetséges, hogy a kezelése már megszűnt, s ekkor kapja meg a határozatot. Ez nagy riadalmat kelthet, de nem jelenti, hogy ismét kezelés kezdődne meg - a már lezárult kezelés indokoltságáról szól a későn érkező irat. 

Az is lehetséges, hogy a határozatot a személy kezelésének lezárultát követően is az ügygondnok kapja meg. Ez eljárásjogi szempontból problémás, érdemes az ügygondnokkal tartani a kapcsolatot és kérni őt az irat továbbítására. 

17. Az elsőfokú bírósági határozat tartalmaz-e egyértelmű rendelkező részt és indokolást - utóbbi keretében speciális, konkrét tényállást és jogi indokolást? A tényállás keretében leírja-e a konkrét (közvetlen) veszélyeztető magatartást és az orvosi véleményeket?

A bírósági határozatnak szigorú formai követelményei vannak. Fontos, hogy tartalmazzon rendelkező részt, tehát, hogy a kezelés fenntartását vagy megszüntetését rendeli-e el. Az indoklásban le kell írni a tényállást, azt, hogy konkrétan mi a veszélyeztető magatartás, végül a döntést megalapozó jogi érveket.

18. Fellebbeztek-e az elsőfokú határozat ellen? Ha igen, ki és mikor?

A határozat ellen fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell benyújtani. A fellebbezésben érdemes minden, a fentiek alapján jogsértőnek számító mozzanatot leírni. Ezek a határozat hatályon kívül helyezéséhez vezethetnek, s még fennálló kezelés esetében ez a kezelés lezárásához vezethet. 

19. Mikor volt felülvizsgálat? Mit tartalmaz a határozat? (ennek tekintetében ugyanazok a kérdések, mint fent)

A bíróságnak a gyógykezelés szükségességét 30 naponként felül kell vizsgálnia. Ekkor ismét bírósági szemlére kerül sor, ahol újabb határozatot hoznak. Ennek a határozatnak is tartalmaznia kell a tényállást, a közvetlen veszélyeztető / veszélyeztető magatartás leírását és a döntést a kötelező gyógykezelés fenntartásáról, vagy megszüntetéséről. 

Amennyiben jogsértéseket tapasztaltak, mindenképpen fellebbezzenek határidőben a határozat ellen. A fellebbezésbe minden jogsértő mozzanatot írjanak bele, ezek a határozat hatályon kívül helyezéséhez vezethetnek. Ez alapján utólag akár kártérítést lehet követelni vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságához lehet fordulni. A megfelelő jogi lépések megtételéhez keressenek ügyvédet, vagy forduljanak civil szervezethez.

A 19 kérdésből álló listát itt érheti el nyomtatható verzióban:

letöltés »

A TASZ Jogsegélye elérhető a 06-1-279-22-35 telefonszámon.
Keddenként 14:30 - 17:00 és csütörtökönként 10:00 - 12:00 között.

Sürgős esetekben (éppen most szállítják be a személyt, most lesz a bírósági szemle) a 06-1-209-00-46 telefonszámon is hívhatják a TASZ munkatársait. Hétköznap 9:00 - 17:00 között lehet telefonálni.

Bővebb információkat a jogsegély oldalunkon talál.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Civilek nyílt levele a pazarlás ellen. Az NFÜ esete  a nagy létszámú intézetek kiváltásával (4. rész)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség újból társadalmi vitára bocsátotta a Bentlakásos intézmények kiváltása, korszerűsítése című pályázati kiírásait. Civil szervezetek és szakmai műhelyek üdvözlik a kiírást, de felhívják a figyelmet arra, hogy a konstrukció jelenlegi formájában pazarló. A forrásokat hatékonyabban kell és lehet felhasználni. Olvassa el a nyílt levelet!

Osztályfőnöki óra az autizmusról, Kulka Jánossal

Utazás az autizmus körül - lehet-e autista gyerek a padtársam? címmel tartott rendhagyó osztályfőnöki órát az Autisták Országos Szövetsége. A TASZ filmje.

 

Tiltakozástól megállapodásig, és tovább... Az NFÜ esete a totális intézményekkel (3. rész)

Megállapodás született a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázati kiírásairól: a közösségi forrásokat a totális intézmények megszüntetésére és a kiscsoportos lakóformák kialakítására kell és lehet felhasználni. A cél az, hogy a fogyatékos emberek ne „intézetlakók”, hanem szomszédaink legyenek. Olvassa el a megállapodást!