Kisokos: ÉRIK-E JOGSÉRTÉSEK A PSZICHIÁTRIÁN?

Kérdéssor sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén, ha ön vagy hozzátartozója/ismerőse azért került a pszichiátriára, mert az orvosai szerint veszélyeztető magatartást tanúsít, azaz saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére veszélyt jelenthet.

A cikk könnyen érthető változata ide kattintva érhető el.

A gyógykezelés fenntartásáról, a kötelező gyógykezelésbe vételről nem az orvos, hanem minden esetben a bíróság dönt. A beszállítást követő 4 napon belül ezért meg kell tartani egy ún. bírósági szemlét. A bírósági szemle egy mini tárgyalás. A szemlén jelen van 1) egy bíró, vagy bírósági titkár 2) egy független igazságügyi elmeorvos szakértő (aki megvizsgálja a személyt, különös tekintettel arra, hogy mutat-e veszélyeztető magatartást) 3) egy ügyvéd, vagy ügyvéd hiányában kirendelt ügygondnok (ő egy olyan ügyvéd, akit az állam biztosít azok számára, akiknek nincsen meghatalmazott jogi képviselője). 4) a kezelőorvos 5) nagykorú hozzátartozó (meghatalmazás útján ő is képviselheti a személyt, ebben az esetben nem rendel ki az állam ügygondnokot). A bírósági szemlén születik döntés arról, hogy a kötelező gyógykezelésbe vétel indokolt-e. Amennyiben indokolt, úgy a személy kezelése folytatódik.

A bírósági szemle során meghozott döntésről határozat születik. A döntés ellen akkor lehet fellebbezni, hogyha a határozatot kézhez vették. A határozat sokszor 1-2 héttel a szemlét követően érkezik meg postán, a személy lakcímére vagy az az ügygondnok címére. A fellebbezés elbírálása is hónapokat vehet igénybe.

A kezelés végéről a kezelőorvos dönt. A beszállítástól számított 30 nap elteltével azonban, ha addig nem engedik ki, ismét szemlét kell tartani, hogy megvizsgálja a bíróság a benntartás indokoltságát. Ezt 30 naponta meg kell ismételni mindaddig, amíg a személy gyógykezelése tart.

A sürgősségi és kötelező gyógykezelés nagyon súlyos jogkorlátozás: a személyt ideiglenesen megfosztják szabadságától, s olyan kezeléseknek vetik alá, amikkel ő nem feltétlenül ért egyet. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a magyar jogszabályok biztosította kereteket, az eljárásrendet és annak garanciális elemeit betartsák.

A sürgősségi és kötelező gyógykezelésbe vétel eljárásáról az ombudsman is több jelentést készített (AJB-305/2017; AJB-344/2018). A TASZ jogsegély szolgálatának is sok tapasztalata van ilyen ügyekben.

Ezek alapján összeállítottunk egy 19 kérdésből álló listát, melynek segítségével ellenőrizni tudja, hogy előfordultak-e jogsértések az eljárás során. A kérdések mellett a jogszabályi hivatkozást is megjelöltük, ezeket meg tudják nézni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (röviden Eütv.) szövegében.

A KÓRHÁZ KÉRELME A BÍRÓSÁG FELÉ

1. Volt-e lehetősége megismerni a szemle előtt a kórház (orvos) bírósághoz intézett kérelmét (amelyben kéri a beszállítás indokoltságának megállapítását)?

Fontos, hogy tájékoztassák a folyamatról. A bekerülésétől számított 24 órán belül a kórházvezetőjének értesíteni kell a bíróságot és kérnie kell a bírósági szemlét, amit 72 órán belül le kell bonyolítani. 

2. Mi a kórház (orvos) bírósághoz intézett kérelmének a tartalma? Dokumentálja-e a beszállítást megalapozó körülményeket (beutaló, felvételi kórlap, mentőszolgálat beszállítási jegyzőkönyve, rendőrségi intézkedésről készültjegyzőkönyv)? A kezelőorvos szakmai álláspontját tartalmazza-e a személy állapotáról? Konkrétan megindokolja-e mi volt aközvetlen veszélyeztető / veszélyeztetőmagatartás?

Gyakori nehézség a kérelmeknél, hogy azok pusztán egy BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódot, egy diagnózist tartalmaznak. De nem írnak a beszállításkörülményeiről, illetve arról, hogy konkrétan mi volt a közvetlen veszélyeztető / veszélyeztető magatartás - miért ítélték meg úgy, hogy saját magára vagy másokra nézve veszélyes lehet a személy. Ez azért problémás, mert az, hogy valakit pszichiátriai zavarral diagnosztizálnak,önmagában még nem indokolja a sürgősségi/kötelező gyógykezelésbe vételét. A bíróságnak ebben az eljárásban a veszélyeztető magatartás meglétét kell vizsgálnia.

Szemle előtti időszak

3. Kapott-e a tájékoztatást a személy arról (ha nincstörvényes képviselője), hogy meghatalmazhat nagykorú hozzátartozót vagy ügyvédet a képviseletével, ennek hiányában ügygondnokot rendelnek ki számára?

A bírósági szemlén jelen lehet a személyügyvédje. Fontos, hogy az ügyvédet az érintett személy törvényes képviselője (pl. kiskorú személy esetében a szülő, illetve a gondnok) is meghatalmazhatja.

A személy a családból is meghatalmazhat valakit, hogy jelen legyen az eseményen. Meghatalmazhatja házastársát, élettársát,szülőjét, egyeneságbeli rokonát és testvérét,valamint ezek házastársait is.

Ha a személynek nincsen ügyvédje, illetve nem hatalmazott meg nagykorú hozzátartozót a képviseletével, akkor az állam ad neki ügyvédet: ő a kirendelt ügygondnok, akinek a díját az állam fizeti.

4. Megkérdezték-e a személyt, hogy gondnokságalatt áll-e?

Sürgősségi és kötelező gyógykezelésbe vételesetén a gondnokot haladéktalanul értesíteni kell.

5. Volt-e lehetősége a személynek telefonján kommunikálni hozzátartozójával, betegjogi képviselőjével, jogi képviselőjével a beszállítást követően? Vagy elvették a telefonját?

A személynek joga van felhívni a családját, ügyvédjét, betegjogi képviselőjét, és tájékoztatni őket a beszállításról.

6. Az ügygondnok felkereste-e a szemle előtt (nem közvetlenül előtte, hanem ténylegesen előtte, külön) a személyt, tájékozódott-e tőle, tájékoztatta-e jogairól? Ha nem, tett-e kísérletet arra, hogy felkeresse?

Az állam által biztosított ügyvédnek, a kirendelt ügygondnoknak kellene konzultálnia a személlyel a szemlét megelőzően, hogy közösen tudjanak készülni az eseményre. Ez sok esetben nem valósul meg, főként a személyi feltételek hiánya miatt (nincs, aki bekísérje az ügygondnokot az osztályra).

7. A független igazságügyi elmeorvos szakértő felkereste-e a szemle előtt (nem közvetlenül előtte, hanem ténylegesen előtte, külön) a személyt? Megvizsgálta-e őt illetve a dokumentációját?

A független igazságügyi elmeorvos szakértőnek a szemlét megelőzően kellene megvizsgálnia aszemélyt, hogy a szemlén már ismertetni tudja szakértői véleményét. Sok esetben azonban egyszerre érkezik a szemlére a bíró/bírósági titkár, a kirendelt ügygondnok és az igazságügyi szakértő, ami aggályokat vethet fel a személyben a szakértő függetlenségét illetően.

8. Alkalmaztak-e korlátozó intézkedést? Fizikait (lekötözés)? Kémiait (begyógyszerezés)? Ha igen, meddig tartott? Hogyan van dokumentálva? Volt-e mellette folyamatosan személyzet, monitorozták-e az állapotát? Kipróbáltak-e előtte más eszközt az állapota stabilizálására?

A magyar jogszabályok szerint lehet korlátozóintézkedéseket alkalmazni, azonban szigorú szabályok betartásával. A korlátozás csak addig tarthat, illetőleg olyan mértékű és jellegű lehet,amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. A korlátozásról az orvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek 2 órán belül azt - a dátum és az időpont feltüntetésével- jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást haladéktalanul meg kell szüntetni. A korlátozás ideje alatt a személy állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, amely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a személy állapotának megfelelő kielégítését.

A szemle

9. A beszállítástól számítva hány óra múlva került sor a szemlére, milyen napon?

A beszállítást követően 4 napon belül meg kell tartani a szemlét. Jogszerűtlen az a gyakorlat, mely szerint egyes kórházakban előre rögzített napokon (kedden és csütörtökön) vannak a szemlék.

10. Hol tartották meg a bírósági szemlét? A kórteremben? Külön helyiségben? A bíróságon? Ha a kórteremben, voltak-e ott más kezelt, más kezeltek hozzátartozói, a szemlén nem részt vevő személyek?

Fontos, hogy a személynek joga van ahhoz, hogy egy olyan helyiségben kerüljön sor a szemlére, ahol a szemlén résztvevőkön kívül nincs más jelen.

11. A független elmeorvos szakértő ott volt-e a szemlén személyesen? Ha igen, tartalmazza-e a meghallgatási jegyzőkönyv kellő részletességgel a vizsgálati eredményeket?

Lényeges, hogy a független igazságügyi elmeorvos szakértő a szemlét megelőzően megvizsgálja a személyt, s ezt követően a szemlén is részt vegyen. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell, hogy konkrétan miben nyilvánul meg a veszélyeztető magatartás.

12. A szemle idején gyógyszer hatása alatt volt-e a személy (ha igen milyen gyógyszer és milyen dózis?)?

Gyakori probléma, hogy a bírósági szemle idejére annyi gyógyszert kap a személy, hogy érdemi módon nem képes megfelelően gyakorolni a jogait az eljárásban. 

A szemle után

13. Ugyanaz a bíró/bírósági titkár volt jelen a szemlén mint aki a döntést hozta?

Fontos lenne, hogy ugyanaz a bíró/bírósági titkár legyen jelen a szemlén, mint aki végül a döntést hozza. 

14. Tartalmazza-e a szakvélemény a (közvetlen) veszélyeztető magatartás megvalósulásának indokolását?

A sürgősségi és/vagy kötelező gyógykezelés esetén nem a diagnózis fennállása indokolja a kezelés fenntartását. Tehát nem az számít, hogy valakinek van-e diagnosztizálható mentális problémája. Az számít, hogy mutat-e közvetlen veszélyeztető/veszélyeztető magatartást, tehát saját maga vagy mások életére, testi épségére, egészségére veszélyt jelenthet-e. 

15. Tartalmazza-e a jegyzőkönyv a személynek feltett kérdéseket és válaszokat valamint a személy által önállóan előadottak összefoglalását?

A bírósági szemléről jegyzőkönyv készül. Ennek tartalmaznia kell azokat a kérdéseket és válaszokat, melyekkel a bíró/bírósági titkár igyekezett felmérni a kötelező gyógykezelés szükségességét.

16. Kinek, mikor és hova kézbesítették az elsőfokú határozatot?

A bírósági szemlén meghozott döntésről határozat készül. A bíróság a határozatot annak meghozatalától számított 5 napon belül írásba foglalja, ezt követő 1 napon belül elrendeli annak kézbesítését. Tehát a bírósági szemlétől számított 10-12 napon belül várható, hogy a határozat megérkezik. 

Ezt a határozatot azonban sok esetben a személy otthonába postázzák, miközben ő még a kórházban tartózkodik. 

Az is lehetséges, hogy a kezelése már megszűnt, s ekkor kapja meg a határozatot. Ez nagy riadalmat kelthet, de nem jelenti, hogy ismét kezelés kezdődne meg - a már lezárult kezelés indokoltságáról szól a későn érkező irat. 

Az is lehetséges, hogy a határozatot a személy kezelésének lezárultát követően is az ügygondnok kapja meg. Ez eljárásjogi szempontból problémás, érdemes az ügygondnokkal tartani a kapcsolatot és kérni őt az irat továbbítására. 

17. Az elsőfokú bírósági határozat tartalmaz-e egyértelmű rendelkező részt és indokolást - utóbbi keretében speciális, konkrét tényállást és jogi indokolást? A tényállás keretében leírja-e a konkrét (közvetlen) veszélyeztető magatartást és az orvosi véleményeket?

A bírósági határozatnak szigorú formai követelményei vannak. Fontos, hogy tartalmazzon rendelkező részt, tehát, hogy a kezelés fenntartását vagy megszüntetését rendeli-e el. Az indoklásban le kell írni a tényállást, azt, hogy konkrétan mi a veszélyeztető magatartás, végül a döntést megalapozó jogi érveket.

18. Fellebbeztek-e az elsőfokú határozat ellen? Ha igen, ki és mikor?

A határozat ellen fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell benyújtani. A fellebbezésben érdemes minden, a fentiek alapján jogsértőnek számító mozzanatot leírni. Ezek a határozat hatályon kívül helyezéséhez vezethetnek, s még fennálló kezelés esetében ez a kezelés lezárásához vezethet. 

19. Mikor volt felülvizsgálat? Mit tartalmaz a határozat? (ennek tekintetében ugyanazok a kérdések, mint fent)

A bíróságnak a gyógykezelés szükségességét 30 naponként felül kell vizsgálnia. Ekkor ismét bírósági szemlére kerül sor, ahol újabb határozatot hoznak. Ennek a határozatnak is tartalmaznia kell a tényállást, a közvetlen veszélyeztető / veszélyeztető magatartás leírását és a döntést a kötelező gyógykezelés fenntartásáról, vagy megszüntetéséről. 

Amennyiben jogsértéseket tapasztaltak, mindenképpen fellebbezzenek határidőben a határozat ellen. A fellebbezésbe minden jogsértő mozzanatot írjanak bele, ezek a határozat hatályon kívül helyezéséhez vezethetnek. Ez alapján utólag akár kártérítést lehet követelni vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságához lehet fordulni. A megfelelő jogi lépések megtételéhez keressenek ügyvédet, vagy forduljanak civil szervezethez.

A 19 kérdésből álló listát itt érheti el nyomtatható verzióban:

letöltés »

A TASZ Jogsegélye elérhető a 06-1-279-22-35 telefonszámon.
Keddenként 14:30 - 17:00 és csütörtökönként 10:00 - 12:00 között.

Sürgős esetekben (éppen most szállítják be a személyt, most lesz a bírósági szemle) a 06-1-209-00-46 telefonszámon is hívhatják a TASZ munkatársait. Hétköznap 9:00 - 17:00 között lehet telefonálni.

Bővebb információkat a jogsegély oldalunkon talál.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jogfosztást konzervál az új Ptk.

A civilek teljesen eltörölnék a cselekvőképességet kizáró gondnokságot, többek között azért, mert az súlyosan sérti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. Az új Polgári Törvénykönyv gondnoksági szabályozásáról egyeztetett tegnap a tervezet előkészítésért felelős Dr. Székely László miniszteri biztos és Dr. Kőrös András bíró az érintett szervezeteket tömörítő Civil Caucus-szal az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában.

Nyílt levél után egyeztetés (2. rész)

"A szokásos eljárási rendtől eltérően, az NFÜ elnöke kezdeményezi ... hogy haladéktalanul kerüljön sor egy személyes szakmai egyeztetési folyamatra a véleményt küldő szakmai szervezetek képviselőivel." - írta az NFÜ elnöke vasárnap délután az ügynökség holnapján, miután nemzetközi és hazai szervezetek tiltakoztak a tervezett pályázati kiírások ellen. A TASZ ott lesz az egyeztetésen. Olvassa el és kommentálja a civilek javaslatát; csatlakozzon hozzá!