Magyarországnak kártérítést kell fizetnie ügyfelünknek, akit katéterezésre kényszerítettek
Fontos döntést hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága eheti ítéletében, amikor kimondta: a kényszerkatéterezés sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét, vagyis a kínzás tilalmát. Eszerint „senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni” – márpedig a kényszerített katéterezés éppen ezt teszi.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangú ítélete szerint ügyfelünk katéteres vizeletvizsgálatra kényszerítése kimerítette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmának megsértését. A Bíróság megállapította, hogy a hatóságok komolyan megsértették ügyfelünk fizikai és szellemi integritását, miközben az alkoholos befolyásoltság megállapításához a vérvizsgálat is elegendő lett volna. A Bíróság megállapította, hogy Magyarországnak a nem vagyoni kárért 9 000 eurót (EUR), a költségek és kiadások tekintetében pedig további 4,080 eurót kell fizetnie.
Az ügyben résztvevő ügyfelünk 2010-ben fordult jogsegélyszolgálatukhoz. Története szerint verekedésbe keveredett egy éjszakai klubban. A rendőrség aznap éjszaka az otthona előtt az autójában találta meg, ahol az alkoholszagra való tekintettel meg akarta szondáztatni, amit ő elutasított. Ezt követően előállították, majd kéz- és lábbilincsben vitték az orvosi ügyeletre, hogy ott vizelet- és vérmintát vegyenek tőle. Amikor ügyfelünk közölte, hogy nem tud vizelni, a rendőrök megkérték az orvost, hogy a vizelet kinyeréséhez helyezzen fel katétert, amit ügyfelünk határozott ellenzése ellenére is megtett. Az esetet követően ügyfelünket 2011 novemberében kilenc hónapra felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték ittas vezetés miatt.
Ügyfelünk az elrendelt katéterezést követően panasszal élt a Független Rendészeti Panasztestületnél, ami megállapította, hogy az erőszakos úton történő húgyhólyag-katéteres vizeletminta-vétel súlyosan sértette a felperes emberi méltósághoz, testi épséghez és egészséghez, valamint tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. Az Országos Rendőrfőkapitány azonban elutasította a panaszt, ám határozatában nem tért ki a bilincselés módjára és arra sem, hogy ügyfelünk nem egyezett bele a katéteres vizsgálatba. A határozat ellen beadott keresetet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, majd a Kúria is elutasította, ezért ügyfelünkkel az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk.
Jogsegélyszolgálatunk évről-évre kap olyan megkereséseket, amelyekben a segélykérőket katéteres vizsgálatra kényszerítik. Bár az eljárás józan ésszel beláthatóan is súlyosan megalázó és a helyettesítésként alkalmazható vérvizsgálat miatt felesleges is, ez idáig nem volt olyan bírósági döntés a kezünkben, amely az álláspontunkat támogatná. Az EJEB gyakorlatában sem találtunk hasonló ítéletet, ezért bízunk benne, hogy a mostani döntés nemcsak a magyar, hanem az Uniós gyakorlatban is megszünteti a jogsértő rendőrségi gyakorlatot.
Az ügyfél képviseletét Dr. Fazekas Tamás, a TASZ korábbi ügyvédje látta el.
