Megkérdeztük az államtól, hogy mit tesz a szegénytelepeken élők beoltásáért

Márciusban levélben figyelmeztettük a kormányzati szerveket arra, hogy a járványhelyzetben azonnali, célzott és hatékony intézkedésekre lenne szükség a szegénytelepeken élők védelmében, a további súlyos veszteségek megelőzésére. A pártoknak is elküldött részletes helyzetelemzésünkben konkrét javaslatokat tettünk, ám a válaszokból az derült ki, hogy nem akarják a mélyszegénységben élők helyzetét a járványhelyzetre tekintettel speciális intézkedésekkel kezelni.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ számára közérdekű bejelentést tettünk, többek közt azért, mert a szegénytelepeken élők közt sokan nem rendelkeznek hiteles információkkal, ezért nem akarnak oltást, akik pedig beoltatnák magukat, azoknak problémát jelenthet, hogy csak online lehet regisztrálni. Az sem világos, hogy regisztráció nélkül lehet-e oltáshoz jutni, és hogyan.

Mivel kérdéseinkre érdemi választ nem kaptunk, közérdekű adatigénylést küldtünk a Nemzeti Népegészségügyi Központnak április 16-án, amiben újra feltettünk kérdéseinket, és megkérdeztük azt is, hogyan juthat oltáshoz az, akinek nincs érvényes TAJ-száma, és ennél fogvavagy még háziorvosa sem. Arról is érdeklődtünk, hogy mi a terv arra a helyzetre, amikor már minden regisztrált be lesz oltva, de még nem értük el a nyájimmunitáshoz szükséges átoltottságot.

Bár a levelünkre adott válaszaikban egyetlen kormányzati szerv sem írt erről, de március óta a honvédség oltóbuszai járják a kistelepüléseket, segítenek a lakosság beoltásában. Ez üdvözlendő fejlemény, és az oltóbuszok ugyanis kifejezetten segíthetnének a hátrányos helyzetű településeken élők átoltottságának növelésében. Az oltóbuszok működésével kapcsolatban szintén április 16-án közérdekű adatigényléssel fordultunk a Honvédelmi Minisztériumhoz, hogy kiderüljön: az oltóbuszok mely településekre mennek, milyen szempontok alapján és eljutnak-e a leghátrányosabb helyzetű településekre, szegregátumokba is.