Mi van, ha nem tudom aláírni?

Miért kell aláírni az iratokat? Mi számít aláírásnak? Mi van azokkal, akik nem tudják mozgatni a karjukat, vagy egyéb okból fizikailag nem tudják aláírni a szükséges papírokat? Fontos információk az aláírás jogi szerepéről, lényegéről és a hazai szabályozásról szól.

Az írni nem képes személyek - jogi értelemben - olyan fogyatékossággal élő emberek, akiknek fizikai nehézségeik vannak az aláírással (pl: végtaghiányból adódóan). Az írni nem képes személyek köre semmiképpen sem összekeverendő az írni nem tudó (pl: szellemi fogyatékossággal élő) személyekkel, akik egészen más okokból nem tudják aláírni a dokumentumokat. Az aláírás csupán igazolja, hogy megértettük az aláírásunk felett szereplő szöveget, mindennel egyetértünk és saját elhatározásunk alapján, külső kényszerítés nélkül írjuk alá  a szerződést, végrendeletet, számlát (a továbbiakban: jognyilatkozat).

A jognyilatkozatok célja valójában a nyilatkozó akaratának a kifejezése és nem annak formája. A magyar Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) is biztosítja az írni nem tudó vagy nem képes személyek számára, hogy írásbeli jognyilatkozatot tegyenek. Ennek egyik módja, ha a jognyilatkozatot – közjegyző által – közokiratba foglalják. Vagyis felkeresnek egy közjegyzőt, aki megírja a nyilatkozó helyett az okiratot. Az ügyintézés során természetesen nem elvárható, hogy minden esetben közjegyző közreműködését kérjék az érintettek, amelynek ráadásul díja is van.

A jognyilatkozat akkor is érvényes lesz, ha

a) a jognyilatkozatod alján szereplő aláírásodat közjegyző (vagy bíróság) hitelesíti. Ehhez annyit kell tenned, hogy elviszed az általad választott közjegyzőhöz a dokumentumot, aki azt aláírja és lepecsételi.  

vagy

b) egy ügyvédhez viszed, aki aláírja

vagy

c)  általad választott két tanú aláírja,

ami igazolja, hogy

ca) a nem általad írt okiratot előttük írtad alá vagy

cb) az okiraton lévő aláírást előttük sajátodnak ismerted el.

Az aláírás, vagy kézjegy formájára nincs kötelező törvényi előírás. A bíróságok által kialakított gyakorlat röviden úgy foglalható össze, hogy mindenki úgy ír alá, ahogy az neki tetszik (pl.  ékírás, firka, csak az egyik név, stb.) a lényeg, hogy az tőle származzon. A Ptk. szabályai megelégednek az aláíró kijelentésével, melyet a tanúk bizonyítanak. Tehát ha két aláírás még el is tér egymástól de az aláíró úgy nyilatkozik, hogy mindkettő az ő aláírása, akkor azt mindenkinek el kell fogadnia.

Fontos szabály, hogy a fentiek megsértésére csak a nyilatkozattevő személy érdekében lehet hivatkozni. Vagyis az alaki követelményeket megsértő jognyilatkozat érvényes lesz, amennyiben a nyilatkozat a nyilatkozattevő fél érdekeit nem sérti. Ezt jogi szakkifejezéssel relatív semmisségnek nevezzük, amely az elméleti kiindulópontunk alapján részesíti előnyben a nyilatkozattevő személy akaratának érvényre juttatását a nyilatkozat formai követelményeivel szemben. Röviden: Ha a szerződés annak az érdekét szolgálja, aki rosszul írt alá vagy a szerződésről hiányoznak a tanúk, ettől még érvényes lesz.  

Nemzetközi szervezetek is régóta foglalkoznak a problémával. A World Blind Union látássérültek esetében megoldásnak ajánlja, hogy rajzoljanak nagyobb négyszögeket az aláírás helyére, ezzel segítve, hogy a gyengénlátók, vagy akár más fogyatékossággal élők (pl: finommotorikus mozgási nehézségek, parkinzon) is jó helyre tudjanak aláírni. Megoldás lehet, pl: banki ügyintézéshez, a hüvelykujj ujjlenyomatának rögzítése, majd ennek felhasználása a jognyilatkozatok megtételéhez. A megoldások lényege, hogy ki lehessen fejezni az akaratot, másrészt megfelelő biztonságot is jelentsen a visszaélések elkerülése érdekében.

Láthatjuk, hogy azon személyek esetében, akik - a szó legtágabb értelmében - se aláírással, se kézjeggyel nem tudják ellátni az iratokat, azok ma Magyarországon nem tudnak önállóan írásbeli jognyilatkozatot tenni. Vannak, akiket – emiatt – szélsőséges esetben még gondnokság alá is helyeznek, holott a belátási képességük nem, csak a fizikai képességük hiányzik.

Az aláírás csupán a döntés vagy akarat kifejezését igazoló eszköz, ezért az a legfontosabb, hogy ezt az akaratot ki lehessen fejezni a döntési folyamat során. Nem lehet a cselekvőképesség és (alap)joggyakorlás korlátozásának indoka, hogy az érintett személy fizikailag nem képes az akaratát kifejező aláírás létrehozására.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az uniós milliárdok nem betonozhatnak be jogsértő helyzeteket

A fogyatékossággal élő emberek és családjaik alig éreznek valamit az őket segítő fejlesztésekből, ezért javaslatokat tettünk a kormánynak és az Európai Bizottságnak, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartva reagáljanak a legsúlyosabb problémákra.

Legalább 40 iskolába jut el a MONDO jogtudatosító program

Sikeres volt közösségi gyűjtésünk. A kampány vége előtt két héttel, 128 támogató segítségével jött össze csaknem egymillió forint arra, hogy a MONDO tanároknak szóló workshopja legalább 40 iskolába eljusson. Most keressük az iskolákat, amik nyitottak arra, hogy a MONDO oktatási segédeszközként a mindennapi tanításba bekerülhessen, és így több ezer gyerek kezdjen el tanulni a saját jogairól.

Abszurd jogsérelem a pszichiátriákon: az ombudsman a Kormány beavatkozását sürgeti

Sérül a nem-önkéntes pszichiátriai gyógykezelés alá vont személyek hatékony jogorvoslathoz való joga - állapította meg beadványunk alapján az állampolgári jogok biztosa. A jelentés a sürgősségi és a kötelező gyógykezeléssel kapcsolatos több más problémára is felhívta a figyelmet.