Mi van, ha nem tudom aláírni?

Miért kell aláírni az iratokat? Mi számít aláírásnak? Mi van azokkal, akik nem tudják mozgatni a karjukat, vagy egyéb okból  fizikailag nem tudják aláírni a szükséges papírokat? Fontos információk az aláírás jogi szerepéről, lényegéről és a hazai szabályozásról szól.

Az írni nem képes személyek - jogi értelemben - olyan fogyatékossággal élő emberek, akiknek fizikai nehézségeik vannak az aláírással (pl: végtaghiányból adódóan). Az írni nem képes személyek köre semmiképpen sem összekeverendő az írni nem tudó (pl: szellemi fogyatékossággal élő) személyekkel, akik egészen más okokból nem tudják aláírni a dokumentumokat. Az aláírás csupán igazolja, hogy megértettük az aláírásunk felett szereplő szöveget, mindennel egyetértünk és saját elhatározásunk alapján, külső kényszerítés nélkül írjuk alá  a szerződést, végrendeletet, számlát (a továbbiakban: jognyilatkozat).

A jognyilatkozatok célja valójában a nyilatkozó akaratának a kifejezése és nem annak formája. A magyar Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) is biztosítja az írni nem tudó vagy nem képes személyek számára, hogy írásbeli jognyilatkozatot tegyenek. Ennek egyik módja, ha a jognyilatkozatot – közjegyző által – közokiratba foglalják. Vagyis felkeresnek egy közjegyzőt, aki megírja a nyilatkozó helyett az okiratot. Az ügyintézés során természetesen nem elvárható, hogy minden esetben közjegyző közreműködését kérjék az érintettek, amelynek ráadásul díja is van.

A jognyilatkozat akkor is érvényes lesz, ha

a) a jognyilatkozatod alján szereplő aláírásodat közjegyző (vagy bíróság) hitelesíti. Ehhez annyit kell tenned, hogy elviszed az általad választott közjegyzőhöz a dokumentumot, aki azt aláírja és lepecsételi.  

vagy

b) egy ügyvédhez viszed, aki aláírja

vagy

c)  általad választott két tanú aláírja,

ami igazolja, hogy

ca) a nem általad írt okiratot előttük írtad alá vagy

cb) az okiraton lévő aláírást előttük sajátodnak ismerted el.

Az aláírás, vagy kézjegy formájára nincs kötelező törvényi előírás. A bíróságok által kialakított gyakorlat röviden úgy foglalható össze, hogy mindenki úgy ír alá, ahogy az neki tetszik (pl.  ékírás, firka, csak az egyik név, stb.) a lényeg, hogy az tőle származzon. A Ptk. szabályai megelégednek az aláíró kijelentésével, melyet a tanúk bizonyítanak. Tehát ha két aláírás még el is tér egymástól de az aláíró úgy nyilatkozik, hogy mindkettő az ő aláírása, akkor azt mindenkinek el kell fogadnia.

Fontos szabály, hogy a fentiek megsértésére csak a nyilatkozattevő személy érdekében lehet hivatkozni. Vagyis az alaki követelményeket megsértő jognyilatkozat érvényes lesz, amennyiben a nyilatkozat a nyilatkozattevő fél érdekeit nem sérti. Ezt jogi szakkifejezéssel relatív semmisségnek nevezzük, amely az elméleti kiindulópontunk alapján részesíti előnyben a nyilatkozattevő személy akaratának érvényre juttatását a nyilatkozat formai követelményeivel szemben. Röviden: Ha a szerződés annak az érdekét szolgálja, aki rosszul írt alá vagy a szerződésről hiányoznak a tanúk, ettől még érvényes lesz.  

Nemzetközi szervezetek is régóta foglalkoznak a problémával. A World Blind Union látássérültek esetében megoldásnak ajánlja, hogy rajzoljanak nagyobb négyszögeket az aláírás helyére, ezzel segítve, hogy a gyengénlátók, vagy akár más fogyatékossággal élők (pl: finommotorikus mozgási nehézségek, parkinzon) is jó helyre tudjanak aláírni. Megoldás lehet, pl: banki ügyintézéshez, a hüvelykujj ujjlenyomatának rögzítése, majd ennek felhasználása a jognyilatkozatok megtételéhez. A megoldások lényege, hogy ki lehessen fejezni az akaratot, másrészt megfelelő biztonságot is jelentsen a visszaélések elkerülése érdekében.

Láthatjuk, hogy azon személyek esetében, akik - a szó legtágabb értelmében - se aláírással, se kézjeggyel nem tudják ellátni az iratokat, azok ma Magyarországon nem tudnak önállóan írásbeli jognyilatkozatot tenni. Vannak, akiket – emiatt – szélsőséges esetben még gondnokság alá is helyeznek, holott a belátási képességük nem, csak a fizikai képességük hiányzik.

Az aláírás csupán a döntés vagy akarat kifejezését igazoló eszköz, ezért az a legfontosabb, hogy ezt az akaratot ki lehessen fejezni a döntési folyamat során. Nem lehet a cselekvőképesség és (alap)joggyakorlás korlátozásának indoka, hogy az érintett személy fizikailag nem képes az akaratát kifejező aláírás létrehozására.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Valódi családbarát intézkedésekért indítunk kampányt

Több mint félmillió magyar állampolgár szorul segítségre mindennapi önálló életvitelében egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt. Ők az államtól nem kapnak megfelelő támogatást, ezért szeretteiknek kell gondoskodni róluk. Magyarországon ez a probléma minden tizedik embert érint. A fogyatékossággal élő gyermekeiket vagy éppen idős szüleiket gondozó családtagok teljesen kiszolgáltatott helyzetben élnek, de az önállóan élő fogyatékos emberek sincsenek jobb helyzetben. Célunk, hogy ők mind önállóan élhessenek, de ne legyenek magukra hagyva a problémáikkal, ezért kampányt és petíciót indítottunk.

Kisokos: a támogatott döntéshozatalról

A gondnokság alá helyezést rossz megoldásnak tartjuk, mert úgy próbál meg védelmet nyújtani a kiszolgáltatottság ellen, hogy megfosztja az érintett személyt jogaitól. Ezzel szemben már Magyarországon is létezik egy alternatív megoldás, az ún. támogatott döntéshozatal, amely úgy biztosít az érintett számára egy támogatót, hogy nem érinti az ellátott személy döntési jogát. A támogató segíthet,
jelen lehet a fontosabb döntések meghozatalánál, de nem dönthet a támogatott személy helyett. Erről szól ez a tájékoztató.

A poszt könnyen érthető verzióját ide kattintva érheted el.

Uniós források és a fogyatékosügy II.

Előző blogbejegyzésünkben arról írtunk, hogyan kezdett el a magyar állam fogyatékos embereket célzó EU-s programokkal dolgozni, és hogy az induló programok mennyire vették figyelembe a Magyarországra is kötelező erejű, a magyar állam által is vállalt emberi jogi kereteket.  Elemzésünket az alábbiakban folytatjuk.