Mi van, ha nem tudom aláírni?

Az írni nem képes személyek – jogi értelemben – olyan fogyatékossággal élő emberek, akiknek fizikai nehézségeik vannak az aláírással (pl: végtaghiányból adódóan). Az írni nem képes személyek köre semmiképpen sem összekeverendő az írni nem tudó (pl: szellemi fogyatékossággal élő) személyekkel, akik egészen más okokból nem tudják aláírni a dokumentumokat. Az aláírás csupán igazolja, hogy megértettük az aláírásunk felett szereplő szöveget, mindennel egyetértünk és saját elhatározásunk alapján, külső kényszerítés nélkül írjuk alá  a szerződést, végrendeletet, számlát (a továbbiakban: jognyilatkozat).

A jognyilatkozatok célja valójában a nyilatkozó akaratának a kifejezése és nem annak formája. A magyar Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) is biztosítja az írni nem tudó vagy nem képes személyek számára, hogy írásbeli jognyilatkozatot tegyenek. Ennek egyik módja, ha a jognyilatkozatot – közjegyző által – közokiratba foglalják. Vagyis felkeresnek egy közjegyzőt, aki megírja a nyilatkozó helyett az okiratot. Az ügyintézés során természetesen nem elvárható, hogy minden esetben közjegyző közreműködését kérjék az érintettek, amelynek ráadásul díja is van.

A jognyilatkozat akkor is érvényes lesz, ha

a) a jognyilatkozatod alján szereplő aláírásodat közjegyző (vagy bíróság) hitelesíti. Ehhez annyit kell tenned, hogy elviszed az általad választott közjegyzőhöz a dokumentumot, aki azt aláírja és lepecsételi.  

vagy

b) egy ügyvédhez viszed, aki aláírja

vagy

c)  általad választott két tanú aláírja,

ami igazolja, hogy

ca) a nem általad írt okiratot előttük írtad alá vagy

cb) az okiraton lévő aláírást előttük sajátodnak ismerted el.

Az aláírás, vagy kézjegy formájára nincs kötelező törvényi előírás. A bíróságok által kialakított gyakorlat röviden úgy foglalható össze, hogy mindenki úgy ír alá, ahogy az neki tetszik (pl.  ékírás, firka, csak az egyik név, stb.) a lényeg, hogy az tőle származzon. A Ptk. szabályai megelégednek az aláíró kijelentésével, melyet a tanúk bizonyítanak. Tehát ha két aláírás még el is tér egymástól de az aláíró úgy nyilatkozik, hogy mindkettő az ő aláírása, akkor azt mindenkinek el kell fogadnia.

Fontos szabály, hogy a fentiek megsértésére csak a nyilatkozattevő személy érdekében lehet hivatkozni. Vagyis az alaki követelményeket megsértő jognyilatkozat érvényes lesz, amennyiben a nyilatkozat a nyilatkozattevő fél érdekeit nem sérti. Ezt jogi szakkifejezéssel relatív semmisségnek nevezzük, amely az elméleti kiindulópontunk alapján részesíti előnyben a nyilatkozattevő személy akaratának érvényre juttatását a nyilatkozat formai követelményeivel szemben. Röviden: Ha a szerződés annak az érdekét szolgálja, aki rosszul írt alá vagy a szerződésről hiányoznak a tanúk, ettől még érvényes lesz.  

Nemzetközi szervezetek is régóta foglalkoznak a problémával. A World Blind Union látássérültek esetében megoldásnak ajánlja, hogy rajzoljanak nagyobb négyszögeket az aláírás helyére, ezzel segítve, hogy a gyengénlátók, vagy akár más fogyatékossággal élők (pl: finommotorikus mozgási nehézségek, parkinzon) is jó helyre tudjanak aláírni. Megoldás lehet, pl: banki ügyintézéshez, a hüvelykujj ujjlenyomatának rögzítése, majd ennek felhasználása a jognyilatkozatok megtételéhez. A megoldások lényege, hogy ki lehessen fejezni az akaratot, másrészt megfelelő biztonságot is jelentsen a visszaélések elkerülése érdekében.

Láthatjuk, hogy azon személyek esetében, akik – a szó legtágabb értelmében – se aláírással, se kézjeggyel nem tudják ellátni az iratokat, azok ma Magyarországon nem tudnak önállóan írásbeli jognyilatkozatot tenni. Vannak, akiket – emiatt – szélsőséges esetben még gondnokság alá is helyeznek, holott a belátási képességük nem, csak a fizikai képességük hiányzik.

Az aláírás csupán a döntés vagy akarat kifejezését igazoló eszköz, ezért az a legfontosabb, hogy ezt az akaratot ki lehessen fejezni a döntési folyamat során. Nem lehet a cselekvőképesség és (alap)joggyakorlás korlátozásának indoka, hogy az érintett személy fizikailag nem képes az akaratát kifejező aláírás létrehozására.