Mindenki jogain átgázol a homo- és transzfób propagandatörvény

A beadványt az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ Szekciója, a Prizma Transznemű Közösség, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transvanilla Transznemű Egyesület közösen nyújtotta be Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa számára.

A civilek felhívják az ombudsman figyelmét arra, hogy a júniusban elfogadott rendelkezések azt a téves látszatot keltik, hogy a kiskorúak fejlődését károsan befolyásolja, ha „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást” megjelenítik számukra. A hasonló szellemiségű orosz „propagandatörvénnyel” összefüggésben az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban már hangsúlyozta: semmilyen tudományos bizonyíték vagy szociológiai adat nem támasztja alá, hogy a homoszexualitás vagy a transzneműség puszta említése, vagy a szexuális illetve nemi kisebbségek társadalmi helyzetével kapcsolatos nyílt társadalmi vita hátrányosan érintené a gyermekeket.

Közben az alapvető jogok biztosa nemzeti emberi jogi intézményi “A” státuszának elvételét javasolja az ombudsman külföldi kollégáiból álló testület. Jelentésük szerint többek között az indokolja Dr. Kozma Ákos leminősítését “B” státuszúra, hogy nem foglalkozott megfelelően számos emberi jogi problémával, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTQ+ embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket, és bizonyos, politikailag érzékeny kérdésekben nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Mindez az ombudsman függetlenségének a hiányát is mutatja.

A civilek beadványa szerint a hazánkban elfogadott rendelkezések azt üzenik, hogy erkölcstelen azok magánélete, akik a heteroszexuálistól eltérő szexuális irányultsággal, a ciszneműségtől eltérő nemi identitással rendelkeznek. Az LMBTQ+ emberek egyenlő emberi méltósághoz való jogán túl a törvény előtti egyenlőséghez való joguk is sérül azzal, hogy a törvény megalkotói és megszavazói a gyerekekre nézve veszélyesnek nyilvánítják őket. Az ombudsman korábban Szél Bernadett országgyűlési képviselő kérdésére azt válaszolta, hogy a törvény tényleges emberi jogi hatása a gyakorlati alkalmazás során fog megmutatkozni, de – mint arra a civilek a beadványban felhívják a figyelmet – ez egyáltalán nem így van. A rendelkezések, melyekhez a kormánymédia kommunikációs támogatása társul, többeket felbátorítanak az LMBTQ+ vagy annak vélt emberek elleni szóbeli és fizikai erőszakra is.

A kormány által hangoztatott gyermekvédelmi célokat nem lehet elérni azzal, ha a gyerekek elől elhallgatják, hogy léteznek nem heteroszexuális kapcsolatok és a születési nemtől eltérő nemi identitások is. Mint arra a beadvány rámutat, az egészséges fejlődéshez a gyerekeknek szorongást keltő tabusítás helyett arra lenne leginkább szükségük, hogy kérdéseikre a koruknak megfelelő tartalmú, megnyugtató válaszokat kapjanak. A törvény a szülőket is megakadályozza abban, hogy megválaszthassák, gyermekük számára milyen nevelést nyújtanak.

A kormány rendelkezései a médiában a kifejezetten pornográf vagy erőszakos jellegű tartalmakkal sorolja azonos kategóriába „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak” a megjelenítését és „népszerűsítését”, egyértelműen korlátozva a véleménynyilvánítás jogát és a sajtó szabadságát. Ráadásul a szexuális irányultság és a nemi identitás nem választás kérdése így azok „népszerűsítése” fogalmilag is értelmezhetetlen. Ezek a rendelkezések az egész társadalmat érintik, hiszen mindenkire vonatkoznak azok a szabályok, amelyek a közbeszédben betiltanak egyes témákat, illetve késő éjszakára száműzik azokat a médiában.

A civilek értékelése szerint a törvény sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a szülők jogát ahhoz, hogy a gyermeknek adandó nevelést megválasszák, a szólás- és sajtószabadságot, a tájékozódáshoz, tanításhoz és tanuláshoz való jogot, valamint a gyermekek és fiatalok jogait. Különösen veszélyezteti a törvény a nemi és szexuális kisebbséghez tartozó fiatalkorúak egészséghez való jogát, megnehezítve a mentális és fizikai egészségük támogatását, az önazonosságukat megerősítő egészségügyi és mentális szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az alapvető jogok biztosától a saját vizsgálata mellett azt is kérjük, hogy az Alkotmánybíróságon indítványozza a törvény nemzetközi szerződésbe ütközésének, illetve az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.