Nem megfelelően tájékoztatják a nyilvánosságot – az NNK-hoz fordultunk javaslatainkkal ennek orvoslására
A nyilvánosság proaktív tájékoztatása minden közfeladatot ellátó szerv alapvető kötelessége. Fontos szerepet játszik abban, hogy az állami szervek hitelességüket és a nyilvánosság beléjük vetett bizalmát elnyerjék és fenntartsák. Ráadásul bizonyos esetekben a köznyugalom biztosítását is szolgálja – erre nagyon jó példa a járványügyi adatok közlése. A Nemzeti Népegészségügyi Központ nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, majd a közérdekűadat-igényléseinket sem teljesítette, miután pedig pert nyertünk ellenük, a bírósági ítélet végrehajtásával is késlekedtek. A hasonló esetek elkerülése érdekében levélben fordultunk hozzájuk javaslatainkkal.
Ha egy állami szerv közérdekű adatot tesz közzé, arról a nyilvánosságot tájékoztatnia kell, ennek a kötelezettségüknek azonban sokszor nem tesznek eleget: csak későn, hiányosan vagy egyáltalán nem tájékoztatják a polgárokat a közérdekű adatokról. Ez azért is problémás gyakorlat, mert bizonyos adatok esetében kifejezetten fontos, hogy azok mikor válnak elérhetővé, ugyanis idővel jelentőségüket vesztik, és nem hordoznak már érdemi információt a nyilvánosság számára. Megfelelő az a tájékoztatás is, ha a közérdekű adatok könnyen elérhetők az adott szerv weboldalán, de célszerű sajtóközleményt is kiadni a fontosabb témákban.
Az állampolgároktól érkező közérdekűadat-igényeket minden esetben teljesíteni kell, ahol ennek nincs törvényi akadálya. Az pedig a lehető legrosszabb gyakorlat, ha az adatkezelő előre tudja, hogy elutasító választ fog adni, mégis a határidő utolsó napjáig vár ezzel., A közérdekű adatokat lehetőleg úgy kell kiadni, hogy azok mindenki számára világosak legyenek.
Annak érdekében, hogy a közérdekű adatokat igénylése, illetve az erről való tájékoztatás megfelelően működjön, javasoljuk az NNK-nak – illetve más állami szerveknek is –, hogy az adatigénylés ne egy egyoldalú bürokratikus folyamat legyen, hanem vonják be az adatigénylőt is a folyamatba, egyeztessenek vele. Fontos, hogy az adatkezelő ne személytelen hivatali eljárásként tekintsen az adatigénylésre, amely zártan, a hatóság falai között zajlik, és amelynek csak az eredményét közli az adatigénylővel, hanem partnerként tekintsen rá, egyeztessen, kommunikáljon vele.
