Nem tudta bizonyítani a Fidesz, hogy jogszerűen kezelte a TASZ ügyfelének adatait

Email-címei jogszerűtlen kezelése miatt jogerősen pert nyert a Fidesz ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfele. A férfi állítja, hogy soha nem adta meg elérhetőségeit a pártnak, az mégis kampányanyagokat küldött neki. A Fidesz nem tudta igazolni, hogy jogszerűen szerezte meg az adatokat.

A kormánypárt védekezésül két aláírásgyűjtő ívet is bemutatott, amelyeken szerepelt a TASZ ügyfelének neve és email-címe, ő azonban tagadta, hogy bármelyiket is aláírta volna. Az egyiken ráadásul még a neve is hibásan szerepelt. A bíróság megállapította, hogy az adatkezelőnek, vagyis a Fidesznek kellett volna bizonyítania, hogy jogszerűen kezelte a TASZ ügyfelének adatait. Ehhez azonban nem volt elegendő két aláírásgyűjtő ívet bemutatni: azt is bizonyítani kellett volna, hogy az aláírások eredetiek. A kormánypárt előbb indítványozta, hogy a bíróság rendeljen ki írásszakértőt, de később ezt visszavonta, így nem tudta igazolni, hogy az aláírások valóban a TASZ ügyfelétől származtak.

Az ítélet szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz politikai marketing céljából jogellenesen kezelte a személyes adatokat. Valószínűleg nem egyedi esetről van szó, ezért a TASZ kezdeményezte a Fidesz politikai marketing célú adatkezeléseinek átfogó vizsgálatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A hatóság tájékoztatása szerint más bejelentő kérelme alapján már folyamatban van a Fidesz adatkezelésének vizsgálata.

A TASZ szerette volna elérni, hogy a bíróság azt is kimondja: olyan ellenőrző mechanizmusokat kell iktatni az aláírásgyűjtések folyamatába, amelyek biztosítják, hogy valóban minden adat önkéntesen kerüljön az adatbázisokba, illetve, hogy a megfelelő garanciák nélkül gyűjtött adatok kezelése jogellenes. Bár első fokon ezt kimondta a bíróság, a másodfokú ítélet azt állapította meg, hogy önmagukban az elégtelen kontrollmechanizmusok miatt senki sem perelhet, az adatbiztonság fogalma pedig alapvetően a már rögzített adatokra vonatkozik, nem az adatfelvételre.

„Lényegében nem lehet tudni, hogy milyen gyakran kerülnek az állampolgárok adatai a tudtukon kívül pártadatbázisokba, ezért fontos lenne megfelelő garanciarendszert kidolgozni az adatok ajánlóíves felvételéhez és további kezeléséhez. Szükséges lenne továbbá, hogy az adatvédelmi hatóság részrehajlástól mentesen, átfogóan vizsgálja a pártok adatkezelését” – nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa.

„A bíróság világossá tette: a pártoknak tudniuk kell bizonyítani, hogy csak olyanok adatait kezelik az aláíróíveken, akik ehhez ténylegesen hozzájárultak, különben az így szerzett adatokat törölniük kell. Minden olyan pártadatbázis jogellenesen működik, amelyikről nem bizonyítható, hogy a benne tárolt adatokat jogszerűen szerezték” – nyilatkozta dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogi képviseletet ellátó ügyvédje.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Senki nem tudja, kivel oszt meg Magyarország titkos hírszerzési információkat

Nemzetközi összefogásban igyekszünk kideríteni, Magyarország kivel osztja meg a nemzetbiztonság működése során szerzett titkos információkat. Megkérdeztük az ezzel foglalkozó minisztereket és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát is. Alig akartuk elhinni, mit válaszoltak – ha igazat mondanak, bőven van mitől tartanunk.

Ki szivárogtat a kedves HírTV-nek?

Az eddigi legsikeresebb magyar közösségi oldal, a wiw.hu alapítója és a tüntetéseken aktív szerepet vállaló Várady Zsolt tizenegy évvel ezelőtti, jelentéktelen tettével kapcsolatos hivatalos iratokat valaki kiszivárogtatta a HírTV-nek. A Magyar Narancs pedig megírta, hogyan vert meg egy házaspárt Habony Árpád. Mi a különbség a két eset között?

Veszélyezteti az információs jogokat az új Alkotmány

Az új Alkotmány megszünteti az információs jogok fellett őrködő országgyűlési biztos intézményét, és helyette egy autonóm hatóság modellje szerint működő szervet állít fel. A TASZ szerint az adatvédelmi biztos hatósággá alakítása súlyosan veszélyezteti az állam átláthatóságának biztosítását szolgáló szabályok érvényesítését, csökkenti az alapjogvédelem jelenlegi szintjét