Portugália: 10 évvel a dekriminalizáció után

“Sosem bíztam az olyan közpolitikában, ami az emberek önbecsülésének lerombolásán alapul,” felelte Alexandre Quintanilha, a Portói Egyetem biológia professzora arra a kérdésünkre, hogy mi győzte meg végül a drogfogyasztás dekriminalizálása mellett. Quintanilha sosem fogyasztott illegális szereket, az ő drogja bevallottan a tudomány, és tudományos érdeklődésének homlokterében sem a drogkérdés áll – éppen ezért kérték fel 1999-ben arra, hogy független és pártatlan szakértőként vegyen részt a portugál drogpolitikát felülvizsgáló parlamenti bizottság munkájában.

A portugál állam akkoriban szigorú rendészeti módszerekkel próbálta visszaszorítani az illegális szerek fogyasztását, abban reménykedve, hogy ezzel elrettentik a fiatalokat. Nem így történt. Ellenben a drogfogyasztók rejtőzködőbbé váltak, és egyre többen osztották meg a használt fecskendőiket, ami a HIV-járvány rohamos terjedéséhez vezetett. A túladagolásokhoz nem merték kihívni a mentőket, ezért a halálesetek száma is vészesen szaporodott, akárcsak a drogfogyasztáshoz köthető beszerzési bűnözés. A bizottság számos szakembert, szülőt és fogyasztót meghallgatva úgy találta, hogy a fogyasztó büntetésével, megbélyegzésével az állam éppen az ellenkezőjét éri el annak, mint amit elérni akart, ezért azt javasolta a döntéshozóknak, hogy szüntessék meg a fogyasztók kriminalizálását, ellenben fektessenek több pénzt az ártalmak csökkentésére és a függők kezelésére. Így is lett, és ennek immár 10 éve. A TASZ filmes csapata tavaly azért utazott Portugáliába, hogy megkérdezze az ország legkitűnőbb szakembereit, hogyan értékelik ezt a tíz évet.



Eddig a drogreform ellenségei mondhatták azt, hogy lehet, hogy a dekriminalizáció működik Hollandiában, ami egy fejlett liberális társadalom, de nem működhet a kevésbé fejlett és konzervatív országokban. Nos, íme egy katolikus konzervatív ország, 50 éves diktatórikus múlttal, fejletlen gazdasággal. A konzervatív kritikusok félelmeivel szemben a dekriminalizációt követően a drogfogyasztás nem nőtt, sőt, egyes korcsoportokban még csökkent is, a fertőzések és halálesetek pedig visszaszorultak. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy a dekriminalizációval párhuzamosan Portugália egy új drogstratégiát hozott, ami az ártalomcsökkentő szemléleten alapult, és jelentős pénzt fektettek az ellátórendszer fejlesztésébe – a fogyasztók elleni büntetőeljárások ezreinek megszűnésével jelentős pénz szabadult fel. A csekélyebb jelentőségű kábítószeres esetek egy orvosból, szociális munkásból és jogászból álló független bizottság elé kerülnek, és ez a bizottság dönti el, hogy szükség van-e szankció (pénzbírság, közmunka) kiszabására, vagy sem. A függőknek kezelést írhatnak elő, ha pedig valaki bódult állapotban autót vezetett, a bizottság elrendeli a jogosítványának bevonását. Sokkal hatékonyabb és igazságosabb rendszer ez, mint a hazai elterelés, amelybe 90 százalékban alkalmi marihuána-fogyasztók kerülnek kényszerkezelésbe.

Sajnos azonban a magyar kormány ahelyett, hogy a portugál mintát követné, tovább szigorítja az amúgy is szigorú szabályozást, és a nyugat-európai trendekkel szembefordulva inkább a balkáni és kelet-európai megközelítést sajátítja el. A TASZ filmes csapata Bulgáriába is elutazott, ahol kísértetiesen hasonló folyamatokat tapasztalt, mint nálunk. Az eddigi szabályozás szerint a fogyasztók pénzbüntetés befizetésével kikerülhették a börtönbüntetést, a kormány most szigorítaná a tövényt, és megszüntetné ezt a lehetőséget is. Pedig a 8 milliós országban már így is körülbelül 800 ember kerül börtönbe kábítószeres bűncselekmények miatt egy évben. A börtönben a fogyasztók szintén hozzájutnak a drogokhoz, ráadásul gyakran hepatitis vagy HIV vírussal fertőzötten kerülnek ki, majd továbbfertőzik a környezetüket is, az egzisztenciájuk pedig végképp megroppan: minimálisra csökken az esélyük arra, hogy újra a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.


A cc-re kattintva bekapcsolhatod a magyar feliratot!

Míg Portugáliában nem talákoztunk olyan a prevenció, a kezelés vagy az ártalomcsökkentés területén dolgozó szakemberrel, aki a dekriminalizáció hatékonyságát 10 év után megkérdőjelezné, addig Bulgáriában nem találkoztunk egyetlen szakemberrel sem, aki a kriminalizálást hatékonynak tartotta volna.     

Sárosi Péter
TASZ

EZ A CIKK A DROGRIPORTEREN SZEREPLŐ OLDAL MÁSOLATA. HA SZERETNE HOZZÁSZÓLNI EHHEZ A CIKKHEZ KÉRJÜK TEGYE MEG AZ EREDETI OLDALON, AMELYET IDE KATTINTVA ÉRHET EL

Megosztás