KISOKOS: Mit tegyek, ha rendőri visszaélést tapasztaltam?

A jogsegélyszolgálatunkhoz gyakran érkeznek rendőri visszaéléssel, túlkapással, bántalmazással kapcsolatos panaszok. A rendőrség az állami erőszakmonopólium egyik letéteményese, ezért különösen fontos, hogy a rendőrség nevében eljáró személyek betartsák a rájuk vonatkozó garanciális szabályokat.

Tipikus rendőri jogsértések, alapjogsértések

  • Indokolatlan, alaptalan igazoltatás, előállítás
  • Kényszerítő eszköz indokolatlan alkalmazása (pl. bilincs, könnygáz, rendőrbot stb.)
  • Kényszerítő eszköz figyelmeztetés nélküli alkalmazása
  • Azonosító szám hiánya a rendőr egyenruháján, azonosító szám megmutatásának megtagadása
  • Emberi méltóságot sértő rendőri kommunikáció vagy egyéb intézkedés (sértegetés, lealacsonyító, megalázó beszédmód, levetkőztetés, megalázó testhelyzetbe kényszerítés)
  • Indokolatlanul hosszú előállítás, őrizet
  • Indokolatlan őrizetbe vétel vagy előállítás

A fentiek általában nem minősülnek bűncselekménynek, ezek miatt panasznak lehet helye.

  • Bántalmazás az eljárás során, annak bármely szakaszában (nem értendő ide az ellenállás megtörésére szolgáló, indokolt és arányos erőszak), kényszervallatás

Ezek már bűncselekmények, feljelentésnek van helye.

Feljelentés az ügyészségen

Amennyiben súlyos jogsértésről van szó (például bántalmazás, kényszervallatás, jogellenes fogvatartás), úgy bűncselekményt követett el a rendőr. Ilyenkor tegyen feljelentést az ügyészségen! Fontos, hogy a feljelentésben jelölje meg bizonyítékait, pl. a sérüléséről készült látleletet és mindent nagyon részletesen írjon le! Ha úgy gondolja, hogy a rendőr rasszista vagy egyéb előítéletes indítékkal követett el Önnel szemben bűncselekményt, akkor gyűlölet-bűncselekmény miatt is tegyen feljelentést, vagyis mindenképp jelezze feljelentésében, hogy Ön szerint a rendőr azért követett el Önnel szemben feljelentést, mert Ön pl. láthatóan roma vagy valamely szexuális kisebbség tagja.

Hogyan tegyünk feljelentést?

Feljelentést tehetünk személyesen az ügyészségen vagy a rendőrségen szóban. Ilyenkor jegyzőkönyvet kell felvegyenek és abból kérjünk egy példányt, hogy legyen nyoma nálunk is a feljelentés megtételének. Ha a rendőrségre mentünk, nekik át kell tenniük a feljelentést az ügyészségre. Bármelyik ügyészségre, rendőrségre mehetünk, ugyanis nekik mindenképp kötelességük, hogy ahhoz az ügyészségi szervhez tegyék át a feljelentést, amely illetékes és hatáskörrel rendelkezik a nyomozásra.

Írásban is tehetünk feljelentést (ügyfélkapu, postai levél, esetleg e-mail). Mindig őrizzünk meg egy példányt belőle. Az írásbeli feljelentést be is vihetjük az ügyészségre személyesen, ahol kötelesek átvenni. Ilyenkor is vigyünk plusz egy példányt amire kérje meg, hogy tegyenek egy átvételi pecsétet és aláírást.

Mi történik a feljelentés után?A feljelentés alapján vagy nyomozás indul, vagy elutasítják a feljelentést. Az elutasító határozat ellen 8 napon belül panasszal élhet a felettes ügyészségnél.

Ha nyomozás indul, abban Önt sértetti tanúként meg fogják hallgatni. Erről jegyzőkönyv készül, abból kérjen egy példányt. A rendőrök által elkövetett bűncselekmények hivatalból üldözendő közvádas bűncselekmények, tehát az ügyésznek kell nyomoznia és vádat emelnie, Ön a nyomozás iratait csak annak lezárásakor ismerheti meg. De indítványozhat bizonyítási cselekményeket, pl. tanúk meghallgatását.

Ha a nyomozást megszüntetik (nem emelnek vádat), a határozat ellen 8 napon belül panasszal élhet a felettes ügyészséghez címezve.

Ha a feljelentés elutastása vagy a nyomozás megszüntetése miatti panaszát elutasítják, akkor nincs további fellebbezési lehetőség, hanem Ön pótmagánvádlóként léphet fel a bíróságon, vagyis az ügyész helyett képviselheti a vádat. Ehhez jogi képviselőre lesz szüksége.

Ha a nyomozás eredményes, az ügyész vádat emel, a bíróság tárgyalást tűz ki, amin Önt ismét meghallgatják tanúként. A bíróság elsőfokú határozata ellen Ön nem fog tudni fellebbezni, csak a vádlott, a védő vagy az ügyész. Ugyanígy a másodfokú bírósági döntés elleni fellebbezés/ felülvizsgálati kérelem benyújtásának lehetősége sem áll a sértett, csak az ügyész rendelkezésére, kivéve pótmagánvád esetén.

Mit tehet, ha úgy gondolja, hogy a rendőr az önnel szembeni intézkedése során jogtalanul, vagy diszkriminatív módon viselkedett?

Ha kevésbé súlyos incidens történt (például indokolatlanul igazoltatták - valószínűleg azért, mert pl. roma származású; alaptalanul megbilincselték; megalázóan beszéltek Önnel intézkedés közben), akkor sérelmezett esettől számított 30 napon belül az adott rendőri szerv vezetőjéhez fordulhat panasszal vagy egy éven belül panasszal fordulhat az alapvető jogok biztosához is (korábban a Független Rendészeti Panasztestülethez lehetett ilyen ügyekben fordulni, de a testület 2020. február 27-én megszűnt, lényegében beolvadt az alapjogi biztos hivatalába). Ha megítélése szerint súlyosabb, de bűncselekménynek még mindig nem minősülő (pl. testi sérülést nem okozó) sérelem érte a rendőrök részéről, akkor javasoljuk, hogy az alapvető jogok biztosát válassza a rendőri szerv vezetője helyett.

Panasz a rendőri szerv vezetőjéhez

A jogsértő rendőri intézkedés ellen az intézkedéstől (vagy arról történt tudomásszerzéstől számított) 30 napon belül panasszal fordulhat ahhoz a rendőrkapitánysághoz, amelyhez a rendőr tartozik, aki Önnel szemben intézkedett.

Panasznak a törvény szerint akkor van helye, ha a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása a panaszosnak valamely jogát vagy jogos érdekét sértette. Ezt a lehetőséget akkor javasoljuk, ha a rendőri jogsértést nem tartja különösen súlyosnak (ha súlyosabbnak tartja, javasoljuk, hogy inkább az alapvető jogok biztosához forduljon).

Előfordulhat, hogy a panasz megtételét követően az alapvető jogok biztosának hivatalától fog értesítést kapni a Biztos eljárásának lehetőségéről. Ilyenkor az értesítéstől számított nyolc napon belül kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány, vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve az idegenrendészeti szerv főigazgatója az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el. Javasoljuk, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.

A panaszt egyébként a rendőri szerv vezetője bírálja el a beérkezéstől számított harmincöt napon belül.

Ha a panaszát jogosnak ítélik meg, az eljárt rendőr ellen fegyelmi eljárást indíthatnak, vagy amennyiben szabálysértést vagy bűncselekményt valósított meg az Önnel kapcsolatos intézkedése során, úgy ennek megfelelően szabálysértési vagy büntetőeljárást indítanak ellene.

A panasz tárgyában hozott rendőrségi határozat ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye, a fellebbezést a határozatot hozó rendőri szerv felettes/irányító szervének vezetője bírálja el. Az ő határozata 30 napon belül közigazgatási perben bíróság előtt megtámadható. A bíróság elsőfokú döntése ellen fellebbezésnek már nincs helye, csak felülvizsgálatnak kivételes esetekben a Kúriához.

Ha az elsőfokú rendőrségi határozatot országos hatáskörű rendőri szerv (pl ORFK) hozta, akkor nincs ellene fellebbezési lehetőség, hanem egyből közigazgatási per indítható 30 napon belül.

A rendőrségi határozatoknak tartalmazniuk kell jogorvoslati tájékoztatót, amelyben szerepelnie kell, hogy hova és hány napon belül kell a fellebbezést/keresetlevelet benyújtani.

Panasz az alapvető jogok biztosához

Ha súlyosabb, de bűncselekménynek nem minősülő (pl. testi sértéssel nem járó) jogsértést (alapjogsértést) követett el a rendőr, akkor egy éven belül lehet és érdemes az alapvető jogok biztosához fordulni.

A panaszosok a vizsgálat indítását kérő beadványaikat az alapvető jogok biztosa részére küldhetik el – a 1387 Budapest, Pf. 40. postacímre vagy a panasz@ajbh.hu e-mail-címre –, illetve panaszukat személyesen is benyújthatják ügyfélfogadási időben a 1054 Budapest, Vértanúk tere 1. szám alatti ügyfélszolgálaton, amelynek telefonszáma: 06-1-798-3686, illetve 06-1-790-6886.

Az alapvető jogok biztosa panaszt jelentés készítése nélkül elutasítja, ha

  • az elkésett,
  • nyilvánvalóan alaptalan, és annak alapján vizsgálat indítása nem indokolt,
  • ismételten előterjesztett, és érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz,
  • a rendőrségi panasz előterjesztője kérte, hogy kilétét ne fedjék fel, és anélkül a vizsgálat nem folytatható le
  • nem tár fel alapjogi visszásságot vagy nem érint alapjogi szempontból lényeges kérdést.

Az alapvető jogok biztosa a panasz vizsgálata során rendőrségi iratokat bekérhet és meghallgatást is tarthat. Ha az alapvető jogok biztosa a panaszt nem utasítja el, akkor arról jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket, valamint a biztos intézkedéseit (javaslatot tehet arra, hogy a jövőben hogyan előzze meg a rendőrség a hasonló jogsértéseket).

Az alapvető jogok biztosa a jelentést, illetve a panasz elutasítását is megküldi az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója vagy az idegenrendészeti szerv főigazgatója számára, amely a rendőrségi panaszról harmincöt napon belül közigazgatási hatósági eljárásban, határozattal dönt.

Az ügyintézési határidő az alapvető jogok biztosa jelentésének kézhezvételét követő napon kezdődik.

Ha az országos az országos rendőri szerv vezetője határozatban eltér az alapvető jogok biztosa jelentésétől, ezt köteles megindokolni. A jelentéseket anonimizálva a rendőri szerv honlapján közzéteszik, kivéve ha ezellen a panaszos panaszában előzetesen tiltakozott.

A határozat ellen közigazgatási per indítható 30 napon belül (erről a határozatnak részletes tájékoztatást kell nyújtania). Ebben a perben az alapvető jogok biztosa beavatkozóként részt vehet.

Néhány praktikus jótanács

  • Írja fel a rendőr azonosító számát. Ha nem látható a rendőr neve, azonosító száma, (egyenruhás rendőr esetében azonosító jelvénye) kérje meg, hogy közölje, köteles erre.
  • Az Önnel kapcsolatos rendőri intézkedésről kérjen írásos dokumentációt, és ezt őrizze meg, mert a későbbiekben ha panaszt tesz az ügyben, hasznát veheti. A rendőr nem köteles minden intézkedésről írásos dokumentációt kiadni, a következő eseteket kivéve: előállítás idejéről szóló igazolás, helyszíni bírság kiszabásáról szóló nyomtatvány, átvételi elismervény a jogosítvány, vagy forgalmi engedély elvételéről.
  • Jegyezze fel, hogy pontosan hol és mikor történt az eset. Ha voltak az esetnek tanúi, jegyezze fel a nevüket, címüket.
  • Ha tanúkon kívül bármilyen más bizonyítéka (pl. fénykép, videó- vagy hangfelvétel) van, őrizze meg! Ha az esetről készülhetett térfigyelő kamera felvétel, akkor járjon utána, kinek a tulajdonában van a kamera (pl. önkormányzat, üzlet), jelezze a kamera tulajdonosa felé, hogy őrizzék meg a felvételt mert bűncselekmény bizonyításához szüksége lesz rá. Egyidejűleg indítványozza a feljelentésében/panaszában a kamerafelvétel beszerzését!
  • Ha sérülése keletkezett, menjen el orvoshoz és vetessen fel látleletet!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: A 2012-es szabálysértési törvényről

Közérthető kiadványt készítettünk a 2012. április 15-én hatályba lépett új szabálysértési törvény eljárási szabályairól.

KISOKOS: Jogod van! - Mélyszegénységben élőknek készült képregényünk

Jogod van! címmel képregényt készített a TASZ annak érdekében, hogy a mélyszegénységben élő emberek is megismerhessék a jogaikat, szükség esetén megfelelő szervezethez tudjanak fordulni.

A TASZ és A Város Mindenkié a gyermekvédelem javítására szólítja fel az Emmit

2016 szeptemberében országos kampányunkban hívtuk fel a közvélemény figyelmét a családjuktól szegénységük miatt elszakított gyermekeket és szüleiket érő jogsérelmekre. A kampány során a felelős minisztériumnak egy bő kétezer aláírással ellátott petíciót és szakmai javaslatcsomagot is átadtunk, melyet számos prominens hazai gyermekvédelmi szervezet is aláírásával támogatott. A Minisztérium már akkor választ ígért, de reakció azóta sem érkezett.