Rendszerszintű munkaerőhiány sújtja az állami fogyatékos és pszichiátriai otthonokat

Már a lakók ellátását és a biztonságos munkakörülményeket is veszélyezteti az intézetekben tapasztalható szakemberhiány, amit a hozzánk érkező megkeresések is megerősítenek. Fogyatékossággal élő személyek, családtagjaik és dolgozók is panaszkodnak a bentlakásos szociális intézményeket sújtó munkaerőhiányról.

Munkatársunk a Civil Rádiónak nyilatkozott a témáról:

A jelenlegi járványügyi helyzetben még nagyobb problémát okozhat a munkaerőhiány, hiszen az intézetek járványügyi gócpontoknak számítanak, és fennáll a veszélye annak, hogy sok dolgozó kerül betegállományba. A járvány elleni hatékony védekezés jegyében fontos előre gondolkodni és felmérni a jelenlegi kapacitásokat. De még mielőtt a kapacitásokról szólunk, vessünk egy pillantást a hazai szociális ellátórendszer jelenlegi helyzetére.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások Magyarországon még mindig intézménycentrikusak. Ez azt jelenti, hogy a lakókörnyezetbe integrált, támogatott életvitelt lehetővé tevő szolgáltatások alig érhetők el, így sokszor a bentlakásos szociális otthonok jelentik az egyetlen alternatívát, ha a család már nem tudja megoldani az idős, vagy fogyatékossággal élő családtag ellátását. Sokféle bentlakásos szociális intézmény működik az országban, ide tartoznak az idősotthonok, a fogyatékos emberek, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek otthonai.

Gyakran fordulnak hozzánk lakók, érintett családok és intézetekben dolgozók, mert az otthonokban a körülmények nem biztosítottak a megfelelő ellátáshoz. Az elégtelen munkafeltételek és az alacsony bérek miatt sok ápoló, gondozó szakember hagyta ott a szociális szférát, miközben az intézetek alig találnak új, képzett munkaerőt. A KSH 2019-es adatai szerint a nemzetgazdasági ágak közül a humán egészségügyi és szociális ellátásban volt a legmagasabb a humánerőforrás-hiány.

Annak minimumát, hogy hány szakmai dolgozót kell az intézményeknek foglalkoztatniuk, jogszabály határozza meg, kötelező érvénnyel. Ha ennél kevesebbet foglalkoztat egy intézet, akkor a kormányhivatal hatósági ellenőrzés során szankciókat szabhat ki. A működési engedélyt ideiglenes hatályúvá változtathatja, létszámstopot rendelhet el, illetve 200 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, ha az intézmény nem nyújtja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a jogszabályok alapján nyújtania kellene.

A Szociális Ágazati Portálon 2015 óta elérhető azon szociális szolgáltatók listája, melyek a törvényben meghatározott jogsértést követtek el. A táblázatból látható, hogy a szankciók kiszabásához sokszor a hiányos személyi feltételek vezettek. A TASZ-hoz befutó megkeresések is ezt erősítik meg: gyakran előfordul, hogy az intézmények egyszerűen nem képesek megteremteni a jogszabályban előírt, a lakók szükségleteihez igazodó minimum személyi feltételeket.

Még tavaly májusban közérdekű adatigényléssel fordultunk a szociális intézetek állami fenntartójához, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF). Arra kérdeztünk rá, hogy a személyes gondoskodást végző munkakörök közül hány státusz volt betöltve az állami fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonaiban. A betöltött munkakörök számára vonatkozóan a Főigazgatóság elutasította az adatszolgáltatást azzal indokolva, hogy nem áll rendelkezésére adat.

Ezt az abszurd választ természetesen nem fogadtuk el, hiszen fenntartóként a Főigazgatóságnak látnia kell, hogy hány dolgozója van és erről köteles közadatot szolgáltatni. 2017. március 1-je óta működik egy országos online integrált adatkezelési rendszer is (SZIA), amely tartalmazza az ellátotti és dolgozói adatokat.

Írtunk tehát egy másik adatigénylést, amelyben megint kikértük a fogyatékos és pszichiátriai otthonok betöltetlen szakmai álláshelyeinek a számát. Összesen 149 fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonáról kaptunk végül adatot, amely megerősítette a jogsegélyszolgálatunkra bejövő panaszok súlyát: a szociális ellátórendszer ezen szegmensét rendszerszintű munkaerőhiány sújtja. 93 intézmény nem tudta biztosítani a rendeletben előírt szakmai létszámminimumot, és mindössze 56 intézményben nem hiányzott szakmai dolgozó. Tehát az intézmények több mint 62%-a a kötelező létszámnorma alatt működött 2019. július 1-én. A fogyatékos otthonokban 670, pszichiátriai betegek otthonaiban 245 szakmai dolgozó hiányzott összesen.

Fontos kiemelni, hogy az SZGYF a betöltetlen álláshelyek számát „az engedélyezett álláshelyek tekintetében” adta meg. Nem tudtuk, hogy ez a szám pontosan hogy viszonyul a jogszabályban előírt létszámnormához, ezért külön rákérdeztünk a fenntartó által engedélyezett és a jogszabályban előírt szakmai álláshelyek számára is.

Így új adatokat kaptunk, amelyekből az derült ki, hogy van, ahol az engedélyezett álláshelyek száma nagyobb a törvényileg biztosítandó minimumnál (de az is előfordult, hogy kevesebb, erről bővebben lejjebb, a kiskorú és súlyosan, halmozottan fogyatékos lakókra vonatkozó ápoló-gondozói létszám módosítása kapcsán írunk). 147 állami fogyatékos és pszichiátriai ápoló-gondozó otthon szakmai létszámát összesítettük - ez az engedélyezett álláshelyekhez képest 15 százalékkal volt alacsonyabb tavaly november 30-án.

47 intézmény 20%-nál nagyobb munkaerőhiányt jelentett, 25 intézmény mondta azt, hogy 30% felett van a szakemberhiány, 10 intézményben volt 40% feletti ez az arány. Kiugróan nagy volt a hiány a szakemberekből a fővárosban (39%). Budapesten van olyan intézmény, ahol több mint 60, sőt van, ahol több mint 70%-os volt a szakemberhiány. Megyei bontásban Budapest után Zala megyében (34%), Vas megyében (31%), Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében (25%), valamint Komárom megyében (21%) hiányzott a legtöbb szakmai dolgozó. Az alábbi táblázatban azt a 10 intézményt szedtük össze, ahol a legnagyobb volt a munkaerőhiány. Itt pedig egy részletesebb táblázat található az intézményekkel, ahol 20%-nál nagyobb munkaerőhiányt jelentettek.

INTÉZMÉNY

%

Vakok Állami Intézete Komplex Rehabilitációs Intézménye

71

Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény, Magyarszerdahely

64

Fővárosi Sztehlo Gábor Gyermekotthon és Fogyatékosokat Befogadó Otthonok - Budapest, Soroksári út 61-65. alatti telephelye

60

Pest Megyei Viktor Egyesített Szociális Intézmény Pilisvörösvári Otthona

52

Fővárosi Sztehlo Gábor Gyermekotthon és Fogyatékosokat Befogadó Otthonok - Budapest, Széchenyi emlékút 3-5. alatti telephelye

48

Vas Megyei Szakosított Otthon, Ivánc

48

Fővárosi Sztehlo Gábor Gyermekotthon és Fogyatékosokat Befogadó Otthonok - Budapest, Vas Gereben utca 21. alatti telephelye

46

Somogy Megyei Szeretet Szociális Otthon Drávakastély szociális otthoni telephelye

43

Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boróka Otthona, Zalaapáti

43

Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Domb Otthona, Zalaapáti

40

Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény Napsugár Otthona, Pölöskefő

38

Betöltetlen szakmai álláshelyek aránya az engedélyezettek szakmai álláshelyekhez képest 2019. november 30-án

Hozzá kell tenni, hogy az adatok több okból is torzítanak. Van olyan intézmény, ami kimaradt (például a 130 férőhelyes ágfalvai pszichiátriai, illetve a 150 férőhelyes gacsályi fogyatékos otthonok nem szerepelnek az adatsorban). Néhány intézmény adatai pedig nyilvánvalóan rosszul lettek adminisztrálva. Például volt olyan, amelyik 139 lakóra 11 engedélyezett szakmai álláshelyet jelölt meg - a minimum legalább 50 szakmai álláshely helyett - majd bejelölte, hogy teljesíti a létszámnormát. Azt is fontos hozzátenni, hogy az összes intézetre átlagosan megállapított 15%-os arány az engedélyezett szakmai létszámokhoz képest jött ki. Az engedélyezett szakmai létszám gyakorta magasabb, mint a rendeletben előírt minimum létszám, amiből az következne, hogy a munkaerőhiány valójában 15%-nál alacsonyabb, ha a a törvényileg előírt minimumokat vesszük viszonyítási alapnak.

De tudni kell még valamit, mégpedig azt, hogy a fogyatékos otthonok esetében a minimum szakmai létszám kiszámítása változott. A rendelet szerint 100 fő fogyatékossággal élő felnőtt lakóra 30 fő ápoló, gondozó munkatársat kell biztosítani egy ápoló-gondozó otthonban, viszont a kiskorú és a súlyosan-halmozottan fogyatékos lakók esetén 40 főt. Ám 2018 szeptemberében egy + jel került be a 40 elé, amely értelmében esetükben 100 főre 70 ápoló-gondozó munkatárssal kellett számolni (“30 fő, ebből min. 1 fő ápoló, kiskorúak ellátása és súlyos, halmozottan sérült ellátottak esetén + 40 fő”). Érdekes módon ez a + jel 2020 februárjában kikerült a jogszabályból, ami jelenleg most így néz ki: “30 fő, ebből min. 1 fő ápoló, kiskorúak ellátása és súlyos, halmozottan sérült ellátottak esetén 40 fő”. Tehát rájuk nézve megint a 40-es számot kell alkalmazni, amely alacsonyabb a szakmailag indokolt munkaerő mennyiségnél. Ezt egy szakértő úgy fogalmazta meg, hogy “pluszjel nélkül a súlyosan sérültek nem kerülnek ki az ágyból.” A számokból kiderül, hogy az intézmények nem egységesen számolták a törvényileg előírt létszámnormát és több esetben az engedélyezett álláshelyek számát nem igazították a lakók szükségleteihez. Azokban az esetekben látens munkaerőhiányról beszélhettünk, amikor az intézmény az alacsonyabb ápoló-gondozói létszámmal számolt a kiskorú és a súlyosan-halmozottan fogyatékos lakóira nézve. Emiatt a 15%-nál jóval magasabb munkaerőhiányról beszélhetünk valójában.

Összességében ezért a konkrét számokat nagyfokú fenntartással kell kezelni, azonban a kiugró számok mindenképp jelzésértékűek. A statisztikai adatok nem mutatják meg pontosan a tényleges helyzetet, de hozzávetőleges képet mutatnak a bentlakásos szociális intézetek lesújtó helyzetéről. A torzulások ellenére az mégis látszódik az adatokból, hogy a terepen dolgozók aggodalmai a számokban is jelentkeznek már. 47 intézmény 20%-nál nagyobb szakmai munkaerőhiányt jelzett, ami a valóságban a munkavállalókra nehezedő többlet terheket jelentenek és szakmailag teljesíthetetlen elvárásokat támasztanak a bentlakásos otthonokban dolgozó ápolókkal, gondozókkal szemben. Például előfordul, hogy egy gondozónőt tudnak csak beosztani éjszakára, aki viszont egyszerűen nem képes több gondozási egységre figyelni egyszerre, és ez a helyzet balesetekhez vezethet.

A lakókra fordítható figyelem csökkenésével és a halmozódó feladatokkal járó frusztráció miatt a dolgozók kiégnek, a vezetőség próbálja menteni a menthetőt, és napról napra próbál túlélni, és mindeközben sérülnek a lakók jogai is. A hiányos ellátás sok fogyatékossággal élő embernek nem csak egy kis segítségtől való elesést jelent, a személyi segítés számukra létszükséglet. Ha valaki nem tud segítség nélkül önállóan mozogni, enni vagy kommunikálni, a megfelelő támogatás híján emberi méltóságát sértő, kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. Nem arról van szó, hogy nem tud elmenni megnézni egy filmet a moziban, hanem, hogy nem tud kimenni a WC-re.

A bentlakásos intézményekben a személyes gondoskodást az államnak kell biztosítania. Ehhez biztosítani kell a minőségi strukturális és személyi feltételeket. Vagyis végre kell hajtani a kitagolást, mert a gondoskodás nagylétszámú otthonokba való kiszervezése jogsértő, valamint tisztességesen meg kell fizetni a személyes gondoskodást nyújtó szakemberek munkáját. Az intézetek felszámolásával mindenki jobban járna: a lakók esélyt kapnak az önálló életre, a szakemberek pedig az ápolási feladatok ellátásán túl a társadalmi befogadás jegyében tudnának a fogyatékossággal élő emberek önálló életviteléhez támogatást nyújtani, kedvezőbb, emberibb munkakörülmények között.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Joguk van tanulni!

Könnyen érthető blog a fogyatékossággal élő gyerekek iskolai jogairól.

Sára esküvője

Sára huszonhét éves. Rövidre nyírt, sötét haja van, kék szeme, gyöngyházszínűre festett körme, és váratlanul felvillanó, kedves mosolya. Nyáron eljegyzésre, aztán esküvőre készül, hiszen, ahogy fogalmaz, megtalálta „álmai pasiját”. Mégis, a TASZ ügyvédjének segítsége nélkül reménye sem lehetett volna rá, hogy valaha férjhez menjen. Sára ugyanis Down-szindrómás, és ha gondnokság alatt állna, ami rutinszerű eljárás a nagykorúvá vált fogyatékkal élőknél, akkor sok egyéb mellett azt a jogát sem gyakorolhatná, hogy maga döntse el, kivel és milyen formában szeretne együtt élni.

„Nekem itt jó sorom lesz” – hová költözik majd 660 fogyatékos intézetlakó?

A TASZ már tavaly novemberben is beszámolt róla, hogy több éves folyamat végére érnek az országszerte bezárás alatt álló bentlakásos intézetek. Mostanra ugyanis mérföldkőhöz érkezett a Kormány által 2012-ben elindított folyamat: több mint hatszáz fogyatékos ember és pszichiátriai ellátott költözhet új, sokkal emberibb lakhatási típusokba. Azonban sok mindent nem tudunk még a most záruló programokról.