TASZ közlemény az eutanázia döntésről

A TASZ közleménye a sajtó számára az Alkotmánybíróság eutanázia döntéséről Az Alkotmánybíróságnak két kérdésben kellett döntenie.

1. Az 1997-ben hozott Egészségügyi törvény elismeri a beteg jogát, hogy visszautasítsa az életfenntartó kezelést. Ezt nevezik passzív eutanáziának. Ugyanakkor a törvény rendelkezései aránytalanul megnehezítik e jog gyakorlását, és bizonytalanná teszik, hogy a beteg kinyilvánított akarata megvalósul-e. A Bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ezek a rendelkezések alkotmányellenesek-e.

2. A hatályos magyar jog tudomásul veszi, hogy saját akaratából bárki befejezheti az életét, de nem teszi lehetővé, hogy az életét önállóan befejezni nem képes, haldokló ember orvosi segítséget kapjon a méltó halál elnyeréséhez. Ezt nevezik aktív eutanáziának. A Büntető törvénykönyv emberölésről, illetve öngyilkosságban való közreműködésről szóló rendelkezései nem tesznek kivételt a gyógyíthatatlan beteg kérésére végrehajtott aktív eutanáziával. A Bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ez a mulasztás alkotmányellenes-e.

* Az AB döntése hatályban hagyja a jelenlegi jogi helyzetet. A Bíróság elismerte, hogy az életfenntartó kezelés visszautasítása a beteg alkotmányos joga. Ugyanakkor nem tartotta alkotmányellenesnek az életfenntartó kezelés visszautasítására vonatkozó hatályos eljárás szabályait. Az AB határozatát úgy hozta meg, hogy maga nem szerzett ismereteket arról, hogy a gyógyíthatatlan betegek élni tudnak-e az Egészségügyi törvényben elismert jogaikkal. Nem vizsgálta meg, hogy ha nem tudnak élni jogaikkal, akkor ebben szerepe van-e a rossz törvényi szabályozásnak is. A TASZ álláspontja szerint a passzív eutanázia gyakorlásának jelenlegi szabályai szinte lehetetlenné teszik, hogy a beteg élni tudjon jogával, a Bíróság mégsem vállalta a maga részét a szabályok megváltoztatásában.

Az AB döntése nem zárta el az utat az aktív eutanázia szabályainak jövőbeni megalkotása elől. Úgy foglalt állást, hogy a gyógyíthatatlan beteg önrendelkezési joga magában foglalja, hogy élet és halál között döntsön, halála időpontját maga választhassa meg. Ennek értelmében a hatályos magyar szabályozás, amely nem teszi lehetővé, hogy a haldokló szenvedéseinek megrövidítése érdekében orvosi segítséget kérjen a halál időpontjának előbbre hozatalához, a beteg önrendelkezési jogának korlátozását jelenti.

Az AB határozata értelmében ez a korlátozás nem feltétlenül alkotmányellenes. A aktív eutanázia elé emelt törvényi korlátok feloldásának feltételeként azt jelölte meg az AB, hogy álljanak rendelkezésre azok az eljárások, melyek garantálják, hogy a beteg nem kényszer hatására, hanem szabad akaratából kér segítséget a meghaláshoz. Az aktív eutanázia törvényi elismertetéséhez az is szükséges, hogy az egészségügyi intézményrendszer fejlettségi szintje, szakemberekkel való ellátottsága olyan legyen, hogy a beteg kívánsága szerinti döntés önkéntességét és kivitelezhetőségét garantálni tudja.

A Bíróság úgy foglalt állást, hogy a törvényhozónak kell megvizsgálnia fennállnak-e a törvényi korlátok feloldásának feltételei. Egészségügyi és jogvédő szervezetek nemrég kezdeményezték, hogy az országgyűlés egészségügyi bizottsága indítson átfogó vizsgálatot a gyógyíthatatlan betegek kórházi ellátásáról. A TASZ álláspontja szerint előbb fel kell tárni a tényleges helyzetet, majd ennek alapján új szabályokat kell alkotni.

A jogalkotásnak azokat kell szolgálnia, akiknek sorsát a jog szabályozza. A magyar közvélemény kétharmada az eutanázia mindkét formáját helyesli. Az állampolgárok azt szeretnék, ha az élet és halál végső kérdésében is élhetnének önrendelkezési jogukkal. Azt várjuk a törvényhozóktól, hogy tegyenek eleget alkotmányos kötelességüknek.

Budapest, 2003 április 28.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bántalmazás, megalázás egy Baranya megyei intézményben

Erős hangvételű jelentést tett közzé Székely László ombudsman egy fogyatékossággal élő emberek otthonául szolgáló Baranya megyei intézmény vizsgálatát követően. A TASZ bejelentése folytán indult ellenőrzést követően nem zárható ki, hogy a TASZ által jelentett megalázó bánásmód, bántalmazás megtörtént. A Biztos felkérte az intézmény vezetőjét, hogy vizsgálja ki az eseteket.

„Tíz éve egy szem gyógyszert sem szedtem”- Tünetmentes Crohn-betegség kannabisszal

A 18 éves korában megjelent első tünetek olyan súlyosak voltak, hogy Andrásnak nemcsak a sportolói karrierről kellett lemondania, de gimnázium tanulmányait is magániskolában kényszerült befejezni. A felírt gyógyszerek csak újabb problémákat okoztak, mígnem a kannabisz egy csapásra elmulasztotta az összes tünetet. András tíz éve az egészséges fiatalok életét éli.

Megjelent A határ meghúzása c. jelentés

A lelkiismereti szabadság és az egyenlőség olyan alapvető jogok, amelyeket az emberi jogi egyezmények és az egyes országok alkotmányai is részleteznek. „A határ meghúzása – A lelkiismereti szabadság és az egyenlőséghez való jog ütközéseinek kezelése” c. jelentés e jogok három, egymással összefüggő aspektusát vizsgálta: a lelkiismereti szabadság és egyenlőség az LMBT+ személyek viszonylatában; lelkiismereti szabadság és reprodukciós jogok; a viseletben, hajviseletben és más vallási külsőségekben megnyilvánuló lelkiismereti szabadság.