Többen nem tudtak szavazni a belga és német külképviseleteken
Választási Jogi Programunk forródrótja az európai parlamenti választás napján több hívást is kapott arról, hogy Belgiumban és Németországban élő vagy ezekben az országokban lakóingatlannal rendelkező választópolgárok nem tudták leadni a szavazataikat. Mintalevelünk segítségével mindenki, aki ilyen helyzetbe került, kiderítheti, hogy ki mulaszott ezekben az esetekben.
Több magyar választópolgár keresett meg minket azzal a problémával, hogy mikor elmentek szavazni Berlinben vagy Brüsszelben, akkor azzal szembesültek, hogy nincsenek a névjegyzékben és így nem tudták leadni a szavazatukat. Mindez annak ellenére történt, hogy ezek a választópolgárok határidőben kérték, hogy a külképviseleten szavazhassanak és a kérésük jóváhagyásáról értesítést is kaptak a magyar választási irodáktól. Azaz számukra úgy tűnt, hogy minden rendben lesz a külképviseleti szavazóhelyiségben.
A választás napján kiderült, hogy az érintett választópolgárok mégsem szerepelnek a magyar névjegyzékben, így nem élhettek választójogukkal. Ez azért történhetett meg, mert a vonatkozó belga és német szabályozás alapján az ezekben az országokban bejelentett lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárokat úgy veszik névjegyzékbe az ottani európai parlamenti választáson, hogy ezt nekik külön nem kell kérniük. A kifejezett kérés hiányában pedig nem garantálható, hogy a választópolgárok tudjanak arról, hogy ők nem a magyar listákra fognak szavazni a magyar külképviseleten, hanem a belga vagy német lakcímük szerint a belga vagy német európai parlamenti listákra.
A magyar szabályozás szerint az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vett magyar állampolgárokat a Nemzeti Választási Iroda törli a magyar szavazóköri névjegyzékből. Azt gondoljuk, hogy a külképviseleti névjegyzékbe vétel után érkezett be a belga és német választási szervektől ez az információ a magyar választási irodákba és ez alapján — a választópolgárok tájékoztatása nélkül — az érintett választópolgárokat törölték a magyar névjegyzékből.
Azt feltételezzük, hogy az utolsó pillanatban kapta meg a magyar választási iroda az információt a társszervektől, és emiatt már nem volt lehetősége az érintett választópolgárokat értesíteni, illetve velük tisztázni a helyzetet. Ha ez történt, akkor szükséges lenne megfelelő európai szintű szabályozásra a nemzeti választási szervek kommunikációjára vonatkozóan. Természetesen az is lehetséges, hogy az információ időben a magyar választási irodák rendelkezésére állt, csak ők nem vették fel a kapcsolatot az érintett választópolgárokkal
Közzétettük azt a panasz-mintát, amelynek segítségével az érintett választópolgárok tisztázhatják, hogy mi történt pontosan. Bízunk abban, hogy ha rendszerszintű hiba van, akkor azt a választási szervek e panaszok eredményeként orvosolják, hiszen ez a technikai hiba párthovatartozástól függetlenül fosztotta meg a választópolgárokat a választójoguktól. Ez az egyetlen módja, hogy a jövőben ilyesmi ne ismétlődhessen meg.
