Üdvözlendő transzparencia, aggályos pályázatok (NFÜ ügy, 7. rész.)

Hamarosan lejár a tömegintézetek kiváltását célzó, európai uniós pályázatok beadási határideje. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat egy a kormánynak alárendelt testület véleményezi. A testület betekintést biztosított az értékelésekbe. A TASZ betekintett a dokumentumokba, olvassa el levelünket!

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetésre kerülő TIOP 3.4.1. A/11.1. Bentlakásos intézmények kiváltása „A” Szociális intézmények komponense című pályázatok beadására a pályázóknak 2012. október 1-ig van lehetőségük. A program monitorozása és véleményezése az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület feladata, amely a megvalósíthatósági tanulmányok előzetes bekérése révén szűri a pályázatokat, és módosítási javaslatokat ajánl a pályázók figyelmébe. A testület eljárásrendje értelmében a folyamatba bekapcsolódhatnak független emberi jogi szervezetek az értékelési dokumentumokba való betekintés útján. 

A TASZ üdvözli, hogy a tanács lépéseket tesz a transzparencia biztosítása érdekében. A lehetőséget kihasználva a TASZ munkatársa 2012 augusztus 30-31-én betekintett a dokumentumokba. 
Betekintést nyertünk a megvalósíthatósági tanulmányokról szóló előterjesztésekbe, a helyszíni látogatások jegyzőkönyveibe, valamint a megvalósíthatósági tanulmányok értékelési szempontjait összegző jegyzőkönyvekbe. 
A megtekintett dokumentumok alapján a pályázatok szakmai tartalmáról nem alkothattunk képet, ugyanis ehhez nem állt rendlelkezésre elégséges információ. Így nem megítélhető az, hogy a pályázók megfelelően ütemezik-e a kitagolás folyamatát, vagy hogy megfelelő minőségű lakhatási szolgáltatások kialakítását vették-e tervbe. Ugyanakkor releváns kérdéseket tudtunk feltenni a kitagolási folyamat során alkalmazott szükségletfelmérési eszközök, illetve a tervezett szolgáltatások infrastruktúrája és területi elrendezése kapcsán.  
A TASZ véleménye szerint aggályok merülhetnek fel a pályázati programok megalapozottságával kapcsolatban, ugyanis az értékelések alapján hiányosnak, nem kellően megalapozottnak tűnik az alkamlmazott szükgégletfelmérés módszertana. A TASZ ezért közérdekű adatigényléssel fordult a tanácshoz, amelyben a szükségletfelmérési eszköztár kiadását kérte.  
Aggodalomra ad okot az, hogy mind az eredeti pályázatok, mind pedig a tanács több alkalommal is nagy létszámú, csoportspecifikus megoldásokat részesített előnyben: ilyennek tekinthetők az akár 20-30 fős lakócentrumok, amelyek szerkezeti adottságaikból kifolyólag strukturális akadályát képezhetik a személyre szabott szolgáltatások kialakításának. Félő, hogy ebben a formában a pályázati program végeredménye az lesz, hogy sokkal inkább a nagyobb létszámú, csoportspecifikus ellátási formák kialakítására helyeződik a hangsúly, és csak alacsony volumenben hoznak létre a finanszírozó eredetei szándékai szerint is támogatásra érdemes személyre szabott lakhatási formákat. 
Hasonló módon aggályos az, hogy a pályázatok szerint előfordulhat az, hogy a kiváltott intézmény egy és ugyanazon településen kerülne kitagolásra, mint ahol eredetileg található, illetve az, hogy az új épületeket egymás szomszédságában heyezik el, ezért továbbra is fennáll a területi és társadalmi zárványok kialakításának veszélye.
A TASZ arra kérte levelében a testületet, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a vitatott pontok tekintetében a pályázóknak lehetőségük legyen módosításokat végrehajtani a pályázati anyagokban. Továbbá a TASZ kérte, hogy a dokumentumokba való betekintést a tanács a továbbiakban is biztosítsa. 
A TASZ levele itt elérhető.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kisokos: a támogatott döntéshozatalról

A gondnokság alá helyezést rossz megoldásnak tartjuk, mert úgy próbál meg védelmet nyújtani a kiszolgáltatottság ellen, hogy megfosztja az érintett személyt jogaitól. Ezzel szemben már Magyarországon is létezik egy alternatív megoldás, az ún. támogatott döntéshozatal, amely úgy biztosít az érintett számára egy támogatót, hogy nem érinti az ellátott személy döntési jogát. A támogató segíthet,
jelen lehet a fontosabb döntések meghozatalánál, de nem dönthet a támogatott személy helyett. Erről szól ez a tájékoztató.

A poszt könnyen érthető verzióját ide kattintva érheted el.

Uniós források és a fogyatékosügy II.

Előző blogbejegyzésünkben arról írtunk, hogyan kezdett el a magyar állam fogyatékos embereket célzó EU-s programokkal dolgozni, és hogy az induló programok mennyire vették figyelembe a Magyarországra is kötelező erejű, a magyar állam által is vállalt emberi jogi kereteket.  Elemzésünket az alábbiakban folytatjuk.

Csak a tények: mire költjük az EU pénzét? - 2. rész.

Három részes sorozatban és térképeken mutatjuk meg, hogy 2008 óta pontosan mire és mennyit költöttünk azokból az európai uniós forrásokból, amelyek eredeti célja, hogy a közép-kelet-európai államok szociális rendszerei felzárkózhassanak a közös standardokhoz, és kiváltsák a fogyatékos embereket elzáró tömegintézeteket. Ebben a cikkben a 2012 januárjában közzétett, Bentlakásos intézmények kiváltása című, 7 milliárd forint értékű tendert vesszük szemügyre. Ebben a programban tényleges intézet-bezárásokra kerülhet sor, a lakók egy része támogatott lakhatásba, mások kisebb intézményekben kerülnek elhelyezésre.