Újra a Ptk-ról - AB beadvány veszélyezteti a gondnokság új szabályait

Répássy Róbert országgyűlési képviselő Alkotmánybírósági beadványában indítványozta, hogy a testület mondja ki az új Ptk-t hatályba léptető rendelkezés alkotmányellenességét. Civil szervezetek az Alkotmánybíróságtól az indítvány elutasítását kérik a felkészülési idő elégséges volta és a változások rendkívüli előremutató jellege miatt.

Répássy Róbert indítványában a jogbiztonság alkotmányos elvével érvelve a felkészülési idő hiányára, illetve elégtelenségére alapozva kéri a Ptk. hatályba léptetéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény (Ptké.) 1. § (1) bekezdésének megsemmisítését.

Az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyve 2010. május 1-jén lép hatályba a Ptké. szerint. A Második Könyv többek között a cselekvőképességre vonatkozó új szabályokat rögzíti, amely rendkívüli előrelépésnek tekinthető a támogatásra, segítségre szoruló emberek, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek önrendelkezésének szélesebb körű érvényesülése szempontjából.

 A szervezetek beadványukban kiemelik: az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során a felkészülési idő hiánya miatt akkor állapította meg valamely jogszabály alkotmányellenességét, ha az szerzett jogot korlátozott, a korábbihoz képest úgy állapított meg hátrányosabb rendelkezést, hogy a jogalkotó az érintettek számára szükséges minimális felkészülési időt sem biztosította, vagyis nem adott lehetőséget az érintetteknek a jogszabály előzetes megismerésére. Alkotmányellenesség csak a felkészülésre szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő hiánya esetén állapítható meg az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint.


A májusban hatályba lépő Második Könyv - az alapítványokra és a személyiségi jogokra vonatkozó részek mellett - tartalmazza a cselekvőképességre vonatkozó szabályokat, amely 80. 000 gondnokság alatt élő, többségében fogyatékos ember polgári jogi helyzetében hozhat olyan mélyreható, pozitív változásokat, amelyet az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának hivatala, és a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtását felügyelő bizottsága is a legjobb gyakorlatok között ajánl a szerződésekben részes államok számára.


A szervezetek hangsúlyozzák: az új Kódex 2010. május elsején hatályba lépő mintegy 100 szakasznyi részének elsajátításához 5 hónap, teljes anyagának elsajátítására 14 hónap áll a jogalkalmazók rendelkezésére. A felkészülést az Igazságügyi és Rendészeti- valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által koordinált képzések, információs honlapok, elektronikus és nyomtatott formában is hozzáférhető kiadványok segítik.

A beadványt a következő civil szervezetek írták alá:

A beadvány szövegét elolvashatja itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Régi jogfosztás az új Polgári Törvénykönyvben

Az új polgári törvénykönyv elfogadásával az országgyűlés bebetonozná a gondnokság alá helyezés elavult és jogfosztó rendszerét. Ezzel megerősítené és fenntartaná a fogyatékossággal élő magyar állampolgárok társadalmi kirekesztettségét, és megsértené hazánk nemzetközi szerződésben tett vállalásait.

A TASZ jelentése a szekszárdi fogyatékos személyek otthonáról

A TASZ 2010-ben fogyatékos személyek nagy létszámú bentlakásos intézményeiben tényfeltáró monitoring-programot indított. A látogatások célja az intézményben lakó személyek alkotmányos jogai érvényesülésének és a szolgáltatásokkal való elégedettségének vizsgálata. 2010. november 2. és 4. között szekszárdon jártunk. Olvassa el a TASZ jelentését!

Lázár János javaslata fogyatékos gyerekek oktatási jogait veszélyezteti - levél a szakpolitikusoknak

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatási jogai fokozatosan fejlődtek a rendszerváltás óta. Lázár János egymondatos indoklással ellátott javaslata ezeket a jogokat sodorja veszélybe. Szülők, szakemberek és civilek közös levele a módosító visszavonásáért. Az érkező aláírásokat folyamatosan töltjük fel a honlapra!