Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Választás és szavazás
Szervezeti hírek
Jogok az egészségügyben
Munkajog
Nők jogai
Hátrányos megkülönböztetés
Gyerekjogok
Fogyatékos emberek jogai
Jogok a pszichiátrián
Jogok az oktatásban
Szociális ellátások
Tüntetés, tiltakozás
Sajtó- és szólásszabadság
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Adatvédelem
Jogállam
Az Alkotmánybíróság kimondta, kártérítés jár az indokolatlanul zárt osztályon kezelt embereknek
Az Alkotmánybíróság egy jogsértően zárt osztályon kezelt ügyfelünk ügyében megállapította, hogy jár a kártalanítás azoknak, akiket alaptalanul vetnek alá kötelező pszichiátriai gyógykezelésnek. Megállapította azt is, hogy a jogalkotó mulasztott azzal, hogy ezt a jogosultságot nem foglalta törvénybe, és utasította az országgyűlést, hogy rendezze a helyzetet. Az Alkotmánybíróság ezzel hatalmas lépést tett az állami szervek felelősségre vonhatóságának megteremtésében.
Sérti a véleménynyilvánítás szabadságát a Kúria falfirkálásról szóló jogegységi határozata
A Kúria egy jogegységi határozatában a falfirkával elkövetett rongálás tényállását értelmezi. A határozatban olyannyira kitágítja a tényállás értelmezési keretét, hogy szigorúan véve, akár már egy játszótéri krétarajz is bűncselekmény lehet. A TASZ szerint a Kúria jogértelmezése alapjogsértő, és szembemegy az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatával is.
Az AB a védettségi igazolványokról: épp csak a konkrétumokról nem döntött
A napokban adta ki az Alkotmánybíróság azt a határozatát, amiben a védettségi igazolványokkal kapcsolatos közel ezer beadványra reagált. A nagyszámú beadvány is jelzi, hogy a szabályokkal szemben sokaknak volt alkotmányossági kifogása, így csalódásra ad okot, hogy határozatában az AB tulajdonképpen csak a védettségi igazolvány koncepciójával kapcsolatban foglalt állást, de sem az indítványokban szereplő konkrét élethelyzeteket nem vizsgálta, sem pedig a részletszabályokkal nem foglalkozott – miközben a szabályozás számos sebből vérzett.
Mélyen hallgat az Alkotmánybíróság, amikor a legnagyobb szükség lenne az átláthatóság melletti kiállásra
Érdemi vizsgálat nélkül zárta le az Alkotmánybíróság azt az eljárást, ami azért indult, mert a kormány tavasszal a veszélyhelyzetre hivatkozva háromszorosára nyújtotta a közérdekű adatigénylések megválaszolásának határidejét.
Bármeddig képes jogsértő helyzeteket fenntartani az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság
Bár az Alkotmánybíróság mostanra már a kormánypárti kétharmad által jelölt és megválasztott tagokból áll, az Országgyűlés mégsem veszi komolyan a testület felszólításait, ha törvényalkotásra van szükség, mert a meglévő szabályozás hiányosságai az Alaptörvényt sértő helyzetet eredményeznek. Ezt az Alkotmánybíróság sem kérheti rajtuk számon, így a kölcsönös félrenézéssel a végtelenségig fenn lehet tartani jogsértő állapotokat.
Adatmegőrzés – sokadszor
Alkotmányjogi panaszban támadtuk meg az elektronikus hírközlési törvény adatmegőrzési szabályait. Ezek azok a szabályok, amelyek alapján a telekommunikációs szolgáltatók kötelesek minden forgalmi adatot megőrizni arra az esetre, hátha valamilyen bűnüldözési célra később hasznos lesz.
