Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Szervezeti hírek
Nők jogai
Választás és szavazás
Munkajog
Jogállam
Sajtó- és szólásszabadság
Jogok az egészségügyben
Adatvédelem
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Jogok az oktatásban
Szociális ellátások
Fogyatékos emberek jogai
Jogok a pszichiátrián
Gyerekjogok
Hátrányos megkülönböztetés
Tüntetés, tiltakozás
A dekriminalizáció jövője Európában …és Magyarországon
Ha áttekintjük az elmúlt évek fejleményeit, akkor számos olyan országot találunk az Európai Unióban, ahol a tiltásra és a fogyasztók üldözésére épülő drogpolitikák láthatóan a végnapjait élik és a közegészségügyi szempontokat, valamint az emberi jogokat előtérbe helyező megközelítés kerül előtérbe. Ezekből mutatunk be néhányat az alábbiakban.
Dekriminalizáció-e az elterelés?
Találkoztunk olyan értelmezéssel, amely szerint a hazánkban igénybevehető elterelés a dekriminalizáció egy formája, vagyis hogy a büntetés alóli mentesülés tulajdonképpen olyan, mintha ebben az esetben a cselekmény nem is lenne büntetendő. A vélemény mögött vélhetően az a logika áll, hogy az elterelés elvégzésével a büntetőeljárást megszüntetik, így az érintett mentesül a pénzbüntetés vagy közérdekű munka kiszabása alól. Ahogy azonban a következőkből kiderül, ez messze nem azonos a dekriminalizációval.
A dekriminalizáció cseh modellje
Magyarországhoz hasonlóan Csehországban – illetve akkor még Csehszlovákiában – a vasfüggöny lehullását követően jelentek meg a kábítószerek nagyobb mennyiségben és változatosságban. A csehek a demokratikus fordulat időszakában a nagyobb személyes szabadság megteremtését tartották szem előtt, ezért az igazságszolgáltatás hatókörének korlátozásában gondolkodtak. Azzal, hogy már az 1990-es évektől előtérbe helyezték az emberi jogokat, a közegészségügyi szempontokat és a megfelelő egészségügyi ellátás elérhetőségét, nem is merülhetett fel reálisan, hogy börtönnel fenyegessék a kábítószerek fogyasztóit. A drogkereskedelem megerősödése és a drogfogyasztási trendek alakulása azonban megkérdőjelezte ezt a hozzáállást – legalábbis időlegesen.
A portugál dekriminalizáció tanulságai
Korábbi posztjainkban kifejtettük, hogy melyek a szigorú drogtilalom legfőbb problémái és milyen érvek szólnak a kábítószerfogyasztás enyhébb szankcionálása mellett. Most megvizsgáljuk a közel 25 éve működő portugál modellt, amely a dekriminalizációs gyakorlatok máig legfőbb hivatkozási pontja.
Nemzetközi elköteleződés a dekriminalizáció mellett
Sorozatunk első részében ismertettük a szigorúan tiltó drogpolitikák hátrányos következményeit és szembeállítottuk az általunk is támogatott dekriminalizációval. Ezúttal nemzetközi kontextusba helyezzük a kérdést és azt vizsgáljuk meg, hogy a fennálló egyezmények és a nemzetközi közösség miként vélekedik a dekriminalizációról.
Miért támogatja a TASZ a dekriminalizációt?
Fennállásunk 30 éve során a kezdetektől valljuk, hogy a kábítószer-fogyasztók büntetőjogi üldözése nem járul hozzá a droghasználat csökkentéséhez, míg hátrányos következményei az egész társadalmat érintik. Megközelítésünket azóta számos ország gyakorlata is igazolja, melyek felülvizsgálatát a 2023 decemberében elfogadott Fővárosi Drogstratégia is célul tűzte ki.
