Kereső

Átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki a Gyermekjogi Civil Koalíció a gyermekvédelem és az ahhoz szorosan kapcsolódó egyéb ágazatok reformjának előkészítéséhez. A Kormány által nemrég bejelentett, a gyermekvédelmet érintő törvénymódosítás megalapozásához széleskörű civil egyeztetést követően készült el a javaslatcsomag, amely 12 átfogó pontban összegzi a gyermekvédelemben tapasztalható legsúlyosabb, a gyermekeket leginkább veszélyeztető problémákat.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a kínzástól és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódtól megvédjék. Szerencsére sokaknak egyáltalán nem kell ilyesmitől tartania, de vannak olyanok, akik alappal félnek ettől a mindennapjaikban. Azok az emberek, akik valamiért egy, a világ elől elzárt helyen élnek, és megfosztották őket szabadságuktól, teljesen kiszolgáltatottak ilyen szempontból is. Erre reagál az ENSZ Kínzás Elleni Egyezménye és ennek Fakultatív jegyzőkönyve, az OPCAT (Optional Protocol to the Convention Against Torture), amit Magyarország törvényben hirdetett ki 2011-ben. Az OPCAT célja, hogy megerősítse azoknak a védelmét az embertelen bánásmóddal szemben, akik fogvatartottként élnek valahol. Az OPCAT alapján fogvatartási helynek nem csak börtönök vagy más büntetésvégrehajtási helyek számítanak, hanem bármilyen intézmény, amit az érintett nem hagyhat el önkéntesen. Így tehát ide tartoznak olyan intézmények, ahol a TASZ Egyenlőségprojektjének ügyfelei élnek: a gyermekotthonok, fogyatékossággal élőket gondozó szociális intézmények és a pszichiátriai zárt osztályok is.

Az Országgyűlés szakmai egyeztetés nélkül döntött: szeptember 1-től megemelik a szabálysértési bírságok összegét. Az emelés független attól, hogy az érintett milyen szabálysértést követett el és milyen vagyoni helyzetben van. Súlyos problémának tartjuk, hogy a jogalkotó láthatóan egy szimpla költségvetési kérdésnek tekinti a szabálysértési bírságolást, amitől plusz bevételt remél.

A gyermekvédelem az egész társadalom ügye. A kormány mégis pont azokat akarja besározni, akik a gyerekek jogaiért dolgoznak. Az elmúlt hetekben a propagandamédia, majd a kormány tagjai is civil szervezetek és pedagógusok lejáratására használtak fel egy olyan botrányt, amelynek valójában semmi köze a civilek munkájához és a pedagógusok jobb oktatásért folytatott küzdelméhez.

Ákosnak a saját bőrén kellett megtapasztalni a gyermekvédelmi rendszer és a gondnokság alá helyezés buktatóit. Az állam először egy olyan gyermekotthonban helyezte el őt, ahol nem tudta megtanulni, hogyan ossza be a pénzét és hozzon önállóan döntéseket, majd pedig emiatt gondnokság alá helyezték. Bár a gyámhatóság pont a legkiszolgáltatottabb gyerekek és felnőttek megsegítésére létezik, sokszor csak további akadályokat gördít az eleve nehéz helyzetben lévők elé, és képtelen azt a segítséget megadni nekik, amivel tényleg előreléphetnének az életben.

A Gyermekjogi Civil Koalíció, melynek a TASZ is tagja, elhatárolódik attól, hogy a magyar kormány megvétózta a stratégia elfogadását, holott az még utalás szintjén sem tartalmazza a vétó indokaként megjelölt “LMBTQ aktivisták iskolai propagandáját”.

Több megkeresés érkezett hozzánk 2015 tavaszán egy felerészt romák lakta borsodi faluból amiatt, hogy a mélyszegénységben élő roma családokból tömegesen emeltek ki gyerekeket, akik hosszú távra állami gyermekvédelmi ellátásba kerültek. A szegénység és rossz társadalmi helyzet miatti gyermekkiemeléseket ugyan tiltja a Gyermekvédelmi törvény (Gyvt.), mégis régóta elterjedt ez a gyakorlat hazánkban.

A fogyatékossággal élők és romák diszkriminációja, a gyermekvédelem, a gyűlölet-bűncselekmények és a civil szervezetek megbélyegzése terén is árnyékjelentéseket nyújtottunk be a világszervezet időszakos emberi jogi felülvizsgálatára.

Hiába tiltja a törvény, hogy a szegénység miatt szakítsanak szét családokat, a budapesti Kossuth Lajos gyermekotthon lakóinak többsége szociális problémák, lakhatási szegénység miatt került az intézetbe, ahol még tragikusabb állapotok között, megfelelő gondoskodás nélkül nevelkedik.

Az utóbbi hónapokban meglepődve, majd egyre nagyobb felháborodással tapasztaltuk, hogy több megye gyámhivatalában félretájékoztatják az ügyfeleket. Azt állítják a szülőknek, hogy ha kiállnak a jogaikért, nem kaphatják vissza a gyerekeiket. A legkiszolgáltatottabb szülők ilyen fokú félretájékoztatását nehéz másnak látni, mint hatalommal való súlyos visszaélésnek. A hatósági gyakorlat ellen pert kezdeményeztünk, és emellett kértük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI), hogy adjon iránymutatást a gyámhivatalok részére, megtehetik-e ezt az ügyfeleikkel. Friss állásfoglalásában nekünk adott igazat a minisztérium.

Még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben vagy fogyatékossággal élő emberek azzal, hogy közigazgatási ügyekben – például a gyerekkiemeléssel, vagy gondnoksággal kapcsolatos gyámhatósági eljárásokban, fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatos ügyekben – már nem fellebbezhetnek a közigazgatási döntés ellen, hanem csak a bíróságon, perrel támadhatják meg a gyámhatóságok és más közigazgatási szervek döntéseit.

A gyerekeknek nincs joguk ahhoz, hogy erőszakosak legyenek, de az iskolaőrség bevezetése nem alkalmas eszköze a rend fenntartásának, korlátozhatja a tanulók jogait, érdekeinek érvényesítését és diszkriminatív lehet.

A Gyermekjogi Civil Koalíció javaslatokat fogalmazott meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára annak érdekében, hogy a gyermekjogok a járványügyi helyzet teremtette helyzetben is maradéktalanul érvényesülhessenek. A levélhez 21 szervezet és 8 egyéni szakértő csatlakozott, valamint a Eurochild európai gyermekjogi ernyőszervezet is támogatóként mellé állt.

Épp egy hete tették közzé az új Nemzeti Alaptantervet (NAT), amelyről azóta számtalan szakértő, volt vagy jelenlegi pedagógus írt alapos és lesújtó kritikát. Amiről kevesebb szó esett: hogyan menekülhet, aki nem ért egyet az új NAT múlt századi előírásaival?

Nyilvános és magyarul is elérhető az ENSZ Gyerekjogi Bizottsága számára készült, 5300 gyerek véleményét összefoglaló jelentés arról, hogy milyen ma Magyarországon felnőni. A kampány történelmi jelentőségű, ugyanis elsőként vonta be a gyerekeket abba a – Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által vezetett – folyamatba, amellyel az ENSZ öt évente felméri, hogy milyen a gyerekek helyzete Magyarországon. A TASZ munkatársai is segítették a gyerekjelentés létrejöttét.

Az alábbiakban pszichoszociális fogyatékossággal élő szülőknek szeretnénk segítséget nyújtani. Egyre gyakrabban kapunk segélykérő hívásokat olyan szülőktől, akik valamilyen pszichiátriai diagnózissal élnek. Éva története is ilyen.