Egyesülési jog

Ha valaki hosszabb távon tartósabb célok érdekében szeretné másokkal közösen véleményét kifejteni, akkor ezt szervezeti, egyesületi formában teheti meg, ezt biztosítja számára az egyesülési szabadság. Nagyon fontos kiemelni, hogy az egyesülési törvény nem állampolgársághoz köti, hanem mindenki jogaként szabályozza az egyesülés szabadságát. Az egyesülési szabadság egyszerre jelenti a cél megválasztásának szabadságát, a célra rendelt szervezet alapításának szabadságát és az ehhez való csatlakozás önkéntességét, valamint az önkéntes kilépés lehetőségét.

Jogszabálygyűjtemény

Társadalmi szervezetek nyilvántartása, eljárások

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bíróságra mentünk a Pride-dal, hogy szabad lehessen az idei felvonulás

Az idei Budapest Pride Felvonulás megrendezéséhez előírt szélsőségesen szigorú rendőri követelményeket a szervezők segítségünkkel támadták meg a bíróságon. A Fővárosi Törvényszék ítélete nyomán a felvonuláshoz bármelyik utcából lehet majd csatlakozni.

Bővebben »

A Ligetvédők nem szabálysértők – jogerős a bíróság döntése

A bíróság sorban szünteti meg a Ligetvédőkkel szembeni engedetlenségi szabálysértési eljárásokat. A Városliget beépítése ellen a polgári engedetlenség eszközeivel is tiltakozó Ligetvédőkkel szemben a rendőrség tavaly nyáron többször is testi kényszert alkalmazott és pénzbírsággal sújtotta őket. Kifogás-mintánk segítségével majdnem mindegyikük a bírósághoz fordult, és sikerrel járt.

Bővebben »

Gyülekezési jog menekülthullám idején

Tüntethetnek, tiltakozhatnak a menedékkérők Magyarországon?

Igen. A békés gyülekezés joga, a tiltakozás szabadsága mindenkit megillető emberi jog, állampolgárságtól függetlenül. E jog azokat a menedékkérőket is megilleti, akik szabálytalanul lépték át a magyar határt, vagy szabálytalanul hagyták el a gyűjtőpontot, befogadó-állomást. A gyülekezési szabadságot nem lehet felfüggeszteni még a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” sem.

Bővebben »