Egyesülési jog

Ha valaki hosszabb távon tartósabb célok érdekében szeretné másokkal közösen véleményét kifejteni, akkor ezt szervezeti, egyesületi formában teheti meg, ezt biztosítja számára az egyesülési szabadság. Nagyon fontos kiemelni, hogy az egyesülési törvény nem állampolgársághoz köti, hanem mindenki jogaként szabályozza az egyesülés szabadságát. Az egyesülési szabadság egyszerre jelenti a cél megválasztásának szabadságát, a célra rendelt szervezet alapításának szabadságát és az ehhez való csatlakozás önkéntességét, valamint az önkéntes kilépés lehetőségét.

Jogszabálygyűjtemény

Társadalmi szervezetek nyilvántartása, eljárások

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Az Alkotmánybíróság kiállt a gyülekezési szabadság mellett

Budapest, 2013. február 12. – Az Alkotmánybíróság mai döntése véget vethet az alapjog-sértő gyakorlatnak. Az önkormányzatok és a rendőrség mostantól nem vehetik el mondvacsinált okokkal a közterületeket a gyűlések szervezői elől.

Az alapjogok gyakorlásának biztosítása kötelessége az államnak

Az Alapvető Jogok Biztosa június 11-én adta ki az AJB-3449/2012. számú ügyben készített jelentését, melyben eloszlatott egy súlyos félreértést a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó állami kötelezettségekkel kapcsolatban. Az ombudsman szerint alkotmányos visszásságot és jogbizonytalanságot eredményez az a gyakorlat, ha az Országos Mentőszolgálat a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények mentési biztosítását csak térítés ellenében végzi.