Egyesülési jog

Ha valaki hosszabb távon tartósabb célok érdekében szeretné másokkal közösen véleményét kifejteni, akkor ezt szervezeti, egyesületi formában teheti meg, ezt biztosítja számára az egyesülési szabadság. Nagyon fontos kiemelni, hogy az egyesülési törvény nem állampolgársághoz köti, hanem mindenki jogaként szabályozza az egyesülés szabadságát. Az egyesülési szabadság egyszerre jelenti a cél megválasztásának szabadságát, a célra rendelt szervezet alapításának szabadságát és az ehhez való csatlakozás önkéntességét, valamint az önkéntes kilépés lehetőségét.

Jogszabálygyűjtemény

Társadalmi szervezetek nyilvántartása, eljárások

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Alkotmánybírósághoz fordultunk a Kossuth téri demonstráció folytatásának megtiltása miatt

A Kossuth téren több hónapon át demonstrált az Ország Gyűlése Mozgalom. A demonstrációt azonban nem maguktól hagyták abba, hanem azért, mert a bíróság megtiltotta, hogy tovább folytassák. A TASZ szerint a bíróság mégoly indokolt ítélete is illegitim korlátozása a békés gyülekezés szabadságának: a tiltás mellett szóló fő indok, a tüntetés elhúzódó jellege, nem elégséges az egyik legfontosabb politikai szabadságjog korlátozására. A jogerős végzés ellen alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be.